Kína kilépett a deflációból, de ez nem feltétlenül jó hír

Kína áprilisi inflációs adatai látványosan meghaladták az elemzői várakozásokat. A termelői árindex, vagyis a PPI éves alapon 2,8 százalékkal, a fogyasztói árindex, vagyis a CPI pedig 1,2 százalékkal emelkedett. Ezzel véget ért a kínai gazdaság 41 hónapig tartó deflációs időszaka.

Első pillantásra ez akár kedvező fejleménynek is tűnhetne, hiszen a defláció általában gyenge keresletet, nyomott vállalati árbevételt és óvatos fogyasztókat jelez. A mostani kínai infláció azonban nem klasszikus keresleti élénkülésből fakad, hanem sokkal inkább költségoldali nyomásból.

A fő hajtóerőt az iráni konfliktus miatt megugró energiaárak jelentik. Ez különösen kellemetlen helyzetet teremt a kínai gyártók számára: miközben az alapanyag- és energiaköltségek emelkednek, a vállalatok nem biztos, hogy ezt teljes mértékben át tudják hárítani a fogyasztókra. Vagyis a profitmarzsok szűkülhetnek, a gazdasági növekedés pedig sérülékenyebbé válhat.

A PBOC mozgástere szűkül, a világ pedig stagflációtól tart

A kínai jegybank, a PBOC számára a helyzet különösen kényes. Egy lassuló gazdaságban normál esetben a monetáris lazítás, például a kamatcsökkentés vagy a likviditás bővítése segíthetne. Csakhogy az emelkedő infláció miatt ez a mozgástér szűkül.

Ha a jegybank túl erősen lazít, az tovább gyengítheti a devizát és még nagyobb inflációs nyomást okozhat. Ha viszont nem lép, a gazdaság lendülete veszíthet erejéből. Ez az a klasszikus csapdahelyzet, amely miatt a piacokon ismét előkerült a stagfláció réme: gyengébb növekedés, magasabb infláció és óvatosabb jegybankok egyszerre.

A PIMCO értékelése szerint az olajsokk gyakorlatilag kizárta a Fed közeli kamatcsökkentéseit. Sőt, a piacon ismét felmerült annak lehetősége, hogy az amerikai jegybanknak később akár újabb kamatemelésekkel is számolnia kell, ha az energiaárak tartósan magasak maradnak.

A Hormuzi-szoros lett a piacok idegközpontja

Az olajpiac már a hét elején élesen reagált a geopolitikai feszültségre. A WTI árfolyama több mint 5 százalékkal emelkedett az amerikai–iráni patthelyzet miatt. A befektetők attól tartanak, hogy a Hormuzi-szoros körüli feszültség veszélybe sodorhatja a globális olajszállításokat.

A Saudi Aramco szerint még az sem hozna azonnali megnyugvást, ha a Hormuzi-szorost rövid időn belül teljesen megnyitnák. A vállalat álláspontja szerint a piac stabilizálódása akár hónapokig is eltarthatna, ami azt jelzi, hogy az olajpiac nem pusztán egy rövid távú pánikreakciót áraz.

Közben az Egyesült Királyság és Franciaország védelmi miniszteri találkozót szervez a térség hajózási biztonságáról, amelyen mintegy 40 ország képviselői vehetnek részt. Franciaország a Charles de Gaulle repülőgép-hordozót, az Egyesült Királyság pedig a HMS Dragon rombolót vezényelte a térségbe. Irán erre élesen reagált, és jelezte: minden külföldi hadihajó „azonnali és határozott választ” kaphat.

Ez a hangulat pontosan az, amit a piacok a legkevésbé szeretnek: katonai eszkalációs kockázat, dráguló energia és bizonytalan jegybanki pálya egyszerre.

Vegyes ázsiai piacok, erősödő dollár, gyengülő feltörekvő devizák

Az ázsiai részvénypiacokon vegyes kép alakult ki. A japán Nikkei 225 közel 0,9 százalékkal emelkedett, miközben az ausztrál ASX 200 0,8 százalékot veszített értékéből. A régió legerősebb teljesítményét a dél-koreai KOSPI mutatta, amely több mint 4–5 százalékos emelkedéssel került a figyelem középpontjába.

