A nemzeti és nemzetközi országimázs szempontjából kulcsfontosságú természeti kincsünk, a lösz az abból táplálkozó haszonnövényeken, mint például a szőlőn és az arra épülő borászaton keresztül fejti ki hatását.

Világszinten is komoly mezőgazdasági jelentőséggel rendelkezik a típusos lösz. Magyarországon többek között Tokajon, a Balaton déli partján, az Alföld egyes részein, Villányban, Pakson és Szekszárd környékén is kiváló alapot adott a talajnak ez a speciális üledékes kőzet. Az első nemzetközi lösz terroir konferenciát Szekszárdon rendezték.

Országimázs és nemzetgazdasági szempontból fontos a magyar borok presztízse és pozícionálása. A Szegedi Tudományegyetem GeoTerroir kutatócsoportja hidat épít a tradicionális bortermelés évszázados tapasztalatai és a modern tudományos ismeretek közé.

Amikor azt mondjuk, hogy "tudományos hátteret kap a tradíció és az íz", az azt jelenti, hogy a borászatban régóta alkalmazott módszerek és az egyes borvidékekre jellemző, egyedi ízjegyek már nem csupán a tapasztalati tudás körébe tartoznak, hanem geológiai és talajtani vizsgálatokkal, valamint geokémiai elemzésekkel alátámasztott magyarázatot kapnak.

A geoterroir a földrajzi fekvést, a domborzatot (kitettség, lejtőszög, tengerszint feletti magasság), a klímát (a különböző klímaciklusokat az elmúlt 100 évből), illetve a klíma jövőt is jelenti. Természetesen a terroir alapvetése az alapkőzet és az alapkőzeten keletkező talaj is.

Minél kisebb területre koncentrálunk (dűlő, parcella), annál jobban megismerjük annak a területnek az egyediségét. Kutatócsoportunknak éppen ez a célja, hogy a feltárt és a geológiai időben keletkezett kőzetek és azokon a kőzeteken keletkezett talajok tulajdonságait, jellemzőit, kémiai összetételét, az ilyen típusú fórumokon osszuk meg az érdeklődő, főleg szőlész és borász közösséggel.

Geológiai történeteket próbálunk adni, amelyektől természetesen a bor nem lesz jobb (vagy rosszabb), viszont a nagyon gazdag tudományos háttéranyag ismeretében a borász a saját közösségét és a célközönségét is magasabb szintre tudja emelni – hangsúlyozta Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér, a Szegedi Tudományegyetem GeoTerroir Kutatócsoport és a Földrajz- és Földtudományi Intézet vezetője.

A fórumon kiderült, hogy a lösz rengeteg olyan ásványi anyagot tartalmaz, ami a szőlőnek létfontosságú, de nemcsak a növényeknek, hanem a kutatóknak is aranybánya. Dr. Újvári Gábor DSc, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézet kutatási főmunkatársa elmondta, hogy a lösszel már az 1960-as, 70-es években is foglalkoztak a hazai kutatók. 

Engem elsősorban a kémiai, izotóp geokémiai összetétele érdekel ennek az anyagnak olyan szempontból, hogy ezek az üledékek mit tudnak elmondani számunkra arról, hogy hogy alakult az éghajlat az elmúlt néhány százezer évben.

Ezek az üledékek elsősorban a jégkorszakok során alakultak ki. Ezeket tagolták felmelegedési fázisok, amikor a löszön lévő fosszilis, mára eltemetett talajok alakultak ki és ebből tudjuk, hogy nagyon jelentős hőmérsékletingadozások voltak az elmúlt körülbelül 800 ezer-1 millió évben a Kárpát-medencében, illetve a csapadékmennyiség is jelentős mértékben változott, ezekben a fázisokban – ismertette Dr. Újvári Gábor.

A geoterroir természetesen az egész terület élővilágára hatással van.

Nagyon sok kultúrnövénynek van és lehet terroirja a kávétól az oliván keresztül a szatmári almáig vagy a besztercei szilváig, természetesen ezekkel is lehetne foglalkozni, de az a fajta direkt összefüggés és az a fajta nemzetközi érdeklődés, ami a terroirt megalkotta és tudományos szintre emelte, egyelőre csak a szőlő és a borkultúrák körül alakult ki – mondta el Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér, a Szegedi Tudományegyetem GeoTerroir Kutatócsoport és a Földrajz- és Földtudományi Intézet vezetője.