Jogosultak körébe tartozók

Ha az újszülött intézetben született, az egészségügyi szolgáltató jelenti be a születést az illetékes anyakönyvvezetőnek, és továbbítja az újszülött magyar állampolgár, aki Magyarországon él - kivéve, ha a terhesség titokban tartandó, vagy ha a szülő előzetes vagy utólagos beleegyezést adott az újszülött örökbefogadásához, vagy ha az anya olyan nyilatkozatot tesz, amely megakadályozza az anyakönyvezést az újszülött egészségi állapotára tekintettel.

Az intézet hivatalból kiállítja az újszülött állandó személyazonosító igazolványához szükséges adatokat, valamint továbbítja a másik szülő beleegyezését a gyermek állandó személyazonosító igazolványának kiadásához.

Az intézeten kívüli születést a szülő jelenti be, vagy ha tervezett intézeten kívüli szülés történik, akkor az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy (orvos, szülésznő) jelenti be.

Mit kell tenni, eljárás

Az 61. cikkely értelmében a születést anyakönyvezés céljából az illetékes anyakönyvvezetőnél legkésőbb az azt követő első munkanapon be kell jelenteni.

Az intézetben történt szülést az intézet vezetője jelenti be (intézeti szülés esetén a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményt kell intézetnek tekinteni).

A tervezett intézeten kívüli születést a szülésnél közreműködő felelős személy jelenti be.

Az nem tervezett intézeten kívüli szülés esetén a szülőknek kell bejelenteni a születést, ha a szülésnél nem volt orvos jelen.

Határidők

Az anyakönyvvezető az anyakönyvezéshez szükséges adatok rendelkezésre állása és a tényállás tisztázása után azonnal anyakönyvezi a születést.

Benyújtandó dokumentumok

Az eljárás során személyazonosságot kell igazolni. Elfogadott személyazonosságot igazoló okmányok:

- személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél.

Fizetési kötelezettség 2024-ben

Az eljárás ingyenes.

Eljáró szerv 2024-ben

Anyakönyvvezető

Felettes szerv/jogorvoslat 2024

Az anyakönyvi eljárásban nincs helye fellebbezésnek. Az ügyfél a döntéssel szemben közigazgatási pert kezdeményezhet. A keresetlevelet a vitatott közigazgatási cselekmény helyétől függően az elsőfokú döntést hozó hatósághoz (anyakönyvvezető) címezve a közigazgatási perrendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint a közigazgatási per illetékes Törvényszékhez kell benyújtani 30 napon belül.

A közigazgatási per illetéke 30 000 Ft.

Egyéb információk

Az újszülöttnek legfeljebb két utónevet lehet választani a Nyelvtudományi Kutatóközpont által összeállított utónévjegyzékből, amelyeket az anyakönyvvezető a szülők által meghatározott sorrendben anyakönyvez.

Az utónévjegyzék megtalálható a Kutatóközpont honlapján. Ha a kiválasztott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az érintett kérheti a Kutatóközpont nyilatkozatát az utónév anyakönyvezhetőségéről. A Kutatóközpontnak 30 napon belül kell válaszolnia, és ha az utónév anyakönyvezhető, azt az utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszik.

Adható fiúnevek 2023 lista ABC sorrendben

Adható lánynevek lista 2023 lista ABC sorrendben

Ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár vagy több állampolgársággal rendelkezik, és egyik állampolgársága magyar, az anyakönyvvezető a szülők kérésére a gyermek családi nevet és utónevet is bejegyezhet az anyakönyvbe a külföldi jogszabályok szerint.

A szülőknek igazolniuk kell, hogy az általuk választott nevek megfelelnek a külföldi jogszabályoknak. Nem szükséges igazolni az utónév anyakönyvezhetőségét, ha az anyakönyvvezető hivatalosan tudja, hogy az adott külföldi országban bármilyen utónév anyakönyvezhető.

Vonatkozó jogszabályok

- 2010. évi I. törvény, az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól.

- 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet,a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról.

- 1992. évi LXVI. törvény,az illetékekről.

- 1990. évi XCIII. törvény,az általános közigazgatási rendtartásról.

- 2016. évi CL. törvény,a közigazgatási perrendtartásról.2017. évi I. törvény