Nem változott viszont az a feltétel, hogy 2023-ban csak addig adózhat az egyéni vállalkozó átalányadózás szerint, amíg az adott adóévben a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, vagy a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó az éves minimálbér ötvenszeresét.
További kedvezményes változásnak tekinthető, hogy rövidebb időszak leteltét követően van lehetősége az adóalanynak az átalányadózást választani akkor, ha ezt az adózási formát megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik.
A korábbi szabályozás értelmében a megszüntetés vagy jogosultság megszűnésének évét követő 4 évben, 2023. január 1-től viszont a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhat ismételten átalányadózást az egyéni vállalkozó.
2023-tól újabb tevékenységi körrel gyarapodik a 80%-os költséghányad csoportba tartozó tevékenységek köre:
- az egyéni vállalkozó 80%-os költséghányadot a személygépjármű-vezető képzés tevékenység utáni bevételből vonhat le az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor.
A társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót az új évtől ú.n. „göngyölítéses módszerrel” számolják az átalányadózók esetében.
A NAV által kiadott tájékoztató szerint :
„A göngyölítéses szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) a járulékalapként és szociális hozzájárulási adó alapjaként figyelembe vett összeget, majd a kapott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó legalább egy napig biztosított volt.”
Ezen szabályozás annyiban segíti az átalányadózókat, hogy – függetlenül a negyedévi jövedelem havi elosztásától – ugyanakkora éves jövedelemnél azonos összegű szociális hozzájárulási adófizetésre lesz kötelezett, illetve az új szabályozás tekintettel van az adóévet megelőző hónapok szociális hozzájárulási adóalapjára.
Társasági adó és a globális minimumadóról szóló egyeztetések
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény annyiban módosítja a társasági adó szabályait, hogy 2022. november 24-től társasági adócsoportnak nem lehet tagja egy olyan vállalkozás, amely felszámolási, végelszámolási, vagy kényszertörlési eljárás alatt áll. Bármilyen megszűnési eljárás megindítását megelőző nappal a cég tagsága megszűnik.
A társasági adó kapcsán említésre méltó az EU-val és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (továbbiakban: OECD) folytatott tárgyalássorozat a globális minimumadóról. Korábban Magyarország megvétózta a cégcsoportszinten legalább 750 millió eurós éves árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatokat érintő 15%-os globális minimumadó beépítését a magyar adószabályozásba.
A legfrissebb hivatalos információk szerint azonban Magyarország adóemelés nélkül csatlakozhat a globális minimumadóhoz, mivel az EU Tanácsa hozzájárult, hogy a magyar helyi iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba. A hozzájárulásnak köszönhetően előreláthatóan kevés magyar cégnek kell majd ezen felül plusz adókötelezettséget teljesítenie.
forrás: Juhász Marina, a KNP LAW szakértője