A Candida gombafertőzés által okozott gyulladás mRNS-alapú kezelése a célja annak a kutatási programnak, amellyel a Szegedi Tudományegyetem az amerikai Pennsylvania Egyetemmel és a brit King's College egyetemmel közös konzorciumban nyert HU-rizont pályázatot.
A projekt szakmai vezetője, Prof. Dr. Gácser Attila az SZTE Biológiai Intézetének vezetője 20 éve foglalkozik patogén gombák kutatásával. Az mRNS-alapú terápiát célzó vizsgálatokat Karikó Katalin ösztönzésére kezdte el 2 éve.
A HU-rizont pályázaton nyertes kutatási programjába beépültek a 2024 novemberében a szegedi egyetemen megrendezett mRNS-konferencia szakmai eszmecseréi is. Dr. Gácser Attila itt személyesen is találkozott Dr. Pardi Norbert professzorral, akinek laboratóriuma révén a Pennsylvania Egyetem belépett a konzorciumba. Dr. Pardi Norbert az mRNS-konstrukciók tervezésében és azok célbajuttatási technológiáinak szakértőjeként maga is részt vesz a kutatásban.
A konzorcium másik nemzetközi partnere Dr. Julian Naglik, a londoni King's College professzora, aki a gombafertőzések kezelésére alkalmas új terápiás eljárások kutatásának világszerte elismert szakértője.
Dr. Gácser Attila a kutatási program céljáról elmondta, hogy olyan gyógymódot keresnek, amely az mRNS-terápia révén kikapcsolja a szervezetben normális módon jelen lévő Candida gomba által okozott gyulladást.
- A korábbi kutatási stratégiánk az volt, hogy megelőző vakcinát fejlesszünk, vagyis az immunrendszert aktivizáljuk a gombafertőzés ellen. Ezek a projektjeink jelenleg is folynak, ebben az új kutatási programunkban viszont egy terápiás fejlesztést szeretnénk megvalósítani, amely kifejezetten az epitéliális, tehát a nyálkahártyákat érintő gombás fertőzések kezelésére specializálódik. Fontos figyelembe venni, hogy a szisztémás, az egész szervezetet érintő gombás megbetegedések és a nyálkahártyákon, például a szájüregben vagy a női reproduktív traktusban kialakuló fertőzések patológiája alapvetően eltér. Míg az előbbi egy hagyományos értelemben vett fertőzéses betegség, az utóbbi inkább gyulladásos betegség. Ezt a biológiailag jelentős különbséget szeretnénk alkalmazni a megvalósítandó projektben, és célunk, hogy a terápiás megközelítésünk is tükrözze ezeket a ma már ismert patológiai eltéréseket.
Míg a megelőző vakcinák immunválaszt generálnak a gomba ellen, ami rendkívül hatékony lehet például egy egész szervezetet érintő szisztémás fertőzés esetében, addig a nyálkahártyákon kialakuló fertőzések a kialakuló gyulladás következtében okoznak panaszokat a pácienseknél. Ebben az esetben a klasszikus értelemben vett immunválaszt aktiváló terápiás eljárások akár ronthatnának is a tüneteken, mivel további gyulladást válthatnának ki.
Ezért stratégiánk kifejezetten a nyálkahártya-fertőzések esetében éppen ellenkező irányú: célunk a gyulladás csökkentése, mégpedig azáltal, hogy semlegesítjük a gomba azon komponenseit, amelyek ezt a kóros folyamatot kiváltják – hangsúlyozta Dr. Gácser Attila.
A Candida gombák az egészséges emberek testfelületein is jelen vannak, így képesek az úgynevezett epitéliális szöveteken is megtelepedni például a szájüregben vagy a hüvelyben. A nyálkahártyát alkotó epitéliális sejtek az immunrendszer első védelmi vonalához tartoznak, akárcsak a bőr hámsejtjei, de azoknál jóval sérülékenyebbek. Gácser Attila kutatócsoportja most olyan rendszert dolgoz ki, amely a nyálkahártya sejtjeit teszi ellenállóbbá a gomba károsító hatásaival szemben.
- Stratégiánk egy olyan kiméra molekula mRNS-sel történő kódolása, amely egyrészt biztosítja az epitéliális sejtekben történő kifejeződést, másrészt pedig gombaspecifikus alegységével semlegesíti a gyulladást kiváltó gombakomponenst. Egy további kihívás, hogy az mRNS megfelelő ideig az epitéliális sejtek felszínén maradjon, hogy kifejthesse hatását. Ennek megoldására egy speciális vivőanyagot alkalmazunk, amelyet Dr. Csóka Ildikó professzor kutatócsoportja fejlesztett ki a Szegedi Tudományegyetemen. Ez lehetővé teszi, hogy szabályozzuk, az mRNS mennyi ideig és milyen körülmények között legyen jelen a nyálkahártyafelszínen.
Az SZTE konzorciumvezető biológusa elmondta, hogy kutatási programjukban Dr. Karikó Katalin is részt vesz az SZTE professzoraként.
