A Clinident körképe azt vizsgálja, melyek a leggyakoribb fogászati problémák, hogy a férfiak vagy a nők fogai rosszabbak, és hogyan hat a klímaváltozás a szájüreg egészségére.

A WHO adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ népességének közel 45%-a érintett valamilyen szájüregi betegségben. A kezeletlen fogszuvasodás mintegy 2,5 milliárd embert érint, a súlyos fogágybetegség pedig további mintegy egymilliárdot. A problémák életkoronként változnak: gyermekkorban elsősorban a tej- és maradó fogak szuvasodása, felnőttkorban a fogszuvasodás és a fogágybetegség, idősebb korban pedig többek között a gyökérszuvasodás, a szájszárazság és a fogvesztés kerül előtérbe.

Nők kontra férfiak: kié a rosszabb fogazat?

Az eredmények attól is függnek, hogy aktuális fogszuvasodást vagy az évek alatt felhalmozódott fogászati terhelést vizsgálunk. Egy 2025-ös áttekintés és metaanalízis szerint például a menopauza utáni nőknél átlagosan 3,13 ponttal magasabb volt a DMFT-index, mint a kontrollcsoportban.

A kutatók szerint ebben a menopauzával járó hormonális változások és a nyáltermelés csökkenése is szerepet játszhat, mivel a nyál fontos védő szerepet tölt be a fogszuvasodás megelőzésében. A magyar adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az aktuális fogszuvasodás a férfiaknál lehet gyakoribb.

Egy 2025-ös, országos magyar felmérésben az aktív fogszuvasodás a férfiak 32,3%-ánál, a nők 25,6%-ánál volt jelen, míg a legmagasabb, 36%-os arányt a 18-34 éves korosztályban mérték. Ugyanebben a kutatásban a tömött fogak előfordulásában nem találtak szignifikáns különbséget a két nem között.

A nők fogászati állapotáért elsősorban a következő biológiai és hormonális okok lehetnek felelősek:

1. Hormonális változások

A nők életében fellépő hormonális változások – különösen pubertás, menstruáció, terhesség és menopauza idején – befolyásolhatják a nyál összetételét és mennyiségét, miközben a nyál savsemlegesítő és remineralizáló szerepe alapvető a fogak védelmében. Emellett a lányok tej- és maradandó fogai általában korábban bújnak ki, mint a fiúké. Ez azt jelenti, hogy a nők fogai hosszabb ideig vannak kitéve a szájüregben található baktériumoknak és az élelmiszerekből származó savas hatásoknak.

2. Terhesség és szoptatás

A várandósság alatti hormonális változások megváltoztatják a nyál összetételét és ph-értékét, csökkentve annak természetes védőhatását. Az első trimeszterben jelentkező reggeli rosszullétek és savas hányás közvetlenül károsítják, marják a fogzománcot. Ezenkívül a kismamák nassolási szokásai (gyakoribb szénhidrátbevitel) is kedveznek a baktériumok szaporodásának.

3. A nyál összetétele és mennyisége

A nők természetes módon kevesebb nyálat termelnek, mint a férfiak. A nyál rendkívül fontos szerepet játszik a szájüreg tisztán tartásában: lemossa az ételmaradékokat és semlegesíti a savakat. Mivel a nők szája szárazabb, a fogaik védtelenebbek a szuvasodással szemben.

Hogyan alakul ez a férfiaknál?

A férfiaknál más típusú kockázatok kerülhetnek előtérbe. Kutatások szerint körükben gyakoribb a fogágybetegség, miközben ritkábban vesznek részt megelőző fogászati vizsgálatokon, és kevésbé jellemzőek a rendszeres szájhigiénés szokások.

Egy 50 604 embert és 12 populációs vizsgálatot összesítő kutatásban a destruktív parodontitis előfordulása 37,4% volt a férfiaknál, szemben a nők 28,1%-ával. Egy másik, férfiak szájegészségét vizsgáló áttekintés szintén arra jutott, hogy a férfiak ritkábban járnak fogorvoshoz prevenciós céllal, körükben pedig gyakoribb a dohányzás és a kedvezőtlenebb szájhigiénés magatartás.

