A kutatás rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció soha nem látott előtérbe kerülése mellett egyre hangsúlyosabbak az egyéni erőfeszítések, miközben a munkahelyi nemi egyenlőtlenségek továbbra is makacsul jelen vannak.
A 47 ország közel 500 női felsővezetőjének válaszait elemző kutatás legmarkánsabb következtetése, hogy a női felsővezetők példátlan gyorsasággal és pragmatizmussal alkalmazkodnak a kihívásokhoz: a digitalizáció és az AI szerepe soha nem volt ilyen hangsúlyos. Eközben a hagyományosan empatikus vezetői erények mellé egyre hangsúlyosabban zárkózik fel a teljesítményalapú gondolkodás.
2025-ben a női döntéshozók 56 százaléka a technológiai beruházásokat tartja elsődlegesnek – szemben a 2023-as 26 százalékkal. Ezzel párhuzamosan a HR fókuszú kezdeményezések támogatottsága 74 százalékról 44 százalékra esett vissza.
„A mesterséges intelligencia már nemcsak innovációs eszköz, hanem a költséghatékonyság, a versenyképesség és a vállalati ellenállóképesség kulcsa lett – miközben a munkavállalók képzése és megtartása némileg hátrébb sorolódik a vállalati cselekvési tervekben, illetve AI támogatást kap” – foglalja össze Rakó Ágnes, a KPMG Partnere.
A siker új definíciója: személyes ambíció, kemény munka, alkalmazkodóképesség
A válságokkal terhelt környezet nemcsak a vállalati stratégiákat formálja át, de a női vezetők önképét is. A korábban elsődlegesen „kommunikatív” vagy „stratégiai” gondolkodásúként leírt vezetői minták helyét kezdi átvenni a „kemény munka” és a „személyes ambíciók” által vezérelt attitűd. Ezek a tulajdonságok – a felmérés szerint – 77, illetve 58 százalékos növekedést mutatnak fontosságukban az elmúlt két évben.
A vezetői eredményesség ma már nem kizárólag készségeken és tudáson múlik, hanem azon is, hogy ki mennyire képes az állandó változásokhoz való gyors alkalmazkodásra. A válaszadók 84 százaléka szerint az agilitás az egyik legfontosabb szervezeti túlélési tényező a jelenlegi gazdasági és geopolitikai környezetben. A HR és ESG kockázatok jelentősége ezzel szemben csökken – még akkor is, ha ezek hosszú távon kulcsfontosságú területek maradnak.
Diszkrimináció, láthatatlan akadályok és a nemi egyenlőség vakfoltjai
Bár a női vezetők szerepe számos iparágban folyamatosan bővül, a nemek közti egyenlőség továbbra sem tekinthető megoldott problémának. A felmérés szerint a válaszadók kétharmada számolt be arról, hogy az elmúlt három évben személyesen tapasztalt munkahelyi elfogultságot vagy diszkriminációt. Ez az arány évek óta gyakorlatilag változatlan, ami arra utal, hogy a vállalati diverzitási erőfeszítések nem minden esetben járnak valódi eredménnyel.
Mindezek ellenére még mindig kevés vállalat rendelkezik átlátható esélyegyenlőségi adatokkal. A válaszadók mindössze 53 százaléka tudja megerősíteni, hogy munkahelyükön világos, számszerűsített adatok állnak rendelkezésre az egyenlő bérezésről. Ez nemcsak a transzparencia hiányára utal, hanem arra is, hogy a nemi alapú fizetési különbség továbbra is nehezen mérhető, következésképp nehezen kezelhető probléma marad.
Karrier belülről építve: a hálózat szerepe újra fontos
A női vezetők karrierútjaiban is új tendenciák rajzolódnak ki. Egyre kevesebben terveznek céget váltani következő karrierlépcsőjükhöz – ehelyett a belső előrelépést és organikus fejlődést preferálják. Ebben a folyamatban a személyes kapcsolatok és a tudatosan épített szakmai hálózatok szerepe felértékelődik: a válaszadók kétharmada szerint ez ma már kulcsfontosságú tényező a vezetővé válásban.
Ezt a trendet jól tükrözi az is, hogy 81 százalékuk egyre aktívabban használja a közösségi média platformokat kifejezetten üzleti célból – kapcsolatápolásra, láthatóságépítésre és szakmai pozicionálásra.
Optimista jövőkép a nehézségek ellenére
Talán meglepő, de az általános gazdasági kihívások dacára a női felsővezetők optimisták saját vállalatuk jövőjét illetően. A válaszadók 90 százaléka növekvő árbevétellel számol a következő három évben, a többség pedig a munkaerőlétszám bővülését is várja.
Bár a globális gazdaság alakulásával kapcsolatban óvatosabbak, saját iparágaikban és vállalataikban egyre nagyobb függetlenséggel, adaptivitással és belső tartalékokkal számolnak – a technológiai fejlődés, a digitális érettség és az új vezetői gondolkodásmód révén.