Európában a vállalkozások közel harmada számol be arról, hogy a szűkös munkaerő-kapacitások nemcsak a feladatok elvégzését nehezítik meg, hanem a beruházások költségeit is érdemben növelik. Magyarországon is hasonló folyamatok figyelhetők meg, ezért a tartósan kedvezőtlen tendenciákra reagálva az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) nemrég önálló Humán Erőforrás (HR) Munkacsoport létrehozásáról döntött.

Ezzel párhuzamosan a digitális építőipari megoldásait a hazai piacon is kínáló PlanRadar összegyűjtötte, miként járulhat hozzá a munkafolyamatok digitalizációja ahhoz, hogy kisebb csapatok is hatékonyabban működjenek a gyakorlatban.

Az ÉVOSZ szakmai elemzése* szerint a magas fluktuáció, a generációváltás, valamint a képzési és utánpótlási nehézségek együttesen erősítették fel az ágazat munkaerőhiányát. A visszaeső megrendelések mellett 2025 egyik legnagyobb kihívását a hatékony foglalkoztatás megszervezése, illetve a jól képzett szakmunkások és mérnökök megtartása jelentette. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a munkavállalók bérezése jellemzően óradíj alapú, nem pedig teljesítményhez kötött, ami kevéssé ösztönzi a hatékonyság növelését.

Megoldások rövid és hosszú távon

szakemberhiány az építőiparban

A komplex kihívások kezelésére az ÉVOSZ HR-Munkacsoportot hozott létre, amely a humánpolitikai fejlesztések összehangolását, a munkaerő-megtartás erősítését, az ágazat munkáltatói megítélésének javítását, valamint a képzési rendszerek, az utánpótlás-nevelés, a duális képzések és az életpályamodellek támogatását tűzte ki célul.

A PlanRadar magyarországi menedzsere, Borbély Csaba szerint a szakszövetség által megfogalmazott hosszabb távú célok elérését már jelenleg is hatékonyan segítik azok a modern digitális eszközök, amelyek napi szintű alkalmazásával kisebb létszámú csapatok is eredményesebben tudnak dolgozni.

„A munkaerőhiány egyre nagyobb terhet ró az építőipar és az ingatlanpiac szereplőire, hiszen kevesebb, ugyanakkor magasan képzett szakemberrel kell magas színvonalú projekteket megvalósítani. A digitális platformok ezt a nyomást úgy csökkentik, hogy leegyszerűsítik a helyszíni adatfelvételt, egy rendszerbe szervezik a kommunikációt, lehetővé teszik az azonnali jelentések készítését, és mérséklik az utómunkák mennyiségét.

Mivel minden terv, feladat és dokumentum egy helyen érhető el, a csapatok pontos képet kapnak a projektek aktuális állásáról, csökkennek a félreértésekből fakadó hibák, és létszámbővítés nélkül is több munkát tudnak elvégezni. A digitális megoldások összességében hozzájárulnak a képzett munkaerő megtartásához, a minőség fenntartásához, az átláthatóság biztosításához és az ütemtervek betartásához.

A fiatalabb generációk már okostelefonnal a kezükben lépnek be a munka világába, számukra sokkal vonzóbb ez a megoldás, mint a papíralapú vagy telefonos információcsere – érdemes erre építeni” – foglalja össze a gyakorlati előnyöket Borbély Csaba.

A digitális platformok további előnye, hogy használatukhoz minimális betanítás szükséges: az alapfunkciók elsajátításához nincs szükség tanfolyamokra vagy speciális előképzettségre. Az eszközigény is alacsony, egy ma már általánosnak számító okostelefon vagy tablet elegendő a közös munkához.

Emellett a modern megoldások jelentősen mérséklik az adminisztrációs terheket is. Míg a napi jelentések elkészítése hagyományos módszerekkel akár órákig is eltarthat, digitalizált környezetben mindez néhány percre rövidül. Ennek köszönhetően a csapatok a rendelkezésre álló munkaerővel több feladatot tudnak ellátni, és több idő jut a tényleges kivitelezési munkára. Így viszonylag csekély ráfordítással érhető el számottevő hatékonyságnövekedés.


Munka