Legnagyobb arányban a nők és a 30 év alattiak számoltak be ilyen problémákról: háromnegyedük szembesül ezek negatív hatásaival. Ugyanakkor Dr. Sinkó Erika, soft skill fejlesztő tréner, valamint a felmérésben részt vevők egyaránt megerősítették, hogy a sport – esetünkben a futás – nagy mértékben segít ezen a helyzeten a közös hobbinak és a futóközösséghez való tartozásnak köszönhetően.
A mentális egészség jelentősége napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap, ezen belül pedig a kívülállóság-érzés mint szociálpszichológiai jelenség egyre gyakoribb beszédtéma. Eredjen ez valamilyen külsőleg látható, viselkedés-, ízlésbeli, vagy más különbözőségből, érezhetjük úgy, hogy nem vagyunk teljes értékű tagja a társadalomnak, nem tartozunk igazán a közösséghez.
A meg nem értettség és a beilleszkedés nehézsége szorongást vált ki belőlünk, ami hosszabb távon lehangoltsághoz és elmagányosodáshoz vezethet. Az NN Biztosító a futást, mint szabadidősportot űzők körében készített felmérésében1 arra is kitért, mennyien találkoznak ezzel a problémával, és hogyan keresnek gyógyírt erre.
Kívülállónak érezni magunkat - főként a fiatalok és a nők
A 18-59 éves futók kétharmada számolt be arról, hogy már érezte magát kívülállónak. Különösen gyakori ez a nők és a 18-29 éves fiatalok körében - mindkét csoportnál 73 százalékos arányban fordul elő. Ez egybecseng az NN egy korábbi kutatásával2, mely szerint a 18-34 éves fiatal felnőttek körében jóval magasabb a szorongással, depresszióval és magányossággal küzdők aránya, mint az idősebb korosztályokban.
„A kívülállóság érzése nem csupán a közösségbe való illeszkedés hiányát tükrözi, hanem gyakran belső bizonytalanságainkra, önmagunkkal való kapcsolatunk sérülékenységére is utalhat. Ha valaki tartósan figyelmen kívül hagyja ezt az érzést, és nem keresi a kapcsolódás lehetőségét másokkal, nem mélyíti el az önismeretét, az könnyen elszigeteltséghez, magányhoz, hosszabb távon pedig szorongáshoz vagy depresszív állapothoz vezethet” – tartja Dr. Sinkó Erika, soft skill fejlesztő tréner.
De mi váltja ki leggyakrabban a kívülállóság érzését? Leginkább akkor érezzük így magunkat, amikor új közösségbe kerülünk – ezt a futók 75 százaléka említette. Ezen kívül szorongásos állapot vagy érzelmi megpróbáltatás is előidézheti (53 százalék jelölte ezt), illetve az is, ha az érdeklődési körünk eltér a közösségre jellemzőtől (44 százalék szerint). Minden harmadik válaszadó a külsejével vagy stílusával magyarázta a kívülállóságát, minden ötödik futó pedig gyász vagy személyes veszteség következtében élt meg hasonló érzéseket.
A futás integrációs ereje
Mit lehet kezdeni ezzel a sokakat érintő problémával? Jó hír, hogy a válaszadók döntő többsége, 84 százaléka szerint a futás segíthet a kívülállóság érzés enyhítésében és a közösséghez való kapcsolódásban. A futás ugyanis olyan új tevékenységet jelenthet az életünkben, amellyel csatlakozhatunk a szélesebb futóközösséghez, megoszthatjuk eredményeinket, kihívásainkat, problémáinkat akár online csoportokban is. Ezen túlmenően részt vehetünk olyan közösségi eseményeken, mint a futóklubok, közösségi, szemétszedő vagy adomány futások vagy a különféle futóversenyek.
„A futással háromszorosan teszünk jót magunkkal: óvjuk fizikai egészségünket, ápoljuk mentális jóllétünket és egyúttal társas kapcsolatainkat is erősítjük. Mindezek együtt hozzájárulhatnak a boldog, kiegyensúlyozott és hosszú élethez, azaz a longevity-hez.
Nem véletlen, hogy immár 11. éve állunk Magyarország egyik legnagyobb és legkülönlegesebb futóeseménye, az NN Ultrabalaton mellett, és támogatjuk a budapesti NN City Run eseményt is. Ezzel is szeretnénk minél több embert motiválni arra, hogy aktív életmóddal tegyen fizikai és mentális egészségéért” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
A kutatás válaszadóinak 31 százaléka mondta, hogy legalább egy új barátra tett szert a futásnak köszönhetően. Érdekesség, hogy ezt a kérdést feltették az NN Ultrabalaton futóinak is, és háromnegyedük számolt be arról, hogy több barátságot is kötöttek a közös szenvedélyen keresztül. A tömegsport-események tehát közösségformáló erővel bírnak, és sokaknak segíthetnek a lelki problémák enyhítésében.
„Ha megrekedünk ebben a belső magányban, egyre nehezebben oldható ez fel. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy részt vegyünk közösségi eseményeken, miközben tudatosan fejlesztjük az önismeretünket és feltárjuk azokat a gondolkodási mintákat, hiedelmeket, amelyek ezt az állapotot fenntartják” – mondta Dr. Sinkó Erika. Hozzátette: „a különböző sporttevékenységek önmagukban is hozzájárulhatnak a stresszkezeléshez, az érzelmi reziliencia és az önelfogadás erősítéséhez, ezáltal megkönnyítve a másokhoz való kapcsolódást. Ezt a folyamatot egy támogató közösség mellett szakmai segítség – például egy coach vagy fejlesztő tréner támogatása – is jelentősen felgyorsíthatja, és hozzájárulhat egy kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb élet kialakításához”.
[1] Az NN Biztosító megbízásából 2025 májusában készített online felmérés a 18-64 éves internetezők körében, 1000 fős mintán. (Adatfelvétel: 2025. április 28. – május 9.)
[2] „A Long, happy and healthy life” 8 országos online nemzetközi NN Group felmérés reprezentatív a 18-79 éves magyar felnőtt lakosságra nézve, nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. A magyarországi adatgyűjtés 2024. március 27. és április 30. között zajlott, 1054 fő részvételével online.
