A konferencia egyben a Gábor Dénes Emlékév indító eseménye, és az elkövetkező egy évben számos program várja az innováció iránt elkötelezett szakembereket, piaci szereplőket és hallgatókat. 
Az egyetem 2025 elején létrehozta a GDE Mesterséges Intelligencia Tudásközpontot (GDE-MIT), és együtt készítették el a „MI jövünk” képzési anyagot, ami bárki számára elérhető, ingyenes, online MI tananyag. 

A teltházas konferencián több mint harminc vezető szakember osztotta meg tudását – köztük a hazai és nemzetközi piaci szereplők mellett sok kormányzati, közigazgatási szakember. Mindez jól mutatja, hogy a terület Magyarország számára nemzetközi kitörési pontot jelenthet, és prioritás kormányzati szinten is. 

Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a Gábor Dénes születésének 125. évfordulóján tartott konferencián hangsúlyozta: „Magyarország célja, hogy ne csupán felhasználója, hanem aktív formálója legyen a mesterséges intelligencia korszakának. Hazánk ma már erősebb alapokról indul, mint azt sokan feltételezték, és a kormány által hamarosan elfogadott új MI-stratégia tovább erősíti a nemzeti technológiai szuverenitást. A fejlesztések mellett kiemelt figyelmet kap az oktatás is – ennek jegyében indult el a Gábor Dénes Egyetem által fejlesztett, nyílt MI-alapképzés, amely mindenki számára elérhető.” 

Palkovics László szerint a mesterséges intelligencia nem félelemforrás, hanem lehetőség, Magyarország pedig rendelkezik mindazzal – adatvagyonnal, szellemi kapacitással és szabályozási környezettel –, ami a mesterséges intelligencia biztonságos és sikeres alkalmazásához szükséges.
„Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus szellemi öröksége élő valóság, amely inspirál és vezet minket. A holográfia a világ teljességet megragadó, új világértelmezés vizuális nyelve lett, amely összeköti az embert a géppel, a fizikai teret a virtuális világgal, az érzékelést a megértéssel.

De hol a határ a valóság és az illúzió között, hogyan tudjuk a világunk gazdag, sokszínű valóságát a technológiával megragadni, és azt elérni, hogy a robbanásszerű fejlődés és az emberiség javát szolgálja?

Ezekre az időszerű kérdésekre is kerestük konferenciánkon a választ, miközben sokszínű, érdekes képet kaptunk az MI lehetőségeiről és veszélyeiről” - mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.

Dr. Dietz Ferenc előadásában rámutatott arra is, hogy a Gábor Dénes Egyetem tudatosan keresi a fenti kérdésekre a megfelelő választ, ezért 2025-ben megalapította a Mesterséges Intelligencia Tudásközpontot, hogy MI kutatásokkal, alkalmazások fejlesztésével és az ismeretek megosztásával segítse a társadalmat, a vállalkozásokat, a közigazgatást az MI nyújtotta előnyök jobb kihasználása érdekében.

A konferencia célja a tudásmegosztás, és ehhez kapcsolódóan a „MI Jövünk” elindítása, valamint a Dennis Gabor AI Hackathon meghirdetése a fiatal hallgatók, kutatók és innovátorok között.

Dr. Tóth Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium jogalkotásért felelős államtitkára előadásában elmondta, hogy a jogi környezet a robbanásszerű technológiai fejlődés miatt jelentős átalakuláson megy keresztül.  Bemutatta az Európai Unió E-igazságügyi Stratégiájának legfőbb paramétereit, közte azokat a projekteket, feladatokat, amelyekben Magyarország is szerepet vállal.

Megtudhattuk, hogy milyen fejlesztések folynak MI bevonásával az Igazságügyi Minisztériumban, és bemutatta az e célból létrehozott új szervezeti egységet, a Modernizációért Felelős Főosztályt. Hangsúlyozta, a hatékony igazságszolgáltatás a gazdasági növekedés alapfeltétele.

Prof. Dr. Domokos Péter, a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke a Kvantumtechnológia és az MI kapcsolatáról tartott előadást, melyet a kvantumtechnológia alapjainak bemutatásával kezdett. Elmondta, hogy több kapcsolódási pont van, hiszen ma már természetes, hogy a bonyolult kvantumtechnológiai rendszerek működtetéséhez MI-t használnak, és a kvantumos gépi tanulás alkalmazásai is ígéretesek, de a kvantumszámítógépek használata az MI-ben jelenleg még problémákba ütközik. 

