Az akár 12 hónapig terjedő, fizetett vagy fizetés nélküli munkaszünet célja a feltöltődés, a kiégés megelőzése, az új készségek elsajátítása vagy akár egy teljes életmódváltás támogatása.

A fogalom eredetileg az akadémiai világból származik, ahol az oktatók és kutatók minden hetedik évben kutatási és regenerációs időt kaptak. Ma már a vállalati szektor is egyre gyakrabban alkalmazza, de Magyarországon jogilag nem külön kategória, jellemzően közös megegyezéssel adott fizetés nélküli szabadságként valósul meg, komoly előkészítéssel és egyéni megállapodásokkal.

A jelenség mögött egyre erősebb társadalmi igény látszik. A folyamatos teljesítménykényszer, a stressz és a kiégés sokakat arra késztet, hogy időről időre „resetet” nyomjanak. A szakértők szerint a 1–2 hetes szabadság sokszor már nem elég a valódi regenerációhoz, míg egy hosszabb szünet lehetőséget ad arra, hogy az ember új perspektívákat szerezzen, tanuljon vagy egyszerűen újrarendezze az életét.

Nem csak a munkavállaló nyer vele

Bár elsőre „egyéni luxusnak” tűnhet, a cégek is profitálnak belőle. A tapasztalatok szerint az alkotói szabadság:

• csökkenti a kiégést és a fluktuációt 

• növeli a lojalitást 

• erősíti a kreativitást 

• hosszú távon javítja a teljesítményt 

• és pozitívan hat a vállalati kultúrára is 

„Az alkotói szabadság számunkra a munka-magánélet egyensúlyának tudatos támogatása, ami lehetőséget ad arra, hogy kollégáink valóban feltöltődjenek és friss szemlélettel térjenek vissza a mindennapokba.

Hiszünk abban, hogy a mentális jóllét, az önfejlesztés és a hosszú távú motiváció nemcsak az egyén, hanem a teljes szervezet sikerének alapja. Bár Magyarországon még ritka gyakorlat, egyre több jel mutat arra, hogy az alkotói szabadság a jövőben a munkáltatói juttatások része lehet, nem kivételként, hanem tudatosan tervezett eszközként.

A kérdés pedig egyre inkább az: mikor engedjük meg magunknak, hogy valóban megnyomjuk a reset gombot.” –mondta Medvey Leila, a K&H HR vezetője