A technológiát elsősorban tünetellenőrzésre, leletek értelmezésére és az általános egészségügyi információk keresésére tartják hasznosnak. A használat ugyanakkor nem jelent feltétlen bizalmat: az MI-alkalmazásokat egészségügyi célra már kipróbálók többsége fenntartásokkal kezeli a gép által generált diagnózist vagy szakvéleményt.

Néhány éve még csak technológiai kuriózum volt, mára a mindennapi tájékozódás eszköze: a mesterséges intelligencia belépett abba a térbe is, amelyet korábban a háziorvosi rendelő és az internetes keresés töltött ki. Az NN Biztosító legfrissebb,

Egészség 2026 kutatása* azt vizsgálta, hogy a magyarok valójában mire használják a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokat, chatbotokat, asszisztenseket az egészségükkel kapcsolatban, mennyire bíznak a válaszaiban, és mit várnak tőle a mentális jóllét területén. Az eredmények egy gyorsan formálódó, de még korántsem kiforrott viszonyt rajzolnak ki.

A tapasztalat átírja a gépi intelligenciáról alkotott képet

A mesterséges intelligencia használata mára széles körben elterjedt: a 18–69 éves internetezők kétharmada (66 százalék) próbált már ki valamilyen MI-alapú alkalmazást vagy szolgáltatást. Közülük tízből heten (70 százalék) egészségügyi kérdésben is fordultak hozzá, így összességében az internetezők 46 százaléka használta már az MI-t egészségügyi témában.

A használat korosztályonként jelentősen eltér, de korántsem csak a fiatalokra jellemző: a 18–29 évesek 65 százaléka kérdezett már MI-alapú chatbotot, asszisztenst vagy alkalmazást az egészségével kapcsolatban, de a 60 év feletti internethasználók körében is minden negyedik élt már ezzel a lehetőséggel.

Beszédes, hogy a felhasználók és a kívülállók mást várnak a technológiától. Akik már használták az MI-t egészségügyi témában, elsősorban az információk értelmezésének eszközét látják benne – vagyis azt, ami segít megérteni egy leletet vagy egy orvosi szakkifejezést. Akik viszont még nem próbálták, inkább az általános tájékozódást és az ügyintézést támogató szerepet emelik ki. A tapasztalat tehát átírja a technológiáról alkotott képet.

Tünetektől a leletekig: erre használjuk a leggyakrabban

„A kutatásból jól látszik, hogy az emberek nem orvost keresnek a mesterséges intelligenciában, hanem értelmezést és eligazodást: meg akarják érteni a saját leletüket, tudni szeretnék, hova forduljanak. Ez önmagában értékes, de a felelős döntéshez ennél többre van szükség.

Az MI-alapú alkalmazások a tájékozódásban lehetnek jó segítség, a diagnózis és a kezelés kérdésében azonban továbbra is a szakorvosé a szó. Ezért is gondoljuk, hogy azoknak a szolgáltatásoknak van jövője, amelyek a digitális tájékozódást valódi szakemberhez vezetik el, legyen szó orvosi tanácsadásról, második szakvéleményről vagy szűrővizsgálatokról” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

A mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokat egészségügyi célokra is használók 62 százaléka a tünetellenőrzést és az öndiagnózist nevezte meg olyan területként, ahol hasznosak lehetnek az MI-alkalmazások. Szintén sokan emelték ki a leletek és laboreredmények értelmezését: ezt a válaszadók 57 százaléka tartotta releváns felhasználási lehetőségnek.

54 százalék szerint az MI az általános információk keresésében, míg a gyógyszerekkel, azok alkalmazásával vagy lehetséges mellékhatásaival kapcsolatban 46 százalék támaszkodna a technológiára. Második vélemény kérését 20 százalék, a mentális egészség vagy a stresszkezelés támogatását 17 százalék, a megfelelő egészségügyi intézmény vagy szakrendelés kiválasztását pedig 16 százalék sorolta a hasznos felhasználási területek közé. Az ügyintézésre, illetve időpontfoglalásra pedig a válaszadók csupán 7 százaléka veszi igénybe az MI segítségét.

Milyen egészségügyi témában lehet hasznos az AI?

Az adatok azok körében értendők, akik már használtak MI-alapú alkalmazást egészségügyi témában; több válasz is megjelölhető volt.

A részletek mögött markáns társadalmi mintázatok húzódnak. A kor előrehaladtával egyre kevésbé jellemző, hogy valaki tünetellenőrzésre vagy második vélemény kérésére használná az MI-t, előbbi ugyanakkor a falvakban élők körében átlag feletti, ami arra utal, hogy ott, ahol a szakorvosi elérés nehezebb, a technológia egyfajta pótmegoldásként jelenik meg. A gyógyszerek mellékhatásairól pedig a 30–39 évesek tájékozódnak a leggyakrabban az MI segítségével.

A tapasztalat óvatosságra int

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az egészséggel kapcsolatban az MI-alapú alkalmazásokat a felhasználók kellő óvatossággal és fenntartással kezelik. Azok körében, akik már kértek ilyen alkalmazástól egészségügyi segítséget, mindössze 29 százalék bízik meg az így kapott diagnózisban vagy szakvéleményben, 19 százalék egyáltalán nem, a többség (55%) pedig kettős érzésekkel viszonyul hozzá.

Ezzel szemben azok, akik használtak már MI-t, de egészségügyi célra még nem, jóval bizakodóbbak: 35 százalékuk megbízna az MI egészségügyi szakvéleményében, és mindössze 10 százalékuk elutasító. A gyakorlati tapasztalat tehát mérsékli a várakozásokat, a felhasználók testközelből látják a technológia korlátait is.

Mentális egészség: a fiatalok nyitottak, az idősebbek elzárkóznak

A digitális és az MI-alapú mentális egészségmegoldások iránt egyelőre visszafogott a nyitottság. A legvonzóbbnak a személyre szabott életmód-ajánlások (a megkérdezettek 24 százaléka lenne nyitott rá), a mentális túlterheltségre figyelmeztető korai jelzések (21%) és az alvást támogató alkalmazások (20%) bizonyultak.

A hangulatkövetést 17, az MI-alapú mentális asszisztenseket, chatbotokat 16 százalék tartja vonzónak – a válaszadók 43 százaléka viszont egyik megoldás iránt sem nyitott.

A generációs szakadék itt a legszembetűnőbb. A 18–29 évesek átlag feletti arányban érdeklődnek a személyre szabott ajánlások, a korai figyelmeztetések, az alváskövetés és a hangulatmérés iránt, a 30–39 évesek pedig különösen a személyre szabott ajánlásokra és a mentális asszisztensekre fogékonyak. A 60–69 évesek körében ezzel szemben kiugróan magas, 56 százalék az elutasítók aránya.