A dél-koreai lendület mögött elsősorban a félvezetőszektor állt. A Samsung és az SK Hynix erősödése azt mutatja, hogy a mesterséges intelligenciához és adatközpontokhoz kapcsolódó chipkereslet továbbra is fontos támaszt jelent a technológiai részvényeknek.

A devizapiacon közben a dollár erősödött. A DXY körülbelül 0,25 százalékkal került feljebb, az USDJPY pedig megközelítette a 157-es szintet. A magasabb olajárak és a geopolitikai bizonytalanság hagyományosan a dollár irányába terelik a befektetőket, különösen akkor, ha a Fed kamatcsökkentési esélyei is csökkennek.

A feltörekvő piaci devizák közül a forint, az indiai rúpia és a thai baht egyaránt körülbelül 0,8 százalékot gyengült. A kínai jüan viszont erősödni tudott, amit a vártnál jobb kínai inflációs és exportadatok támogattak.

Repedések a magánhitelezésben, lendületben az elektromos autók

A vállalati hírek között különösen figyelemre méltó az Apollo Global Management ügye. A Wall Street Journal információi szerint a társaság egy 3 milliárd dolláros hitelalap értékesítését fontolgatja a növekvő bedőlések és visszaváltási kérelmek miatt.

Ez azért fontos, mert a magánhitelezési piac az elmúlt években hatalmasra nőtt, részben azért, mert a bankok szigorúbb hitelezése mellett sok vállalat alternatív finanszírozási forrásokat keresett. Ha ebben a szektorban megjelennek az első komolyabb feszültségek, az szélesebb piaci kockázatokat is jelezhet.

Kínában közben tovább romlik a belső autópiaci kép: az autóeladások már hetedik hónapja csökkennek. Ezzel szemben az elektromos járművek exportja tovább erősödik. A magasabb üzemanyagárak globálisan gyorsíthatják az EV-k iránti keresletet, amiből különösen a BYD és más kínai gyártók profitálhatnak.

Ez érdekes kettősséget teremt: miközben a kínai belföldi fogyasztás továbbra is törékeny, az exportképes technológiai iparágak – különösen az elektromos autók és az akkumulátorok – továbbra is komoly növekedési lehetőséget kínálnak.

Mire figyel most a piac?

A piacok legfontosabb kockázata továbbra is az amerikai–iráni kapcsolatok alakulása. Egy katonai eszkaláció újabb olajár-emelkedést, erősebb dollárt és gyengébb részvénypiaci hangulatot hozhat.

Emellett kiemelt figyelem irányul az amerikai inflációs adatokra és a kiskereskedelmi értékesítésekre. Ezek döntőek lehetnek abból a szempontból, hogy a Fed mennyire marad szigorú, illetve végleg eltűnnek-e a piacról a kamatcsökkentési várakozások.

A geopolitikai fronton a május 13–15. között esedékes Trump–Hszi-csúcstalálkozó is nagy jelentőségű lehet. Egy enyhülő amerikai–kínai hangulat segíthetné a piacokat, de egy feszült találkozó újabb nyomást helyezhetne a globális kereskedelemre és a befektetői bizalomra.

Az európai részvénypiacok várhatóan negatív hangulatban nyithatnak, főként a magas energiaárak és a növekvő geopolitikai kockázatok miatt. A befektetők most nemcsak a vállalati eredményeket és a makroadatokat figyelik, hanem azt is, hogy a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala körül mennyire marad kezelhető a helyzet.

Összegzés

A világgazdaság ismét kényes pontra érkezett. Kína kilépett a deflációból, de nem erős belső kereslet, hanem dráguló energia miatt. Az olajárak emelkedése szűkíti a jegybankok mozgásterét, miközben a Fed kamatcsökkentési esélyei olvadnak. A dollár erősödik, a feltörekvő devizák nyomás alatt vannak, a részvénypiacok pedig egyre érzékenyebbek minden geopolitikai hírre.

A következő napokban három tényező döntheti el a piaci irányt: az amerikai inflációs adat, az iráni konfliktus alakulása és a Trump–Hszi-találkozó hangulata. Egy biztos: az olaj most nemcsak az energiaárakat, hanem a teljes globális befektetői gondolkodást is mozgatja.