Mesterséges intelligenciával (MI) működő implantátumok, bűncselekményeket előre jelző MI-alapú biometrikus rendszerek, valamint nyelvtanulást támogató intelligens alkalmazások – mindössze három példa azok közül az innovációk közül, amelyek az elmúlt években jelentek meg, és már bizonyították gyakorlati hasznukat.
Ezeknek a fejlesztéseknek a célja, hogy megkönnyítsék és javítsák mindennapi életünket. De vajon hogyan gondolkodnak a magyarok a mesterséges intelligenciáról? Mennyire hajlandók személyes adataikat megosztani MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e, hogy az emberiség egyszer egy másik bolygót is benépesítsen? Ezekre a kérdésekre a legfrissebb, nemzetközi reprezentatív kutatás ad választ.
Napjainkban alig akad olyan tudományos vagy technológiai terület, ahol ne kerülnének szóba az MI-vel kapcsolatos fejlesztések. Bár a társadalmi elfogadottság folyamatosan növekszik, a technológia széles körű elterjedését még mindig gátolja többek között a nem kellően kidolgozott adatvédelmi szabályozás. Ezt támasztják alá a Bosch Tech Compass nemzetközi felmérésének eredményei is.
A kutatás szerint – világszerte és Magyarországon egyaránt – immár második éve a mesterséges intelligenciát tartják a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának. Ugyanakkor az adatvédelemhez kapcsolódó válaszok meglepő képet mutatnak.
Magyarországon tízből négy ember kész lenne személyes adatait MI-alapú szolgáltatások rendelkezésére bocsátani, ha ez kényelmesebb és egyszerűbb életet eredményezne. Globális szinten ez az arány még magasabb, 45 százalék.
Különösen figyelemre méltó, hogy a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan Magyarországon a válaszadók 37 százaléka (világszinten 36 százalék) minden személyes adatát megosztaná, ha cserébe teljesen ingyenes, mesterséges intelligenciával támogatott egészségügyi ellátást kapna. Ez egyértelműen jelzi, hogy az egészségügyben nagy az igény a technológiai fejlődésre.
A felmérés további érdekes megállapítása, hogy a magyarok mintegy egyharmada – 35 százaléka – önként vállalná, hogy részt vesz egy másik bolygó kolonizálásában. Emellett a válaszadók 28 százaléka elfogadná azt is, hogy az agya közvetlenül az internethez kapcsolódjon. Ezek az arányok globális összehasonlításban is hasonlóak (36 illetve 30 százalék).
A mesterséges intelligenciához való hozzáállás összességében kedvezőbb irányba változott. Míg az előző évben a válaszadók 39 százaléka használta volna mindennapi feladatokhoz – például határidőnapló kezeléséhez vagy házimunkához – az MI-alapú asszisztenseket, addig idén ez az arány 28 százalékra csökkent. Ugyanakkor egyre többen lennének nyitottak arra, hogy mesterséges intelligenciára épülő orvosi szolgáltatásokat vegyenek igénybe (44 százalék, míg tavaly 39 százalék), illetve MI-alapú pszichológiai segítséget kérjenek (22 százalék, tavaly 18 százalék).
A kutatásról
A Bosch Tech Compass vizsgálat keretében a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2025 őszén összesen több mint 12 ezer, 18 év feletti személyt kérdezett meg hét országban. Az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezer fő vett részt a felmérésben, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában egyenként kétezer válaszadó szerepelt a mintában. A reprezentatív kutatást Magyarországon a Bosch csoport megbízásából immár második alkalommal végezték el. A kérdőíves vizsgálat során azonban a Bosch neve egyszer sem szerepelt megrendelőként a résztvevők előtt.
