Az alkalmazásban állók átlagkeresetéről a Keresetek című gyorstájékoztatóban publikál információkat a KSH. A legfrissebb, 2025. szeptember 16-án megjelent kiadvány szerint 2025. júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt.

A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. (A nettó átlagkereset emelkedése a 2025. július 1-től bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény miatt haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését.)

A 2025. január–júliusi időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 693 000 forint, a nettó átlagkeresete 476 600 forint volt. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 9,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszakának értékét. A fogyasztói árak 4,7%-os növekedés mellett a reálkeresetek 4,2%-kal növekedtek.

A KSH a hivatalos statisztikái mellett rendszeresen kísérleti statisztikákat is publikál. A kísérleti statisztikákat megjelentető, folyamatosan frissülő aloldalon olyan kísérletinek tekinthető adatokat mutat be a KSH, amelyek új, alternatív adatforrások bevonásával, valamint innovatív módszerek és technikák felhasználásával készülnek annak érdekében, hogy hatékonyabban és gyorsabban reagálhassanak a felhasználói elvárásokra.

Segítségükkel lehetővé válik az újonnan felmerülő adatigények kielégítése, az aktuálisan észlelt ismerethiányok lefedése, valamint hathatós támogatást nyújthatnak a szakpolitikai döntéshozóknak, a gazdasági és tudományos élet szereplőinek, valamint a társadalom számára is.

A KSH 2024. október 7-től kezdődően negyedéves gyakorisággal kísérleti statisztikát jelentet meg A keresetek változásának eloszlása Magyarországon címmel. A kiadvány célja, hogy a hivatalos statisztikaként közzétett átlagkereset-változás információtartalmát kiegészítse, kibővítse.

Az adatok forrása a KSH intézményi munkaügy-statisztikai adatelőállítási rendszerének havi kereset- és létszámstatisztikai adatállománya, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Magyar Államkincstár nyilvántartásain alapul. Bár az adatforrás alapján arra gondolhatnánk, hogy a hivatalos statisztikaként közölt adatok és a kísérleti statisztika egymással közvetlenül összehasonlítható adatokat tartalmaz, azonban szeretnénk kiemelni a két publikáció közötti különbségeket, segítve az adatok értelmezését.

A keresetek változásának eloszlása Magyarországon című kísérleti statisztika a kísérleti jellegét az adja, hogy nincs elterjedt nemzetközi ajánlás/gyakorlat a számbavétel módjára, valójában többféle módszer is elképzelhető. Fontos kiemelni, hogy a kísérleti statisztikában közzétett adatok vonatkozási egysége eltér a hivatalos keresetstatisztikában alkalmazottól.

A kísérleti statisztikában a kereseti adatok vizsgálata magánszemélyi szinten történik, miközben a hivatalos keresetstatisztika alapegysége az álláshely. A kísérleti jelleget erősíti az is, hogy a vizsgált populáció nem teljes körű, nem azonos a hivatalos statisztikában közzétett kereseti adatokéval, ugyanis itt csak azok tartoznak a megfigyelési körbe (a számbavételi koncepció longitudinális jellege következtében), akik a tárgy- és a bázisidőszakban is rendelkeztek teljes munkaidős alkalmazotti álláshellyel.

A statisztika vonatkozási körébe tartozó munkavállalók a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan 84,3%-át tették ki a vizsgált idősorban.

A célindikátorról: A kísérleti statisztikában a keresetváltozás a magánszemély tárgyidőszaki, teljes munkaidős, alkalmazotti álláshelyén/álláshelyein számfejtett havi bruttó (nettó) átlagkeresetének változását mutatja az előző év (bázisév) azonos időszaki teljes munkaidős alkalmazotti álláshelyén/álláshelyein számfejtett havi bruttó (nettó) átlagkeresethez képest. Függetlenül attól, hogy az álláshelye, munkáltatója változott-e a vizsgált időszakban.

A változás a teljes keresetre számítódik, vagyis az indikátor egyidejűleg fejezi ki az alapbér, illetve a törzsbér (a keresetnek a munkavállaló teljesítményétől, illetve az általa ledolgozott munkaidőtől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló része) és a többi kereseti elem (bérpótlékok, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. havi és további havi fizetés) együttes változását. Az egyes kereseti elemekről nincs külön információ a felhasznált adminisztratív adatforrásban.

A KSH a hivatalos statisztikai adatközléseiben hagyományosan az ún. főátlagindexet publikálja az átlagkereset változásának mutatójaként, amely az előző év azonos időszakához viszonyított százalékos változást fejezi ki. Az átlagkereset-változás indexe így a két időszak közötti létszámarány-eltolódás és a tényleges keresetváltozás hatását együttesen tükrözi és a fentiek miatt közvetlenül nem összehasonlítható a kísérleti statisztikaként közzétett adatokkal. A kísérleti statisztikában a kereseti adatokat magánszemélyi szinten vizsgáltuk, miközben a hivatalos keresetstatisztika alapegysége az álláshely.