Egy régi leckekönyv, egy megsárgult oklevél vagy egyetemi igazolás nyugdíjazás előtt különös jelentőséget kaphat. A szabály azoknak lehet érdekes, akik 1998 előtt jártak nappali tagozaton felsőoktatási intézménybe. Az akkori tanulmányi idő ugyanis öregségi nyugdíj esetén szolgálati időnek számíthat. Ez akkor is fontos lehet, ha az érintett az egyetemi évek alatt még nem dolgozott. 

Az 1998-as dátum a választóvonal

Az öregségi nyugdíjnál az 1998. január 1-je előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok idejét kell a törvény szerint szolgálati időként figyelembe venni. Ez nem azt jelenti, hogy minden diploma automatikusan több évvel növeli a nyugdíjhoz elismert időt. A képzés formája és időpontja is számít: a 41. § kifejezetten a felsőoktatási intézményben, nappali képzésben folytatott tanulmányokról rendelkezik.

Képzeljünk el valakit, aki 1993 és 1997 között nappali tagozaton tanult, majd munkába állt. A tanulmányi idő a szabály alapján akkor is jelentős lehet számára, ha azokból az évekből nincs munkaviszonya. A pontosan elismerhető időt azonban a nyugdíjbiztosítási adatok és az igazoló iratok alapján állapítják meg.

És mi történik az 1998 után megkezdett egyetemi évekkel? Az öregségi nyugdíjnál pusztán a nappali tagozatos tanulmányok miatt ezek az évek már nem számítanak be automatikusan a 41. § alapján. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint meghatározott feltételekkel megállapodás köthető a felsőfokú tanulmányok idejére szolgálati idő szerzésére, de ez járulékfizetéssel járó, külön lehetőség.

A nyári szünet is beleszámíthat

A törvény a tanulmányi idő kezdetét és végét is meghatározza. Az adott tanulmányi félév vagy év kezdő hónapjának első napjától a záró hónapjának utolsó napjáig tartó időszakot veszi alapul. Két egymást követő tanulmányi időszak között a tanulmányi szünetet is figyelembe kell venni. Vagyis a nyári hónapok nem vesznek el csupán azért, mert akkor nem voltak előadások vagy vizsgák.

Van azonban felső határ: legfeljebb annyi idő ismerhető el, amennyi a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok idején szükséges volt. Több képesítésre irányuló tanulmányoknál a 41. § szerint legfeljebb az egyik képesítéshez szükséges idő vehető figyelembe ezen a jogcímen. Két diploma tehát önmagában nem jelent kétszer annyi elismerhető egyetemi évet.

Özvegyi nyugdíjnál más a szabály

A dátumhatár miatt könnyű átsiklani a paragrafus másik fontos részén. Hozzátartozói nyugellátás esetén a törvény időpontra tekintet nélkül rendelkezik a nappali képzésben folytatott felsőoktatási tanulmányok beszámításáról. Így az 1998-as választóvonalat nem szabad minden nyugellátásra egyformán alkalmazni. Az egyéb feltételek, például a képzési forma és az elismerhető idő korlátai itt is lényegesek.

Külföldi egyetem esetén szintén lehetőség van a tanulmányi idő figyelembevételére, de ehhez további feltételek teljesülése szükséges. Ilyen lehet a külföldi oklevél megfelelő magyarországi elismerhetősége, illetve az, ha a külföldi résztanulmányokat a hazai felsőoktatási tanulmányi időbe beszámították. 

Mit érdemes megnézni nyugdíjazás előtt?

A legkézenfekvőbb lépés a nyugdíjbiztosítási adatok ellenőrzése. Az adategyeztetési eljárásban áttekinthetők a nyilvántartott biztosítási és egyéb szolgálati időszakok, és tisztázhatók az eltérések. Ha az egyetemi évek hiányoznak, érdemes összegyűjteni a képzés idejét és formáját igazoló iratokat, majd kérni az adott időszak vizsgálatát. 

Egy fontos különbségre a „Nők 40” kedvezményes nyugdíjánál is figyelni kell: az általános szolgálati idő és a kedvezményhez szükséges jogosultsági idő nem ugyanaz. Ezért az elismert egyetemi évekből nem következik automatikusan, hogy azok a 40 év jogosultsági időbe is beleszámítanak. 

A tanulság egyszerű: aki régebben nappali tagozaton tanult, nézze meg, szerepelnek-e ezek az évek a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásában. Egy régi tanulmányi időszak jelentősége évtizedekkel később derülhet ki.