Ennek fényében meglepő, hogy a CSR-költés a cégek 60%-a esetében meglehetősen alacsony, 1-15 millió forint közötti, csupán a válaszadók 10%-a adományoz vagy költ társadalmi, fenntarthatósági programokra 100 és 200 millió forintnál többet.
A válaszadók 63%-ának már van vagy most készíti CSR stratégiáját, ám meglepő, hogy a nagyvállalatok 12%-a ennek hiányában jótékonykodik – ez Nyugat-Európában elképzelhetetlen lenne. A cégek alig több mint harmada, 36% méri csak aktivitásainak hatását.
“Mindez arra mutat, hogy van még hová fejlődnie a hazai társadalmi felelősségvállalási kultúrának. A tudatos CSR-tevékenység legfejlettebb formáinak egyike, ha egy vállalat egy vagy több nonprofit szervezettel működik együtt, amely a vállalatnak fontos célokért dolgozik”, mondja Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, ügyvezetője. A cégek 81%-a költene nonprofitok fejlesztésére, mégis egyelőre csak 50%-uk dolgozik együtt rendszeresen egy-egy civil szervezettel.
A cégek a legszívesebben az alábbi témákra költenek:
- Társadalmi ügyek képviselete
- Helyi közösségi ügyek
- Környezetterhelés csökkentése
- Közösségi események támogatása/helyi oktatás támogatása
- Helyi önkormányzat vagy más közintézmény pénzügyi, tárgyi eszköz támogatása
Az ügyek közül fontosnak tartják:
- Társadalmi és gazdasági fejlődés
- Oktatás, képzés
- Környezet- és állatvédelem
- Egészségügy, jólét
A CSR tevékenység motivációi között az élen szerepel a munkaerő megtartása, vagyis a dolgozók véleménye a vállalat társadalmi erőfeszítéseiről; a márkaérték növelése és az employer branding. Nem érdemes azonban eladásösztönzésre használni ezeket az aktivitásokat – ezzel a kérdőívet kitöltők 90%-a egyetért.
A kutatás egy online kérdőív kitöltésével és CSR-ért (is) felelős vezetőkkel készült mélyinterjúkkal zajlott. Kitöltői között többségben voltak a nagyobb vagy kifejezetten nagyvállalatok: 45%-uk bevétele meghaladja a 20 milliárd forintot, további 16% pedig 1 és 20 milliárd forint feletti forgalmú.
A kutatási riport jógyakorlatként mutatja be a Biotech USA, a Decathlon, a Foxpost, a Szerencsejáték Zrt. és a Wolt Magyarország társadalmi felelősségvállalásának egy-egy aspektusát.
“A társadalmi felelősségvállalás gyakran a cégek kommunikációs csapatához tartozik, ezért tartotta fontosnak a Magyar PR Szövetség a kutatást.”, teszi hozzá Sztaniszláv András, a szervezet elnöke. “A kommunikációs tevékenység akkor éri el célját, ha a szervezet nem csak az aktivitásra, hanem annak tervezésére és mérésére is fordít energiát.
Sokat fejlődött a társadalmi felelősségvállalás hitelessége, de az a tény, hogy a szervezeteknek csak kétharmada dolgozik stratégiai mentén és egyharmada méri a tevékenységét, azt jelenti, hogy még jelentős fejlődési lehetőség van ezen a téren.”
