Egyre több jel mutat azonban arra, hogy a technológiai fejlődés nemcsak időt takarít meg, hanem újfajta mentális terhelést is hoz a dolgozók életébe.
A túlterheltség ma már sokszor nem a klasszikus formában jelenik meg. Nem feltétlenül a túlórák száma nő meg látványosan, hanem a dolgozók figyelme apró darabokra esik szét, folyamatos értesítések, párhuzamosan futó feladatok, egymást követő online meetingek és az a sokszor kimondatlan elvárás, hogy mindenki állandóan elérhető legyen. Közben a munka és a magánélet határai egyre inkább elmosódnak, az egyensúly fenntartása pedig mind nagyobb tudatosságot igényel a szervezetek részéről.
A vállalatok a digitalizációról legtöbbször az optimalizálás, az automatizáció és a versenyképesség szempontjából beszélnek. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy a felgyorsult munkatempó milyen mentális terhelést jelent a munkavállalók számára.
A digitális eszközök valóban megkönnyítik a munkát, ugyanakkor egyfajta állandó készenléti állapotot is teremtenek, ami hosszú távon kimerítő lehet. A mesterséges intelligencia megjelenése tovább erősíti ezt a dilemmát: bár a legtöbben nem fenyegetésként tekintenek az AI-ra, sokan érzik úgy, hogy a velük szemben támasztott tempó és reakcióidő folyamatosan nő.
Egyre világosabbá válik, hogy a tartósan fenntartható teljesítményhez nem elég a technológiai fejlődés, szükség van tudatos, emberközpontú keretekre is. Azok a szervezetek, amelyek figyelmet fordítanak a munka és a magánélet, a fejlődés és a pihenés, valamint az egyéni és közös célok közötti egyensúlyra, hosszabb távon nemcsak sikeresebbek lehetnek, hanem elégedettebb munkavállalókkal is számolhatnak.
Ezt felismerve egyre több vállalat igyekszik a digitális eszközök mellé olyan megoldásokat is bevezetni, amelyek védik a dolgozók mentális terhelhetőségét. Ilyen lehet például a meetingmentes idősávok kijelölése, az aszinkron kommunikáció tudatos használata, a fókuszidő védelme vagy az offline időszakok bevezetése.
Ezek a gyakorlatok segíthetnek abban, hogy a munkavállalók ne csak hatékonyan teljesítsenek, hanem hosszú távon is kiegyensúlyozottan tudjanak dolgozni. Magyarországon is megjelentek már azok a szervezetek, amelyek rendszerszinten közelítik meg a jóllét kérdését. A K&H Bank például több éve működtet olyan wellbeing stratégiát, amely a fizikai mellett a mentális, pénzügyi és szociális jóllét támogatására is kiterjed.
„A digitalizáció nem lassul, és nem is kell, hogy lassuljon. A valódi kérdés az, hogy a szervezetek képesek-e emberi tempóban működni egy technológiailag gyors világban. A K&H-nál ezért a wellbeinget rendszerszinten kezeljük: a mentális, fizikai, szociális, pénzügyi és intellektuális jóllétre épülő stratégiánk része a mentális segélyvonal, a stresszkezelő és mindfulness programok, a szakértői konzultációk, valamint a sportolási és edukációs lehetőségek is.
A célunk az, hogy a technológiai fejlődéshez olyan emberi és szervezeti keretek társuljanak, amelyek hosszú távon is fenntarthatóvá teszik a működést” – mondta Medvey Leila, a K&H Bank HR igazgatója.
