A kamatfolyosó két széle szintén változatlan maradt – 5,50, illetve 7,50 százalékon. A döntés nem okozott meglepetést, megfelelt a széles körű elemzői konszenzusnak. A forint erősödéssel reagált az elhangzottakra.

A Monetáris Tanács (MT) állásfoglalásának publikálásával párhuzamosan Varga Mihály, a jegybank elnöke ismertette a döntés hátterét. Kiemelte, hogy a pénzügyi piacok stabilitása és az inflációs várakozások horgonyzása kulcsfontosságú. A globális makrogazdasági környezet minimálisan javult az előző ülés óta.

A hazai gazdaságot illetően a második negyedévi, enyhén a várakozásokat meghaladó GDP adat összehangban volt a júniusi Inflációs Jelentés előrejelzésével.

Nem változott a Tanács előretekintő iránymutatása sem a korábbiakhoz képest: „A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.”

Ahogy az várható volt, a főbb üzenetek nem változtak a korábbiakhoz képest. A pozitív reálkamat fenntartása továbbra is a kommunikáció fontos részét képezi. A piaci árazások jelenleg maximum egy kamatvágásról tanúskodnak az év hátralévő részében.

Egyelőre marad a várakozásunk: amennyiben a fejlett piaci és régiós kamatszintek a mostani tudásunk szerint alakulnak a következő hónapokban, abban az esetben továbbra elképzelhetőnek tartunk egy, 25 bázispontos kamatvágást az év végén. (Nagy János makro elemző, ERSTE)