A Google Kereső főoldalán minden nap megjennek emblémák, amelyek mostanra mindenki számára ismerősek lehetnek, hiszen ezekből a Google Doodle névre hallgató egyedi logókból mára már több, mint 5000 készült világszerte. Ezeket a kreatív ikonokat sokszor világnapok és nemzetközi események bemutatására tervezi a vállalat, de gyakoriak az országspecifikus évfordulók és jeles napok, valamint nemzeti hírességek felidézésére és megünneplésére létrehozott tartalmak is. Utóbbira példa a Google legújabb magyarországi Doodle-je, mellyel Telkes Mária feltalálóra emlékezhetünk, aki a napenergia kutatása során ért el átütő sikereket.
Telkes Mária, magyar származású kémikus és biofizikus 1900. decemberében született Budapesten. Tanulmányait a mai Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol 1924-ben szerezte meg doktori fokozatát. Ugyanebben az évben nyílt lehetősége arra, hogy az Egyesült Államokban dolgozzon tovább, melyet kihasználva a clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában helyezkedett el. Itt nem sokkal később az osztály vezetőjének is megválasztották.
Az ezekben az években végzett kutatásai során az agysejtekre és azok infravörös sugárzásának vizsgálatára összpontosított, aminek eredményeként sikeresen kifejlesztett egy elektromos fényképezőgépet, mely mérőműszerként szolgált a sugarak erősségének számításakor.
A kutató az 1930-as évek végén Bostonba költözött, ahol az egyik legnevesebb amerikai egyetemen, az MIT-n kezdett tanítani – mellette pedig azzal kísérletezett, hogy milyen módon lehetne elraktározni és a mindennapokban hasznosítani a napenergiát.
A kutatómunka eredményeit bizonyítja, hogy Telkes Mária neve alatt több tucat szabadalmat és felfedezést tartanak számon.
A legnevezetesebb ezek közül az első napház kifejlesztése, illetve az a napenergiával működő tengervíz-sótalanító készülék, amely a második világháború során a katonák alapvető felszerelésévé vált és rengeteg életet mentett meg.
Ezek a felfedezések több alkalommal is bizonyították, hogy Telkes Mária tehetsége és gondolkodásmódja jóval megelőzte a korát, találmányaival pedig letette a fenntartható energiatermelés témakörének első és legfontosabb alapköveit. Munkásságát számos alkalommal elismerték, élete során elnyerte többek között az amerikai Női Mérnökök Társaságának életműdíját, az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését és az Amerikai Napenergia Társaság Charles Greeley Abbot-díját is.
A New York Times 1934-ben a 11 legsikeresebb amerikai nő között tartotta számon, halála után pedig örök emléket állítottak neki az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében, ezzel tisztelegve a magyar feltaláló előtt.