A dohányzás különösen fontos tényező: a PubMed 2026-os elemzése szerint a jelenlegi dohányosok fogvesztési kockázata 41%-kal magasabb volt a nemdohányzókénál. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a férfiaknál a fogágybetegség és az ahhoz kapcsolódó fogvesztés nagyobb jelentőségű probléma legyen.

A hőhullámok a fogainkat is érintik

A fent felsorolt befolyásoló tényezők mellett nemtől függetlenül - bár elsőre meglepő lehet - érdemes a klímaváltozás és a fogak állapota közötti összefüggésre is vetni egy pillantást. A tartós meleg kiszáradáshoz és csökkent nyáltermeléshez vezethet.

A nyál fontos szerepet játszik a savak semlegesítésében és a fogak remineralizációjában, így a szájszárazság növelheti a fogszuvasodás és egyes szájüregi problémák kockázatát. Egy 2026-os szakirodalmi áttekintés szerint a hő okozta dehidratáció a nyáláramlás csökkenésén keresztül többféle szájüregi probléma kockázatát is növelheti.

„A nagy melegben a megfelelő folyadékbevitel nemcsak általános egészségügyi kérdés, hanem a szájüreg szempontjából is fontos. A víz a legjobb választás, különösen akkor, ha valaki hajlamos a szájszárazságra. A cukros és savas italok rendszeres fogyasztása ugyanis a hőség okozta szájszárazsággal együtt különösen kedvezőtlen kombináció lehet a fogak számára” – mondja Dr. Czigler Péter, a Clinident Fogászati Centrum vezető fogorvosa.

A klímaváltozás hatása azonban nem merül ki a hőségben. A romló levegőminőség, különösen a légszennyező részecskéknek való tartós kitettség, összefüggésbe hozható a szájüregi gyulladásos folyamatokkal és a parodontális betegségekkel. A kutatások szerint a légszennyezés oxidatív stresszt és gyulladásos folyamatokat válthat ki, amelyek a szájüreg egészségére is hatással lehetnek.

A vízhiány szintén közvetlen szájhigiénés problémákat okozhat: a megfelelő minőségű vízhez való korlátozott hozzáférés megnehezítheti a rendszeres fogmosást és az alapvető szájápolást. A 2025-ös áttekintés szerint a vízhiány és a nem megfelelő vízminőség a szájhigiénés szokások romlásával, illetve a fogszuvasodás és a parodontális betegségek magasabb kockázatával is összefügghet.

Az extrém időjárási események végül magát a fogászati ellátást is megnehezíthetik: az árvizek, viharok és egyéb természeti katasztrófák károsíthatják az infrastruktúrát, akadályozhatják a rendelők működését és korlátozhatják a vízhez, energiához vagy egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A szakirodalom szerint ez különösen a sérülékenyebb, rosszabb ellátottságú közösségekben jelenthet problémát.

Nincs egyértelmű győztes: más kockázatokra kell figyelni a nőknél és a férfiaknál

Nincs egyértelmű „győztes” arra vonatkozóan, hogy a férfiak vagy a nők fogai romlanak gyorsabban. A fogak állapotát nem önmagában a nem határozza meg. Az életkor, a hormonális változások, a szájhigiénia, az étrend, a dohányzás, az egészségügyi ellátás igénybevétele és a társadalmi-gazdasági körülmények egyaránt befolyásolják a kockázatot.

Míg a nőknél bizonyos életszakaszokban a hormonális változások és az ezekkel összefüggő szájüregi változások növelhetik egyes problémák kockázatát, a férfiaknál a fogágybetegségek, a dohányzás és a ritkább prevenciós fogorvosi kontroll jelenthet nagyobb kockázatot.

A különbségek ugyanakkor azt is mutatják, hogy a fogászati megelőzés nem lehet mindenkinél egyforma. Az életkor és az egyéni kockázati tényezők alapján más-más élethelyzetekben lehet szükség nagyobb figyelemre és gyakoribb kontrollra. A KSH 2025-ös adatai szerint a megelőző 12 hónapban a fiatalok 57%-a járt fogorvosnál, míg a 64 év felettieknek csak 32%-a.

A rendszeres ellenőrzés, a megfelelő szájhigiénia és a kockázati tényezők – például a dohányzás, a szájszárazság vagy a hormonális változások – ismerete ezért életkortól és nemtől függetlenül fontos része lehet a fogak hosszú távú megőrzésének.