A hazai cégek visszafogják a beruházásaikat és késve fizetik a rezsiszámláikat is, mert maguk sem jutnak határidőre a pénzükhöz a vállalatközi (B2B) kereskedelemben. A felmérés szerint minden második hitelezett számlát késve, jellemzően 90 nappal a határidő lejárta után fizetnek a magyar vevők. A cégek fele tart a csődök számának növekedésétől. A felmérés 211 cég megkérdezésével készült.
 Mumus a fenntarthatóság és a munkaerő kérdése

A felmérés válaszadói számára a legnagyobb kihívást az idén az jelenti, hogy fenntartható legyen a tevékenységük, és meg tudjanak felelni a környezetvédelmi szabályoknak. A magyar vállatok 35 százaléka szerint már érinti a napi működésüket a zöldátállás és a környezetvédelmi megfelelőség kérdése, míg 42 százalék úgy látja, hogy ez majd hosszútávon lesz lényeges szempont. 

A tanulmány szerint a vállalatokat aggodalommal tölti el hosszútávon a munkaerő kérdése is. A cégek 32 százaléka szerint nem csak a megfelelő képzettségű munkatársak megtalálása jelent nehézséget, de a megtartásuk is. A válaszadók gondnak tartják az óriási tudáskülönbséget is, amely szerintük a munkavállalókat jellemzi. 

Elavuló berendezések és eszközök

Az éves elemzésből kiderült az is, hogy a cégek közel egyharmadát aggasztja a technológiai fejlődés üteme. A vállalatok aggodalma részben azzal függ össze, hogy az elavult berendezésekkel gyengébb termelékenység és drágább üzemeltetés jár együtt. Másrészt költséges beruházást jelent az elavult eszközök cseréje.

Elhalasztják a beruházásaikat a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalatok

Az Atradius hitelbiztosító éves felmérése szerint a cégek 14 százaléka arról számolt be, hogy nehezebben jut hozzá a számlái ellenértékéhez, mint tavaly. Az idén 51 százalék a késve fizetések aránya a gazdaságban, míg a bedőlt hiteleké 7 százalék.

Az ágazatok közül főleg a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban volt jellemző, hogy késve fizettek a vevők. Ezt az érintett vállalatok a beszállítói lánc akadályaival magyarázták. Ennek nyomán a cégek 28 százaléka elhalasztotta a tervezett beruházásaikat, pl. az épületek korszerűsítését, vagy az üzemek bővítését.