A válás folyamata, mit kell tenni a válás elindításához 2023-ban?

A házasság felbontására irányuló pert személyesen kell megindítani a másik házastárs ellen. A megindításhoz keresetlevelet kell benyújtani a járásbírósághoz.

A házasságot a bíróság – a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe véve – bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlását állapítja meg a bíróság különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a férj és feleség különélésének időtartama alapján – nincs kilátás.

A házastársak a bontóper megindítása előtt vagy a – bíróság kezdeményezésére – a bontóper során a vitás kérdések rendezésére közvetítői eljárást vehetnek igénybe.

Ha a házasfelek ún. „közös megegyezéssel” szeretnének elválni, akkor a következő járulékos kérdésekben meg kell egymással egyezniük:

- a közös gyermekük tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása (ki fogja a gyermeket a válást követően gondozni, vagyonát kezelni, törvényes képviselőként dönteni az ügyeiben stb.),

- a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás,

- a gyermek tartása,

- a házastársi közös lakás használata, valamint

- ha a rászorult házastárs ezt igényli, a házastársi tartás kérdése.

A gyerekek közös szülői felügyelete

Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, vagyis abban, hogy a gyermekkel kapcsolatos minden kérdésben a válást követően is együtt döntenek, akkor a gyermekkel való kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük. De ebben az esetben is meg kell állapodniuk abban, hogy melyikük lakóhelyén lesz a gyermek lakóhelye.

Ha a felek a házasságot közös megegyezéssel szeretnék felbontani, a keresetlevélhez csatolni kell a fent említett valamennyi kérdésben a felek közös álláspontját tartalmazó megállapodást, ha ez a keresetlevél előterjesztésekor már rendelkezésre áll.

Ahhoz, hogy a házastársak közös megegyezéssel elváljanak, a fent jelzett járulékos kérdésekben kötött perbeli egyezségüket a bíróságnak jóvá kell hagynia. A bíróság az egyezséget akkor hagyja jóvá, ha az a jogszabályoknak megfelel.

Váláshoz szükséges dokumentumok:

A keresetlevélben a következőket kell feltüntetni:

Bevezető részben:

- az eljáró bíróság megnevezését,

- a felek nevét, perbeli állását, a felperes azonosító adatait, az alperes ismert azonosító adatait, de legalább lakóhelyét,

- a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét.

Érdemi részben:

- a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet,

- az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,

- az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket,

- az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, és

- a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat.

Záró részben:

- a per tárgyának értékét, valamint a meghatározásakor figyelembe vett tényeket, ha a pertárgyérték nem meghatározható, az arra történő hivatkozást

- a bíróság hatáskörét és illetékességét – ha az ügyben külföldi elem van, a joghatóságát is – megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,

- a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelemre, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az arra történő hivatkozást,

- közhiteles nyilvántartásból elérhető azonosító adat hiányában a nem természetes személy fél perbeli jogképességét alátámasztó adatokat azt, hogy a fél törvényes képviselőjeként megjelölt személy milyen minőségben jár el.

A keresetlevélhez a következőket kell csatolni:

- a meghatalmazást (ha van képviselője a felperesnek)

- az ügyhöz kapcsolódó bizonyítékokat

a keresetlevél záró részében hivatkozott költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet vagy jogszabályon alapuló költségkedvezmény esetén a jogszabályban előírt iratokat, továbbá, ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is.

A házassági bontóper esetében ezeken kívül még meg kell jelölni:

- a házasság megkötésére és a házasságból származó, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat és

- azokat az adatokat, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható

- az életközösség fennállásának időtartamát annak kezdő és befejező időpontjának megjelölésével, kivéve, ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében már megállapította.

A keresetlevélhez csatolni kell:

- a fenti adatokat igazoló okiratokat,

- ha pedig a házasfelek közös megegyezéssel szeretnének elválni, a keresetlevélhez csatolni kell a közös megegyezéssel történő váláshoz fent részletezett valamennyi járulékos kérdésben [Ptk. 4:21. § (3) bekezdése] a felek közös álláspontját tartalmazó megállapodást, ha ez a keresetlevél előterjesztésekor már rendelkezésre áll.

A jogi képviselő nélkül eljáró felperesnek a keresetlevelét az erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie. A nyomtatvány célja, hogy segítse az igényérvényesítést, mivel a nyomtatvány egyfajta sorvezetőül szolgál a felperesnek, hogy minden szükséges tartalmi elem megjelenjen a keresetlevelében.

A jogi képviselő nélkül eljáró felperesnek a keresetlevélben a keresetlevél kötelező tartalmi elemei közül nem kell feltüntetnie a jogalapot, a jogi érvelést.

A jogi képviselő nélkül eljáró felperes igényérvényesítését az is segíti, hogy a keresetet a lakóhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon, az erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít.

Fizetési kötelezettség - mennyi a válás illetéke?

A házassági bontóper illetéke 30 000 forint.

Milyen szerv jár el a válásban?

A perre az a járásbíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik. Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye alapítja meg. Emellett a házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.


Jog