A McKinsey „The state of AI in 2026: On the road to ROI” című globális felmérése szerint a munkavállalók már egyértelműen érzik az AI előnyeit, a vállaati eredménykimutatásokban azonban jóval nehezebb kimutatni az áttörést. A 2026-os AI-verseny kulcskérdése ezért már nem az, hogy egy szervezet használja-e a technológiát, hanem az, hogy képes-e az egyéni időmegtakarítást, a jobb döntéseket és a gyorsabb fejlesztést mérhető üzleti értékké alakítani.

A tanulmány 1719, különböző beosztásban dolgozó szakember válaszait dolgozta fel 97 országból. Az eredményeket az egyes országok világgazdasági súlya alapján korrigálták, így a kutatás széles, bár önbevalláson alapuló képet ad a vállalati AI-használat állapotáról. A legfontosabb üzenet egyszerre biztató és kijózanító: az AI már tömegtechnológia, de a belőle származó tartós megtérülés még mindig csak kevés vállalat számára valóság.

A számokat ezért nem érdemes auditált pénzügyi kimutatásként olvasni. A válaszok vezetői és munkavállalói tapasztalatokat, illetve becsléseket tükröznek, az iparági részminták mérete pedig jelentősen különbözik. Éves összehasonlításkor az is fontos, hogy a 2026-os kutatás már közvetlenül az üzleti funkciók szintjén kérdezett rá a költség- és bevételi hatásra. A tanulmány ereje nem egyetlen százalékpontban, hanem az egymást megerősítő mintázatokban rejlik.

A kísérletezésből vállalati méretű működés lett

A válaszadók 89 százaléka szerint szervezetük legalább egy üzleti területen rendszeresen használ mesterséges intelligenciát. Ennél is beszédesebb, hogy a vállalati szintű bevezetésről beszámolók aránya egy év alatt 38-ról 44 százalékra nőtt. Az AI ráadásul egyre több szervezeti egységet ér el: az azt legalább három funkcióban alkalmazó cégek aránya 51-ről 56 százalékra emelkedett.

A fejlődés azonban nem egyenletes. Az egymilliárd dollárnál nagyobb éves árbevételű vállalatok 54 százaléka már széles körben skálázza az AI-t, míg a kisebb szervezeteknek csak mintegy harmada jutott el idáig. Még látványosabb a különbség az önálló lépések megtervezésére és végrehajtására képes AI-ügynököknél. A nagyvállalatok körében az ügynököket legalább egy funkcióban skálázók aránya 27-ről 40 százalékra ugrott; a kisebb cégeknél lényegében változatlanul, 22 százalékon maradt.

A legérettebb eszközkategória továbbra is a chatbot: összességében a válaszadók 47 százaléka számolt be vállalati méretű alkalmazásról. Az AI-ügynököket és a programozást segítő kódoló ügynököket nagyjából minden ötödik szervezet skálázza. A használat iparáganként és funkciónként is eltér. A technológiai cégek elsősorban a szoftverfejlesztésben járnak elöl, a fogyasztási cikkeket gyártó és kereskedelmi vállalatok a marketingben és az értékesítésben, a fejlett gyártóvállalatok pedig az ellátási láncban és a termelésben alkalmaznak ügynököket.

A kódoló ügynökök átírják a „venni vagy fejleszteni” döntést

A kutatás egyik legfontosabb újdonsága, hogy az AI már nemcsak egy újabb szoftverbeszerzési tétel, hanem a technológiai költségvetés szerkezetét is átalakítja. A válaszadók 32 százaléka szerint vállalatuk legalább egy szoftver vagy funkció megvásárlásáról lemondott, mert kódoló ügynökök segítségével házon belül is létre tudta hozni azt. A technológiai szektorban ez az arány 41, az egészségügyi szolgáltatóknál és finanszírozóknál 39, a professzionális szolgáltatások, valamint az energia- és nyersanyagipar területén 38 százalék.

Ez nem jelenti a külső beszállítók korszakának végét. Sokkal inkább azt mutatja, hogy a vállalatok újraértékelik, mit érdemes készen megvenni, mit célszerű saját fejlesztésben elkészíteni, és mely képességeket kell házon belül felépíteni az integrációhoz. Az AI-val támogatott programozás így stratégiai alkupozíciót teremt: gyorsabbá és olcsóbbá tehet bizonyos fejlesztéseket, ugyanakkor a karbantartás, a biztonság, az adatkezelés és az üzemeltetés felelősségét is a szervezetre helyezi.

