A felhizlalt persely tartalma hamar felesleges kiegészítőkké, drága ajándékokká változhat. Lehetünk már 13 évesen pénzügyi zsenik, de ilyesfajta ballépést legalább néhanapján valamennyien elkövetünk. Megtörtént a baj, mit lép a szülő? Elnéz vagy lenéz… Melyik a jó megoldás? Segítünk: egyik sem.
A melléfogást követően kötelező elmagyarázni a kamaszkorú vásárlónak, miért hozott helytelen döntést. Csak így adjuk meg az esélyt arra, hogy legközelebb már nélkülünk is tudja, okosan költött-e. Ha módotokban áll, akár együtt is visszamehettek az üzletbe visszaváltani vagy kicserélni a szóban forgó terméket.
Ha a hibás választások elkerülhetetlenek, hogyan minimalizáljuk őket közösen? Milyen egyességet hozzunk például a zsebpénzről? A válasz erre a kérdésre sem kézenfekvő. Az egyik evidens példa: a kollégista pénzügyei merőben különböznek az otthon lakó diákéitól. Életszakaszonként eltérő szükségleteket kell kielégíteni, így kemény dió az általánosítás.
Kezdjük a legfiatalabbakkal: mennyit kapjanak a 7-10 évesek? Semmit, vágnák rá többen, ám ez nem ilyen egyszerű. Az általános iskolások jellemzően a családdal laknak, reggelit és vacsorát a szülők készítenek nekik. A menza az évente változó szokások ellenére javarészt alap: az étkezésre nem kell extra zsebpénz. Negyedik osztályig a szabadidős programok is kimerülnek a szülinapi zsúrokban vagy a görkorcsolyázásban. A költségesebb időtöltésekre – mint például a strandolás – általában szülői felügyelet mellett kerül sor. Megesik azonban, hogy az egész osztály közösen kirándul, ilyenkor az ajánlott költőpénz összege a szülői tájékoztatóban is szerepel. Ha mégsem kapnál erről infót, akkor is maradjon a gyereknek opció a szuverén döntés, és ne félj a kis utazóra bízni pár ezer forintot: a nagy része úgyis családi szuvenírek formájában fog hazatérni, bár a szabad foglalkozások óráiban a kisiskolások imádják felfedezni a környék fagyizóit is.
Évtizedekkel ezelőtt ugyan még a felső tagozatosok köreiben sem dívott az eljárkálás, ám manapság már a mozizások és forrócsokizások akár hetente többször is napirendre kerülhetnek. Amikor a gyerkőc indulás előtt ellátmányért folyamodik, tudakold meg, mi a délutáni program. Egyfelől te is nyugodtabb leszel, ha tudod, hol tölti kamaszod az idejét, másrészt együtt megtippelhetitek, mennyi pénzre lesz tényleg szüksége. A gyerekek még ebben az életszakaszban sem igénylik, hogy állandóan nagyobb összeg lapuljon a tárcájukban. Az említett kiruccanásokra mégse félj pluszt adni: a „visszajáróból” később önállóan gazdálkodhat.
A gimnazistáknál már merőben más a felállás. Ha a diákok nem kollégisták, sok esetben akkor is szomszédos városba vagy a nagyváros másik végébe járnak tanulni. A menzakoszt még ebben az életszakaszban is opció, de ne lepődj meg, ha a kilencedik osztály után már erős elutasításba ütközöl. A reggel készített szendvicseket vagy előre megvásárolt péksüteményeket szerencsére egészen a végzős évig szívesen fogyasztják a középiskolások. A szülőktől kapott ételek egy rövidebb napon délutánig simán kitartanak, húzós órarendek esetén azonban már törni kell a fejünket, hogyan oldjuk meg az étkezést nap közben. A kommunikáció legyen élő és rendszeres: rendre egyeztessetek arról, hogy mikor mennyi pénzre van szüksége a kamasznak! Adj neki tanácsot, hol lenne érdemes ebédelnie! Állapodjatok meg napi fix összegben. A forintfedezet ellenére se feledkezz meg az elemózsiáscsomagról – biztosíts lehetőséget arra, hogy a fiatal fogyasztó határozhasson: beéri-e az otthonról hozottal, és félretesz pár száz forintot? Maradjon alternatívája apránként gyűjteni, majd önálló döntés nyomán költeni. Drágább programoknál érdemes közös nevezőt találni, amint azt a felsősöknél már ajánlottuk.
Korosztályoktól függetlenül legfontosabb a folyamatos információcsere a pénzügyi döntéseket illetően. A gazdasági nevelés igenis javarészt az apa és az anya feladata és felelőssége. Ha pedig igazi pénzügyi zsenit sikerül felnevelnetek, igazán büszkék lehettek rá és a családra is. A financiális világ iránt érdeklődők előtt csodás karrierlehetőségek állnak. Már akár tizenéves korban, de a főiskolai jelentkezés előtt mindenképpen érdemes körülnézni a nyári táborok között is. Egy egyhetes szórakozással egybekötött képzés segíthet a továbbtanulás kérdésében.
Szilágyi Sára
