Széles körű tájékoztatási kötelezettségek lépnek életbe
Az egyik uniós irányelv célja az volt, hogy a munkavállalók az eddiginél sokkal részletesebb és mielőbbi tájékoztatást kaphassanak a munkafeltételeikről.
A korábbi tájékoztatási elemek kiegészülnek például a munkaidő-beosztással kapcsolatos tájékoztatással, tehát azzal, hogy mely napokra osztható be a munkaidő, azon belül mi lehet a lehetséges kezdő és befejező időpont, milyen tartamú lehet a túlóra.
Új tájékoztatási elem lesz a munkáltató által biztosított képzésekre vonatkozó információmegosztás is.
A munkavállalók kezdeményezhetik a munkaszerződésük módosítását:
- A cégen belüli nyitott állásokra mostantól a munkaszervezetben bárki jogosult lesz pályázni, aki legalább fél éve dolgozik a cégnél.
- Hat hónap munkaviszony után a 8 évnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállalók és a gondozást végző munkavállalók is élhetnek azzal a jogukkal, hogy munkaszerződés-módosítást kezdeményezzenek abból a célból, hogy más munkavégzési helyen, más munkarendben, távmunkavégzésben vagy részmunkaidőben kívánnak dolgozni.
- A munkáltatóknak 15 nap áll rendelkezésre, hogy megfontolják, tudják-e biztosítani a munkavállalók által kezdeményezett új munkafeltételeket.
- Elutasítás esetén az ilyen kezdeményezésekre részletesen kidolgozott, valós és adekvát választ kell adni.
- Ha az indoklással a munkavállaló nem ért egyet, vagy a munkáltató nem válaszol határidőben, akkor annak az lehet a kockázata, hogy a bíróság pótolni fogja a munkáltató hozzájárulását a munkaszerződés-módosításhoz, és a munkavállalót az általa megjelölt új feltételek szerint kell foglalkoztatni, valamint a jogellenes elutasítás miatt felmerülhet, hogy a munkavállaló kárát is meg kell téríteni.
Újfajta szabadságtípusok lesznek elérhetőek
- Az apasági szabadság uniós szinten 10 munkanapra nő. Az első öt munkanapra az apák továbbra is teljes bért kapnak, de a második öt napra csak a távolléti díjuk 40%-át.
- Új szabadságtípus lesz a gyermek 3 éves koráig járó és összesen 44 munkanapot kitevő szülői szabadság.
- Új intézmény lesz a januártól járó és évi legfeljebb 5 munkanapot jelentő gondozói munkaidő-kedvezmény is.
- A gondozói munkaidő-kedvezmény nem szabadság, és erre az évi legfeljebb 5 munkanapra nem jár díjazás sem.
- Az újfajta szabadságformák januártól felmondási védelmi időt is jelentenek, ami azt jelenti, hogy a munkavállalóval szemben ezen időszakok alatt sem közölhető felmondás.
További lényeges változások
Az uniós elvárásoknak megfelelően az új munkajogi szabályok előírják a munkáltatóknak, hogy olyan esetben is indokolják a munkaviszony megszüntetését, ha erre nem lennének egyébként kötelesek.
Ha a munkáltató 12 hónapnál rövidebb időre tesz ajánlatot a munkavállalónak, akkor köteles lesz a próbaidőt is megfelelően arányosítani, tehát például 6 hónapos határozott idő esetében a maximális próbaidő 1,5 hónap lehet.
Januártól egy jogtechnikai változás folytán az egészségügyi alkalmatlanság a foglalkoztatás szempontjából egy olyan elháríthatatlan külső ok lehet, amelyre tekintettel az egészségügyi szempontból alkalmatlan dolgozót nem lehet munkavégzésre beosztani, és erre tekintettel ugyan állásidőn lesz, de erre az időre díjazás részére nem jár.
Mivel ez a helyzet hosszú távon nem fenntartható, valószínűsíthető, hogy az érintett dolgozók élnek majd a felmondás lehetőségével.