A dolgozók már nyernek, a vállalati profit még nem

A tanulmány legélesebb ellentmondása az egyéni és a szervezeti eredmények között húzódik. Az AI-t munkájukban használók 80 százaléka saját termelékenységének javulásáról számolt be. Körülbelül minden második válaszadó szerint a technológia új készségek elsajátításában és jobb döntések meghozatalában is segít. Sokan kreatívabbnak, tisztábban gondolkodónak vagy eredményesebbnek érzik magukat.

Ezzel szemben mindössze 37 százalék állítja, hogy az AI pozitívan járult hozzá szervezete kamat- és adófizetés előtti eredményéhez, vagyis EBIT-jéhez. Ez lényegében ugyanaz az arány, mint egy évvel korábban, pedig közben látványosan nőtt a széles körű bevezetések száma. Az AI tehát rengeteg apró előnyt termelhet anélkül, hogy azok automatikusan megjelennének a teljes vállalat pénzügyi teljesítményében.

Ennek több szervezeti oka lehet. A felszabaduló munkaidő nem válik automatikusan többletbevétellé vagy megtakarítássá, ha a vállalat nem csoportosítja át a kapacitásokat. Az elszigetelt pilotok eredményeit elnyelhetik a bevezetés, az integráció, a felügyelet és a hibajavítás költségei. Az is előfordulhat, hogy egy gyorsabb részfolyamat csak áthelyezi a szűk keresztmetszetet a következő munkafázisba. A termelékenységi nyereséget ezért teljes folyamatokra és pénzügyi mutatókra kell lefordítani.

Funkcionális szinten már jobban látszanak a nyereségek. Költségcsökkenést leggyakrabban az ellátásilánc-menedzsmentben, a szolgáltatási műveletekben és a gyártásban jeleztek. Bevételnövekedésről elsősorban a marketing és értékesítés, a termék- és szolgáltatásfejlesztés, valamint a szoftverfejlesztés területén számoltak be. A kutatás emellett az innováció, a versenytársaktól való megkülönböztethetőség, az ügyfél-elégedettség és a dolgozói elégedettség javulását is azonosította. A helyi eredmények azonban sok szervezetnél még nem állnak össze egységes vállalati hatássá.

Megérkezett a „tokenomika”: az AI-nak komoly üzemeltetési ára van

A gyors terjedéssel együtt az AI költségei is láthatóvá váltak. Minden ötödik válaszadó szerint szervezete az üzemeltetési kiadások, köztük a tokenköltségek miatt korlátozta a használatot. A technológiai cégeknél ez az arány 25, a pénzügyi intézményeknél 24 százalék. A legfejlettebb modellekre épülő, összetett gondolkodást vagy soklépéses cselekvést igénylő rendszerek különösen erőforrás-igényesek lehetnek: hiába csökken egy token ára, ha a felhasznált és létrehozott tokenek mennyisége ennél gyorsabban nő.

A költségnyomás mégsem fordítja vissza a beruházásokat. A válaszadók 28 százaléka szerint vállalata már az információs és kommunikációs technológiai költségvetés több mint tizedét AI-ra fordítja, 60 százalék pedig további befektetésnövekedésre számít a következő évben. A vállalati vezetők feladata ezért kettős: nem elég több eszközt vásárolniuk, az egyes felhasználások értékét, számítási igényét és teljes életciklus-költségét is követniük kell.

Ez új pénzügyi fegyelmet követel. Egy modell kiválasztásánál nemcsak a képességet, hanem a feladat összetettségét, a válaszidőt, az ellenőrzés igényét és az egy tranzakcióra jutó költséget is mérlegelni kell. A rutinfeladatoknál gyakran elegendő lehet egy olcsóbb modell, míg a nagy értékű döntéseknél indokolt a fejlettebb rendszer. A költség így nem utólagos kellemetlenség, hanem már a folyamat tervezésekor figyelembe veendő korlát.

