A felmérés alapján jelentős fordulat rajzolódik ki a fiatalok társadalmi szerepvállalásában: a legnépesebb uniós országokra kiterjedő kutatás szerint mintegy 82 millió európai fiatal nemcsak aggódik a jövő miatt, hanem egyre inkább cselekszik is.
A közéleti aktivitás ebben a korosztályban ma már nem kivétel, hanem általános jelenség: a válaszadók 97 százaléka vesz részt legalább egyféle társadalmi jellegű tevékenységben.
Jelentős fordulat rajzolódik ki a fiatalok társadalmi szerepvállalásában: az Allianz Foundation 8500 fő megkérdezésén alapuló, több országra kiterjedő reprezentatív kutatása* szerint mintegy 82 millió európai fiatal nemcsak aggódik a jövő miatt, hanem egyre inkább cselekszik is.
Az Európai Unió öt legnépesebb államában, Franciaországban, Lengyelországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban megkérdezett 16 és 39 év közötti, tehát a Z és az Y generációhoz tartozó fiatalok szinte kivétel nélkül részt vesznek valamilyen társadalmi jellegű tevékenységben.
A válaszadók 97 százaléka vallotta magát aktívnak legalább egyféle egyéni társadalmi vagy közéleti jellegű tevékenységben, melyek közül a szavazás, a fogyasztási szokások megváltoztatása és az adományozás a leggyakoribb formák, míg a nagyobb elköteleződést igénylő kollektív tevékenységek – például az önkéntesség, a tüntetés vagy politikai pártok és mozgalmak támogatása – kevesebb résztvevőt vonzanak. Ez a magas arány azt jelenti, hogy a közéleti részvétel ma már nem kivétel, hanem általános jelenség ebben a korosztályban.
Az egyéni felelősségvállalás mellett megjelenik a közösségi szintű is
A számok arról tanúskodnak, hogy sokan nem állnak meg az egyéni lépéseknél. A fiatalok 43 százaléka közösségben is szerveződik: civil kezdeményezésekhez csatlakozik, demonstrációkon vesz részt vagy különböző mozgalmakban vállal szerepet. Ez a csoport ugyanakkor korántsem egységes: miközben kirívóan magas aktivitást mutatnak, nézeteik és motivációik eltérőek.
A jövőről alkotott képükben azonban már több az átfedés. Közel kétharmaduk úgy látja, hogy a társadalomnak túl kell lépnie a kizárólag gazdasági növekedésre épülő szemléleten. Inkább olyan jövőt képzelnek el, ahol nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság, a tisztább környezet és az érdemi közéleti részvétel; még akkor is, ha ez kompromisszumokkal jár, például lassabb fejlődést vagy szűkebb fogyasztási lehetőségeket jelent.
A kutatás szerint ez a közös gondolkodás akár összekötő erővé is válhat. A fiatalok körében megjelenő, a „több mint növekedés” szemlélet egy olyan közös nevező lehet, amely segíthet csökkenteni a társadalmi különbségeket.
A magas aktivitás nem vezet extremitásokhoz
Fontos megállapítása a kutatásnak, hogy az aktívabb részvétel nem jár együtt szélsőségekkel. A fiatalok többsége továbbra is elkötelezett a demokratikus alapelvek mellett: az erőszakmentesség, a jogállamiság és a tiszteletteljes párbeszéd alapvető érték számukra.
A részvétel mögött álló motivációk is jól körülhatárolhatók. A fiatalokat elsősorban az olyan meghatározó kérdések ösztönzik cselekvésre, mint az emberi jogok védelme, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés, a klímavédelem, a béke vagy a szólásszabadság és a magánélet védelme.
Összességében a kép világos: a fiatalok nem várnak másokra. Egyéni és közösségi szinten is egyre aktívabban formálják a jövőt, amivel Európa-szerte új alapokra helyezhetik a társadalmi részvétel működését.
Az Allianz Foundation „Next Generation Study” reprezentatív kutatása az Európai Unió öt legnépesebb államában (Franciaországban, Lengyelországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban) zajlott, több mint 8500, jellemzően 16 és 39 év közötti, tehát a Z és az Y generációhoz tartozó fiatal megkérdezésével.
