Szadai Károly szerkesztésében készült tanulmánykötet azt elemezte, hogy a valóságshow-k és az azzal rokon hibrid műfajok népszerűség 20 év alatt mennyit változott.
Talán nem is olyan meglepő, hogy a legnépszerűbb televíziós műsorok még napjainkban is azok, amelyek a mindennapi élettel, a hétköznapok világával, a „valósággal” foglalkoznak.
A klasszikus hír és infotainment műsorok mellett a délutáni és az esti műsorsávban már szinte megkerülhetetlenné váltak a különböző realityk és doku-realityk vagy az ugyancsak a valóság és a hétköznapi élet világából építkező tehetségkutató műsorok.
Az Egy valóságshow valósága című kötet öt különböző nézőpontból vizsgálja a valóságshow-kat, illetve annak magyarországi formátumát. Az aktualitása ma is megvan, hiszen hamarosan indul a ValóVilág 11. évada.
Megjelent a multimediális jelleg
„Sok változást vehetünk észre a kezdetektől. Az egyik legszembetűnőbb, hogy ma már multimediális, multiscreen jellege van a ValóVilágnak. Kezdetben a műsor egy lineáris televíziós adás volt.
Ma már az epizódok visszanézhetőek online, készülnek kizárólag webes tartalmak, elsősorban a különböző közösségimédia-felületekre optimalizálva, sőt telefonos applikáció van hozzá, amivel a nézők érdemben is bele tudnak szólni a műsor alakulásába, véleményt nyilváníthatnak róla” – mondta Szadai Károly a kötet szerkesztője.
Az NMHH Médiatanácsának tagja kiemelte, hogy a Médiatanács feladatai közé tartozik, hogy ne csak szabályozói oldalról, hanem médiatudományi szempontból közelítsenek olyan médiatartalmakhoz, melyeket nagy érdeklődés övez, vitákat vált ki.
„A szabályzói, hatósági feladatokon túl szeretnénk a nézőknek segítséget nyújtani a médiatartalmak mélyebb üzeneteinek dekódolásában. Mindannyian tanúi vagyunk annak, ahogy a média világa folyamatosan változik, ezzel nemcsak a hatóságnak, de a nézőknek is érdemes lépést tartani.
Egy olyan műsor, ami ismert, nézett és sok vitát váltott ki, alkalmas arra, hogy górcső alá vegyük. Ebben a kötetben főleg az értékviszonyokat tükröző kérdéseket vizsgáltuk, így megnéztük azt is, hogy a műsor milyen mintákat közvetít a kiskorúak, gyermekek számára” – tette hozzá Szadai Károly.
Válaszkeresés fontos társadalmi kérdésekre is
A kötetben szereplő első tanulmány Valóságshow-k a jog tükrében címmel abból a megállapításból indul ki, hogy a reality műsorok magyarországi megjelenése óta eltelt 20 év joggyakorlati tapasztalatai megfelelő alapot szolgáltatnak a műfajra vonatkozó szabályozás, valamint a konkrét műsorok jogi megítélésének áttekintésére.
A második írás a Nielsen Közönségmérés adataira támaszkodva, a tanulmány a ValóVilág szériáinak és kísérő műsorainak nézettségi adatait tekinti át 2002 és 2021 között. A harmadik tanulmány Jöttek, láttak… úgy maradtak – A ValóVilág powered by Big Brother 10 című műsorszám és a BeleValóVilág médiaszövegeinek elemzése című írás a VV10 és kísérő műsorának elemzésével foglalkozik.
Kitér továbbá a televízió kulturális szerepének értelmezésére, a nézettségi adatok és az etikai problémák ismertetése mellett érinti az elmúlt évtizedek sztárkutatásait is. A gyűjteményben szereplő negyedik tanulmány elsősorban arra kereste a választ, hogy a valóságshow-kkal kapcsolatban milyen pozitív vagy negatív vélemények fogalmazódnak meg a nézők körében.
Az ötödik tanulmány célja a férfi és a női szereplők karakterének mélyelemzése, a műsorban látható viselkedésjegyek, viselkedésminták nemek szerinti feltérképezése volt.