Prof. Dr. Darázs Lénárd, a Mesterséges Intelligencia Koalíció szabályozás és etika munkacsoport vezetőjének előadása négy pillérre épült: érintette a szabályozási megfontolások és a szabályozási módszerek jogi és etikai szempontrendszerét, valamint bemutatta a jogi szabályozási feladatok stratégiai területeit - adatvagyon és adatgazdaságot, az MI Rendelet tagállami szervezeti végrehajtását és a felelősségi kérdések és viszonyok rendezését - végül az etikai keretek kialakításának feladatait.

Csányi Péter, az OTP vezérigazgatója elmondta, hogy az elmúlt 4-5 évben csoportszinten 10 milliárd forint feletti összeget fordítottak mesterséges intelligenciára. Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, az ELTÉ-vel és további partnerekkel közösen egy szuperszámítógépes környezet segítségével megalkották a magyar nyelvi modellt.

A nyelvi modell fejlesztése befejeződött, és most közcélú hasznosításra adják át.  Röviden bemutatta a 2024-ben indult PULZE programot, amely az idei évben az OTP Csoport több mint 10.000 munkatársa részére biztosít jövőbemutató digitális képességfejlesztést nemzetközi szinten, többek között a mesterséges intelligencia területén is. Hangsúlyozta, az MI nem cél, hanem eszköz, a valódi átalakulást pedig a mesterséges intelligencia és az automatizáció holisztikus megközelítése jelentheti.

A plenáris előadók sorát Balogh Petya, a STRT Holding Nyrt. vezérigazgatója, startupper, mentor zárta, aki a GDE és GDE-MIT-tel kidolgozott „Mi jövünk” online tananyagot mutatta be. Az STRT Holding testközelből követi az innovációt és az új technológiák fejlődését, és erre a közvetlen tudásra építve az utóbbi években többezer cégvezetőnek és vezetőnek nyújtott képzést az MI hatásairól. A most elkészült háromórás, ingyenes online tananyagot mindenkinek ajánlja: aki még nem ismeri az MI-t; aki már ismeri, de tudatosabban szeretné használni; és azoknak is, akik abban szeretnének támogatást kapni, hogyan lehet másokat meggyőzni a használatának előnyeiről.

Az előadások között háromoldalú együttműködési szerződések, szándéknyilatkozatok aláírására is sor került, amely fontos mérföldkő a GDE, a GDE-MIT és a szerződő partnerek számára, és amely a kölcsönösség jegyében az oktatás, az elmélet és gyakorlat szinergiáira épít.

Az előadásokat követően párhuzamosan került sor a szekciókra, amelyek négy tematika szerint épültek fel. A neves szakemberek egy-egy kérdésre nyilván nem kész válaszokat, hanem irányvonalakat, a feladatok megoldásához szükséges új megközelítést, pozitív tapasztalataikat adták át.  

MI és a társadalom szekció fő témája az ember-gép viszonya volt, hiszen egyre több olyan társadalmi és oktatási dilemmával szembesülünk, amelyre még nincs világos válaszunk. Hogyan kezeljük az emberi értékek és az algoritmusok által irányított világ közötti feszültséget? Milyen jövőt készítünk elő, ha az oktatás nem tart lépést a technológiai forradalommal? 

Gazdaság és Innováció szekcióban a gazdasági szféra meghatározó szereplői keresték az irányokat arra a kérdésre, hogyan tehető még inkább versenyképessé Magyarország az MI eszközrendszere által. Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a magyar gazdaságot és innovációs ökoszisztémát? Milyen lehetőségeket rejt az ipar, a vállalatok, az adatok és a kutatás összekapcsolása? Elsők között fogadtuk el MI Stratégiánkat, de hol tartunk most?  

A Technológia és Fejlesztés szekció kiindulási pontját adta, hogy a mesterséges intelligencia technológiai szempontból hogyan formálja át a cégek gondolkodását, folyamatait és jövőképét. A beszélgetés során nagyvállalati vezetők, fejlesztési fókuszú cégek képviselői osztották meg tapasztalataikat, hogyan kezdődött az MI-vel való kapcsolatuk, hol tartanak ma a technológia alkalmazásában, és milyen kihívásokat, lehetőségeket látnak a következő 3–5 évben.

Jogi és szabályozási szekció a témának megfelelően szenzitív témákat boncolgatott, így pl. szabályozható-e a mesterséges intelligencia? Lépést tart-e a szabályozás az MI fejlődésével?

Megoldást ad-e az MI szabályozása a felelősségi kérdésekre és az etikai dilemmákra.

A konferencia szünetében a szakmai beszélgetések mellett kiállítók is bemutatkoztak: a SZTAKI, az XR Koalíció és az Infuse Robotics a legkorszerűbb MI fejlesztéseket mutatta be, a Gábor Dénes Egyetem pedig szeptemberben megnyíló drónlaborjából hozott néhány bemutató darabot.

A konferencia online, élőben is követhető volt, és GDE youtube csatornáján bármikor ingyenesen visszanézhető.