A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 581 900 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 400 300 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 592 900 forint volt a hónapban.

Jól keresek a magyar átlaghoz képest? Bér kalkulátorunk segítségével kiszámolhatod.

Az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 18.1%-kal nőtt, a nettó reálbérek pedig immár 5.1%-os csökkenést mutattak a hónapban, az inflációs folyamatok agyonnyomják a dinamikus bérnövekedést.

A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 18.6% volt a hónapban az előző havi 20.2% után. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 1.4%-kal emelkedett éves alapon a munkáltatók teljes körénél, így továbbra is látványosan meghaladja a pandémia előtti csúcsát a szint.

Folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem az év végén is, elsősorban annak köszönhetően, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók, továbbá a második és harmadik körös évközi, inflációra reagáló béremelések is felfelé tolták a dinamikát.

A tavalyi bérnövekedési ütem így 17.5%-ot ért el éves átlagban, míg idén a 14 és 16%-os bérminimum emelkedések segítségével 15%-ot elérő lehet a béremelkedés mértéke, azonban a tavalyi évhez hasonló számban megjelenő évközi béremelések esetén ez több százalékponttal magasabb is lehet.

A bérköltségek további növekedése, az évközi béremelések és egyszeri kifizetések, illetve az energia- és alapanyagárak megugrása tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a reálérték megőrzése érdekében, ami közelebb viheti a gazdaságot egy klasszikus ár-bér spirálhoz.

Azonban jelenleg több esetben látszik az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg akár már előre beépítetten is fedezetet kínálhat az idei bérköltségek kigazdálkodására.

Eközben az áremelkedési várakozások tartósan magas szinten való beragadását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok immár kevésbé moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ahol ezt még erősebb recesszió okozása nélkül meg tudják tenni.

Ami egyre nehezebb, mivel egyszerre több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent. Kockázat továbbá, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken sem a hazai gazdaságban, sem más fejlett gazdaságokban, így vélhetően a neutrális szint fölé emelkedő, a növekedést korlátozó mértékű kamatok elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a munkaerőpiaci feszesség és a bérinfláció.

Az idei szintén erőteljesebb minimálbéremeléseknek és alap bérdinamikának, valamint a várható pótlólagos évközi béremeléseknek köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2% alatti nettó reálbér csökkenéssel kell számolni 2023-ban előreláthatólag, a tavalyi enyhe pozitív emelkedés után.

Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a logisztikában, a vendéglátásban és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt az energiaszektorban, a hulladékgazdálkodásban, az ingatlanügyletekben, az oktatásban és a művészet-szabadidős tevékenységek területén.