A Trustify Befektetési Alapkezelő úgy látja, hogy a jelenlegi banki termékstruktúrák és kockázatértékelési modellek nem igazodnak a megújuló energiaforrások és energiatárolási projektek működési logikájához, ezzel pedig akadályozzák a valóban fenntartható beruházások megvalósulását.
„A zöld finanszírozás valós áttöréséhez a bankok részéről proaktív gondolkodásmódra van szükség: nem elég reagálni a szabályozói elvárásokra, a hitelintézeteknek saját, rugalmas termékstruktúrákat kell kialakítaniuk, amelyek jobban illeszkednek a megújuló energiapiac működéséhez” – hangsúlyozza Fenyvesi Péter, a Trustify elnök-vezérigazgatója.
A Trustify tapasztalatai szerint a bankok a zöld energetikai beruházások – például napelemparkok vagy energiatárolási rendszerek – finanszírozásához gyakran fix árú, 5–10 éves PPA (Power Purchase Agreement) szerződéseket írnak elő. Ez a megközelítés azonban nem veszi figyelembe a megújuló energiaforrások termelési sajátosságait és piaci ármozgásait, így nemcsak a projektek megvalósíthatóságát, de azok jövedelmezőségét is jelentősen korlátozza.
A fenntartható beruházások jövője: kevesebb támogatás, több banki innováció
A zöld finanszírozás jelenleg jórészt EU-s és állami támogatásokra támaszkodik Magyarországon, ami torzítja a finanszírozási környezetet, és hosszú távon fenntarthatatlan piaci modellt eredményez. A bankok saját kockázatkezelési gyakorlata nem kínál valós alternatívát a piaci alapú, fenntartható finanszírozási megoldásokra.
Ez különösen problémás ott, ahol új technológiák – mint például az energiatárolás – bevezetéséről van szó, hiszen ezek megtérülési profilja jelentősen eltér a hagyományos iparágakétól. Ezek finanszírozásához rugalmasabb termékekre és innovatívabb kockázatkezelésre lenne szükség, amit a jelenlegi banki gyakorlat – például a merev PPA-szerződés-elvárás – nem támogat.
További kihívást jelent az ESG-szempontok inkonzisztens alkalmazása a banki gyakorlatban. A pénzintézetek ugyan kommunikálnak a fenntarthatósági célokról és ESG-elkötelezettségről, de a tényleges elbírálás nem átlátható, és gyakran elég egy formális ESG-tanúsítvány ahhoz, hogy egy projekt „zöldnek” minősüljön – anélkül, hogy a valódi fenntarthatósági hatásokat értékelnék vagy nyomon követnék.
Ez tovább gyengíti a piac bizalmát, és akadályozza az ESG-alapú kockázatkezelés fejlődését. A gyakorlatban ezek az elvek gyakran csak adminisztratív szinten jelennek meg – miközben a hosszú távú környezeti és társadalmi hatások mérése, illetve figyelembevétele háttérbe szorul.
A 2021–2027-es EU-s költségvetési ciklusban Magyarország mintegy 2 300 milliárd forintot (kb. 6 milliárd eurót) fordíthat klíma- és környezetvédelmi célokra, jellemzően vissza nem térítendő támogatások formájában – ezek a források azonban túlkompenzálják a kockázatokat, miközben a bankrendszer alig vesz részt a finanszírozásban.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023-as Zöld Jelentése szerint a magyar bankrendszer által nyújtott zöld hitelek volumene ugyan emelkedett (2023-ban meghaladta az 1 200 milliárd forintot), de ez még mindig csak a teljes hitelállomány kb. 6 %-át tette ki. Ezen belül a vállalati zöld hitelek aránya még alacsonyabb, főként a lakossági zöld lakáshitelek húzzák fel a statisztikát.
A zöld beruházások túlzott támogatásfüggősége ugyan rövid távon felgyorsíthat egyes projekteket, de hosszú távon kiszolgáltatottságot és strukturális kockázatokat eredményezhet. Emellett torzíthatja a versenyt is: azok a cégek, amelyek nem férnek hozzá ezekhez a forrásokhoz, nehezen tudnak érvényesülni a zöld gazdaságban, még ha fenntartható üzleti modellel is rendelkeznek.
A Trustify szerint a fenntarthatósági célok eléréséhez valódi piaci mechanizmusokra és a banki termékstruktúrák újragondolására van szükség – olyan megoldásokra, amelyek figyelembe veszik a technológiai fejlődés ütemét, a projekt-specifikus kockázatokat és a hosszú távú társadalmi-gazdasági hatásokat is.
Stratégiai szemlélet és új modellek szükségesek a jövőben
A Trustify jelenleg több zöld energetikai projektet is finanszíroz, köztük egy 40 megawattos napelemparkot Kiskunhalason, valamint egy 50 megawattos napelemparkot Pusztahencsén. A vállalat hosszú távú célja, hogy stratégiai partnerekkel, közösségekkel és szakmai szereplőkkel együttműködve valódi változást érjen el a magyar zöld finanszírozásban, és új sztenderdeket alakítson ki a fenntartható befektetési gyakorlatokban.
A zöld beruházások finanszírozásához a banki oldalról gyors és innovatív válaszokra van szükség, amely magába foglalja többek közt:
• új kockázatértékelési modellek kidolgozását, amelyek figyelembe veszik a megújuló energia és energiatárolás speciális működését;
• átláthatóbb ESG-minősítések és ösztönzők bevezetését;
• proaktív banki szemléletet, amelynek köszönhetően nem csak reagálnak a szabályozásokra, hanem aktívan keresik a fenntartható befektetési lehetőségeket.
„A fenntarthatósági szemléletű vezetés nem felesleges adminisztráció, hanem tudatos válasz a klímaváltozás kihívásaira – és hosszú távon pénzügyi versenyelőnyt is jelenthet” – foglalja össze a témát Fenyvesi Péter.
