A megnövekedett befektetések és lelkesedés ellenére az adatok és a kockázatok továbbra is a skálázást akadályozó fő kihívások, a FOMO hatás kezd elmúlni és egyre többen támasztják alá konkrét mérésekkel a technológia által teremtett értéket – derül ki a Deloitte új felméréséből.
A Deloitte harmadik negyedéves jelentése bemutatja, hol tart jelenleg a generatív mesterséges intelligencia elfogadása és alkalmazása, valamint, hogy a szervezeteknek milyen akadályokat kell leküzdeniük a nagyobb értékteremtés érdekében.
A jelentés 14 országból 2770 vezető bevonásával készült. A válaszadók saját bevallásuk szerint különböző szintű generatív MI-szakértelemmel rendelkeznek, mindegyiküknek van mesterséges intelligenciával kapcsolatos tapasztalata, és minden résztvevő szervezet kísérletezik a technológiával, vagy már be is vezette.
A felmérés fő megállapítása az, hogy a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kritikus szakaszba ért: a válaszadók 67 százaléka növeli technológiába való befektetéseit. A transzformatív hatással kapcsolatos növekvő elvárások ellenére azonban az adatokkal kapcsolatos és skálázási kihívások, illetve a kockázatokkal összefüggő aggodalmak korlátozzák a lehetőségeket és mérséklik a vezetők lelkesedését.
Az izgalmat visszafogja a realitás
A vezetők továbbra is nagy érdeklődést mutatnak a generatív mesterséges intelligencia iránt, de az újdonság varázsa kezd halványulni. Az érdeklődés még mindig „magas” vagy „nagyon magas” a felsővezetők (63%) és cégvezetők (53%) körében, de ezek az arányok a 2024-es első negyedéves felmérés óta csökkentek.
Bár a cél a legnagyobb értékteremtési potenciállal rendelkező Gen AI projektek kiválasztása és gyors skálázása, sok erőfeszítés még mindig a kísérleti fázisban vagy próbaüzem szakaszában van: a válaszadók nagy többsége (68%) szerint a szervezetük a kísérleteik legfeljebb 30 százalékát vitte át teljes mértékben élesüzemi környezetbe.
Az MI-technológia bevezetése kapcsán az adatkezelés központi kérdéssé vált: a szervezetek 75 százaléka növeli adatkezelési beruházásait. A skálázással kapcsolatban azonban előre nem látható akadályok merültek fel: az adatokkal kapcsolatos problémák miatt a megkérdezettek 55 százaléka kerüli a technológia bizonyos felhasználási eseteit.
Az adathiány megoldása kulcsfontosságú a technológia-specifikus adatarchitektúrák kialakításához. Ennek érdekében a szervezetek fejlesztik az adatbiztonságot (54%), az adatminőséget (48%), valamint frissítik az adatkezelési keretrendszereket, vagy új adatmenedzsment irányelveket dolgoznak ki (45%).
„A generatív mesterséges intelligencia valódi értékét a vezetők akkor tudják kihasználni, ha azt mélyen beépítik az üzleti folyamatokba. Kutatásunk azt mutatja, hogy a generatív MI legfőbb előnyei túlmutatnak a hatékonyság és a termelékenység javításán vagy a költségcsökkentésen: a válaszadók több mint fele említette a fokozott innovációt, a jobb termékeket és szolgáltatásokat, a jobb ügyfélkapcsolatokat és más értékeket. Az értékforrások sokfélesége is mutatja ennek a transzformatív technológiának a sokoldalúságát és a benne rejlő hatalmas potenciált” – mondta Dr. Barta Gergő, a Deloitte Magyarország vezető MI szakértője.
Bizalmi kihívások és a változó szabályozási környezet
Bár a válaszadók elismerték, hogy a technológia kockázatainak kezelése kulcsfontosságú, a sikeres bevezetés négy legnagyobb akadálya közül három a kockázatokkal kapcsolatos, beleértve a szabályozási megfeleléssel kapcsolatos aggodalmakat (36%), a kockázatok kezelésének nehézségeit (30%) és az irányítási modell hiányát (29%).
A generatív mesterséges intelligencia által okozott kockázatok – mint a modellek torzítása, hallucinációk, adatvédelmi kérdések és új támadási felületek – komoly aggodalmat jelentenek. A bizalom építése érdekében a szervezetek új védelmi mechanizmusokat alakítanak ki. Ilyenek például az irányítási keretrendszerek (51%), a szabályozási követelmények nyomon követése (49%) és a fokozott belső ellenőrzések (43%).
Bizonyíték kell a technológia értékére
Miközben a szervezetek fokozatosan túllépnek a kísérleti szakaszon, 41 százalékuk nehezen méri a technológiával kapcsolatos projektek hatásait. Mindössze 16 százalék készít rendszeres jelentést a pénzügyi vezetők számára a technológia által teremtett értékről. Az érték bizonyítása érdekében a szervezetek 48 százaléka konkrét teljesítménymutatókat használ az értékeléshez.
Bizonyíték szükséges a technológia értékére. A Deloitte harmadik negyedéves generatív mesterséges intelligencia jelentése itt érhető el:
www2.deloitte.com/content/dam/Deloitte/us/Documents/consulting/us-state-of-gen-ai-q3.pdf
