A Bolt 2025 tavaszán végzett felmérése egy újfajta városi közlekedési logikára mutat rá. Az utasok körében végzett kutatás több száz magyar felhasználó válaszait vizsgálta abból a célból, hogy feltárja: milyen tényezők befolyásolják ma a városlakók döntéseit, amikor közlekedési megoldást választanak. Az eredmények azt mutatják, hogy az utazás mára nem csupán szükséglet, hanem egyre inkább helyzetfüggő komfortdöntés lett.
A válaszadók több mint 42 százaléka éjszaka (21:00 és 7:00 között) utazik a leggyakrabban, míg a napközbeni csúcsidőszakokat – mint a reggeli és délutáni időintervallum – csak minden negyedik utas jelölte meg preferált időpontként.
Az egyik legjellemzőbb utazási indok a péntek-szombat esti szórakozás, ami a megkérdezettek több mint felénél fordul elő rendszeresen, de kiemelkedően fontos a repülőtérre vagy vasútállomásra való eljutás is, amit nagyjából minden harmadik utas jelölt meg gyakori utazási célként, valamint a munkahelyi mobilitás (29,7%) is.
A döntéseket nemcsak az időpontok, hanem a környezeti tényezők is érdemben befolyásolják. A válaszadók 55,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy esős vagy hideg időben szívesebben választ kényelmesebb, fedett közlekedési alternatívát. Ez a tendencia új kihívások elé állíthatja a városüzemeltetést, hiszen a kereslet már nem kizárólag a megszokott forgalmi időszakokra koncentrálódik, hanem dinamikusan, akár időjárás-alapúan alakul.
"A városi mobilitás egyértelműen átalakul – mondta Terstyánszky Márk, a Bolt Magyarország ügyvezetője. „Az utazási döntések ma már nem a menetrendekhez vagy a forgalmi logikához igazodnak, hanem a felhasználók aktuális élethelyzetéhez. Ez teljesen újfajta szemléletet kíván a közlekedési szolgáltatóktól és a várostervezéstől egyaránt."
Bár a kutatás elsősorban a hazai válaszadók szokásait vizsgálta, a külföldi utasok visszajelzései is érdekes párhuzamokat és különbségeket mutattak. A nemzetközi válaszadók körében például valamivel gyakoribb a hajnali és reggeli órákban történő utazás, míg a döntési tényezők között a gyors elérhetőség és az egyszerű digitális rendelés dominál.
Mindez alátámasztja, hogy a városi mobilitás ugyan globális változásokon megy keresztül, de a lokális preferenciák és életmódminták jelentősen formálják a keresletet.
A kutatás alapján kijelenthető: a magyar városlakók közlekedési döntései egyre inkább rugalmas, élményalapú és körülményfüggő választásokként jelennek meg. Ez a tendencia lehetőséget és kihívást is jelent minden olyan szereplő számára, aki a jövő városi közlekedését szeretné alakítani – legyen az szolgáltató, várostervező vagy szabályozó.