A biztonságos hozzáférés aktuális gazdasági körülmények közötti maradéktalan fenntartása, valamint az új terápiák gyorsabb és kiszámíthatóbb befogadása érdekében azonnali érdemi intézkedésekre van szükség. Az összetett gazdasági és szakpolitikai kihívások hatékony kezeléséhez pedig elengedhetetlen egy erős felhatalmazással rendelkező kormányzati felelős kinevezése. Az innovatív gyógyszergyártók több területet érintő cselekvési tervet fogalmaztak meg és szakmai párbeszédet ajánlottak a hamarosan hivatalba lépő régi-új Kormánynak, teljeskörű szakmai támogatásáról biztosítva a szükséges lépéseket.
Az elmúlt két év járványügyi nehézségei, a kritikus nemzetközi események, valamint a forint folyamatos gyengülése és a magas infláció miatt Magyarország jelentős kihívásokkal néz szembe az egészségügy területén is. A korábban magától értetődőnek vélt stabil ellátás jelentős veszélyeknek van kitéve: a magyar betegek modern gyógyszerekhez való biztonságos hozzáférése, a magas színvonalú ellátás fenntarthatósága azonnali kormányzati beavatkozást igényel – állapította meg az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM).
A kutatás -és fejlesztésorientált gyógyszergyártókat tömörítő Egyesület immár 30 éve dolgozik szoros együttműködésben a mindenkori kormánnyal azért, hogy a magyar betegek mielőbb és széles körben hozzáférjenek a legmodernebb, leghatékonyabb terápiákhoz. Ez alatt a 30 év alatt számos súlyos betegség vált gyógyíthatóvá vagy hatékonyan kezelhetővé, aminek előnyeit a magyar betegek is érezhették, miközben kiszámítható partnerként a legnehezebb időszakban is biztosították a magyar betegek ellátását.
A tudomány legfrissebb eredményeihez, az új reményt nyújtó gyógyszeres megoldásokhoz a magyar betegek azonban egyre lassabban férnek hozzá – leszakadva nem csak Európától, de a régiótól is. Amíg egy-egy új terápia az Európai Gyógyszerügynökség döntését követően átlagosan 511 napon belül támogatotti formában elérhető az európai betegeknek, addig a legutolsó befogadási körben a magyar társaik már több mint 1400 napot, átlagban közel 4 évet vártak a reguláris befogadásra, ráadásul az új készítmények kétharmada soha el sem jut hazánkba. Hiába született például pozitív döntés 2021 végén 33 terápia befogadásáról, az valójában a 2020 elejéről elhalasztott döntések pótlása volt, így Magyarország tulajdonképpen két év csúszással érte utol a már 2020-ban is elmaradott szintet.
Nem „csupán” lelassult a magyar betegek hozzáférése a világ több fejlett országában már elérhető modern gyógyszerkészítményekhez, de Magyarország az egyre borúsabb figyelmeztető jelzések – köztük a WHO jövőbeni gyógyszerhiányokra vonatkozó egyértelmű előrejelzései - ellenére még nem tette rugalmassá és krízisállóvá a gyógyszerfinanszírozást. A gyógyszerek egyfajta, forintban fixált hatósági ára képtelen kezelni a folyamatosan leértékelődő forintból adódó feszültséget, mindez erős inflációs nyomás mellett már-már katasztrofális következményekkel járhat a magyar betegek biztonságos ellátása szempontjából.
„Miközben a korszerű és hatékony gyógyszerekhez való hozzáférés biztonsága ma már minden fejlett országban a stratégiai jelentőségű területek közé tartozik, nálunk az elmúlt években nem jutott kellő figyelem a régóta várt gyógyszer-szakpolitikai döntésekre. A Kormány újbóli egyértelmű választói felhatalmazása azonban arra is alkalmat nyújt, hogy a megváltozott környezet jelentette új kihívásokra azonnal és hathatós válaszokat fogalmazzon meg – ezzel is megerősítve a magyar betegek ellátásának biztonságát és színvonalát” – szögezte le Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója. „A magas gyógyszeripari különadók és az elmúlt évek jelentős árfolyamgyengülése végletesen kifeszítette a társadalombiztosítási támogatással rendelhető terápiákat forgalmazó gyógyszercégeket, akik nemhogy további terheket nem bírnak már el, hanem a jelenlegi hozzáférési színvonal megőrzése is érdemi támogató kormányzati beavatkozást igényel” – tette hozzá.
„A világgazdasági és világpolitikai krízishelyzetben a rugalmas és gyors adaptálódás mára a legfontosabb elvárássá vált. A jelenlegi, merev finanszírozás és lassú döntéshozatal azonban egyre kevésbé képes lépést tartani a korszerű egészségügyi ellátás követelményeivel, a népegészségügyi kihívásokkal” – figyelmeztetett a szakember, aki szerint a nehézkes, lassan reagáló döntési folyamatnak egyenes következménye, hogy állandóan 100 feletti modern készítményre irányuló beadványt tol maga előtt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. A már teljeskörűen előkészített szakmai javaslatok is szükségtelenül sokáig parkolnak a minisztériumi íróasztalokon: jelenleg több mint 70 új terápia – ami mintegy százezer magyar beteg terápiájára lehetne kedvező hatással – vár végső döntésre, holott tavaly október óta már minden szükséges szakmai előterjesztés rendelkezésre áll.
Az AIPM a 3 legsürgetőbb gyógyszerügyi kormányzati feladatnak tekinti a többi között:
- Az innovatív terápiák gyorsabb és kiszámíthatóbb befogadásának megteremtését, és a folyamatban lévő befogadási eljárások mihamarabbi lezárását
- megfelelő felhatalmazással rendelkező kormányzati felelős kinevezését az összetett szakpolitikai kihívások hatékony kezelése és a több minisztériumot érintő intézkedések egységes szemléletű és gördülékeny végrehajtása érdekében.
Ezen sürgető intézkedések végrehajtását segítendő az AIPM több területet érintő cselekvési tervet fogalmazott meg és szakmai párbeszédet ajánlott a hamarosan hivatalba lépő régi-új Kormánynak, teljeskörű szakmai támogatásáról biztosítva a szükséges lépések megtételét.
„Meggyőződésünk, hogy az egészség nemzeti kincs, és Magyarország újraválasztott Kormánya is elkötelezett egy egészséges és erős magyar társadalom és nemzetgazdaság megteremtése mellett. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a magyar betegek biztonságos hozzáférésének megalapozása, valamint a legkorszerűbb terápiák kiszámítható és gyors elérhetőségének biztosítása” – fogalmazott Oliver Rozboril, az AIPM elnöke. Hozzátette: „az AIPM mindenben támogatja az erre irányuló kormányzati erőfeszítéseket és konkrét javaslataival segíti a hazai egészségipar, az egészségügyi szolgálgatások valamennyi szereplője és a kormány közötti szakmai párbeszédet”.
