A kata adózási rendszer és a leplezett munkaviszony
A kata adózási módot azért szokták szeretni a kisadózó vállalkozók, mert kedvező adózási rendszert biztosít. De elő szokott fordulni, hogy katás cég által nyújtott szolgáltatást az adóhivatal irányába bizonyítani kell, hogy nehogy színlelt munkaviszonynak tűnjön.
A leplezett munkaviszony akkor fordul elő, mikor a vállalkozó a bérjárulék és a munkatörvény rendelkezéseit elkerülve a vállalkozásban dolgozó személyekkel, mint kisadózó vállalkozók szerződnek. A vállalkozó még az 50 ezer forintos adó átvállalásával is jobban jár, mintha ténylegesen kifizetné a bérjárulékot.
A munkaviszonytól való elhatárolás
A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni, mondja a törvény. Ez azt jelenti, hogy például hiába nevezünk el egy szerződést vállalkozási vagy megbízási szerződésnek, ha annak tartalmában a munkaviszony elemei jelentkeznek.
Az 1 milliós szabály
Egymillió forint éves összeget meghaladó számlák esetén a törvény felállít egy olyan vélelmet, hogy a kisadózó és számla befogadója között munkaviszony áll fenn.
Az évente egyszer benyújtott KATA bevallásban kerül kimutatásra, hogy szerepel-e olyan bevétel, amely 1 millió feletti értékű. A nyilatkozatban említést kell tenni a partner nevéről, címéről, adószámáról és a bevétel pontos összegéről.
Egymillió forintnyi éves bevételt meghaladó összeg esetében a törvény feltételezi, hogy a kisadózó és a számla befogadója között munkaviszony áll fenn. Ha ezt az adózó cáfolja, a bizonyítás terhe a kisadózót fogja terhelni.
Hogyan cáfolható a munkaviszony fennállása?
Az adóhatóság által felállított szempontok közül, ha minimum kettő megvalósulása áll fenn, akkor a jogviszony nem minősül burkolt foglalkoztatásnak:
- A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag egyedül végezte vagy végezhette el. Vagyis, ha a tevékenység elvégzése során a kisadózó alkalmazottja vagy alvállalkozója is jelen volt, dolgozhatott. Természetesen, ha a kisvállalkozónak bejelentett alkalmazottja volt, akkor a bizonyítás nem lesz nehéz. Alvállalkozó esetében pedig az alvállalkozói számla, szerződés, esetleg a teljesítési igazolás bemutatása bizonyítja a közreműködést.
- A kisadózó az adott naptári év összes bevételének minimum 50 százalékát nem a megrendelőtől kapta. Ha a kisadózónak több ügyfele is van, és egyikkel sincs 50%-nál több forgalma az összes bevételét tekintve, akkor feltételezhető, hogy nem áll vele színlelt munkaviszonyban.
- A megrendelő nem adhatott pontos utasítást a tevékenység elvégzésének mikéntjére. Vagyis a lényeg az, hogy a produktum, a végeredmény meglegyen. Szerződéseinkbe célszerű beleírni mi az az utasítási jog, ami még megengedett és nem minősül a munkaviszony szerinti utasítási, ellenőrzési jognak.
- A tevékenység elvégzésének helye a kisadózó telephelyén, székhelyén történt. A tevékenység végzésének a helyét a kisadózó választja meg, például a saját székhelyén, telephelyén végzi.
- A kisadózó saját maga szerezte be a tevékenység elvégzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat. A megbízási és vállalkozási szerződések feltételezik, hogy a munkavégzéshez szükséges eszközökkel rendelkezik a vállalkozó/megbízott.
- A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. A kisadózó döntötte el a tevékenység elvégzésének sorrendjét, saját időbeosztással dolgozott.
Mikor fordul meg a bizonyítási teher?
Természetesen nemcsak az 1 millió bevételt elérő szerződések esetében ellenőrizheti az adóhivatal a bújtatott munkaviszonyt. 1 millió bevétel alatt megfordul a bizonyítási teher, az adóhivatalnak kell bizonyítania a színlelt munkaviszonyt.
Ha megtörténik a vállalkozási vagy megbízási szerződés átminősítése, az nagyon sokba kerülhet az adózónak és a megrendelőnek.
Érdemes tehát adózási szakember, könyvelő segítségét kérni a szerződések tartalmi elemeinek átvizsgálására. A PGM Expert könyvelőiroda adózási, számviteli kérdésekben készséggel áll rendelkezésre !