A legjobbak nem eszközöket halmoznak, hanem működést alakítanak át

A felmérésben mindössze a válaszadók 6 százaléka tartozott az úgynevezett kiemelkedően teljesítő AI-vállalatokhoz. Ide azokat sorolták, amelyek legalább 5 százalékos EBIT-hatást tulajdonítanak a technológiának, és annak értékét jelentősnek minősítik. Arányuk 2025 óta nem nőtt, működésük azonban világosan megmutatja, mi választja el a kísérletezést a megtérüléstől.

E szervezetek nem csupán hatékonyságjavításra használják az AI-t. Hetvennégy százalékuk növekedési, 65 százalékuk innovációs célokat is követ, és 3,3-szer nagyobb eséllyel tervezik üzleti modelljük alapvető átalakítását. Közel háromnegyedük már teljes munkafolyamatokat tervezett újra az AI köré; az összes többi válaszadó között csupán minden negyedik tett így.

Technológiai mélységük is nagyobb. A kiemelkedők 77 százaléka skáláz chatbotokat, szemben a többiek 45 százalékával; kódoló ügynököknél 40 és 20, más AI-ügynököknél 40 és 15 százalék az arány. Több mint kétszer akkora eséllyel fordítják informatikai és kommunikációs keretük 15 százalékánál nagyobb részét AI-ra. Több mint felük legalább 10 százalékkal növelné a következő évi befektetést, míg a többi vállalatnál ez az arány 36 százalék.

A siker további elemei egymást erősítik. A kiemelkedő cégeknél a felső vezetés láthatóan vállalja a kezdeményezések irányítását, meghatározzák, mikor szükséges emberi ellenőrzés, mérik az üzleti hatást, aktívan kezelik a költségeket, stratégiai munkaerő-tervezést végeznek, és külön szervezeti felelősséget rendelnek a skálázás akadályainak felszámolásához. Szélesebb körben kezelik a kockázatokat is, különösen a technikai sérülékenységek kihasználását, a jogosulatlan műveleteket, a szellemi tulajdon sérelmét és a szervezeti hírnév veszélyeztetését.

Kevesebb állás szűnt meg, mint amennyitől tartottak

A foglalkoztatási adatok óvatosságra intenek a drámai jóslatokkal szemben. A 2025-ös felmérésben 32 százalék számított AI miatti létszámcsökkenésre a következő évben, 2026-ban viszont csak 14 százalék jelentett tényleges visszaesést. A válaszadók kétharmada alig vagy egyáltalán nem érzékelt AI-hoz köthető változást a teljes foglalkoztatásban.

A várakozások mégis borúsabbá váltak: a következő évre már 39 százalék létszámcsökkenést jósol, míg 43 százalék lényegében változatlan állománnyal számol. A legnagyobb visszaesést a szolgáltatási műveletekben és az ellátási lánc kezelésében várják. Ugyanakkor személyes karrierje miatt csupán 13 százalék érez szorongást. A középvezetők és az egyéni munkavállalók a felsővezetőknél gyakrabban említettek nyomást, kritikai gondolkodással kapcsolatos nehézségeket vagy túl sok AI-kimenetet, ami jelzi, hogy az átállás mentális és szervezeti terheit sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A megtérüléshez vállalati újratervezés kell

A McKinsey kutatásának végkövetkeztetése szerint az AI elfogadottsága gyorsabban nő, mint az egyértelműen hozzá rendelhető pénzügyi hozam. A technológia már bizonyította, hogy képes javítani az egyéni teljesítményt, gyorsítani a szoftverfejlesztést és eredményeket hozni egyes üzleti funkciókban. A következő szinthez azonban nem elegendő a chatbotok, ügynökök és pilotprojektek számának növelése.

A valódi ROI ott jelenik meg, ahol a vezetők teljes folyamatokat gondolnak újra, világos üzleti célokat és mérőszámokat határoznak meg, felelősen kezelik a költségeket és a kockázatokat, valamint a munkaköröket és készségeket is hozzáigazítják az új működéshez.

A 2026-os helyzet ezért nem az AI kudarcáról szól, hanem a vállalati átalakulás késlekedéséről. A technológia gyorsan fejlődik; a szűk keresztmetszet egyre inkább az, hogy a szervezetek milyen gyorsan képesek befogadni és értékké formálni a változást.

A kérdés tehát nem technológiai, hanem egyre inkább alapvetően vezetési és szervezési természetű.

Forrás: McKinsey & Company, „The state of AI in 2026: On the road to ROI”, 2026. augusztus.