A KSH friss adatai azt mutatják, hogy 2025 első három hónapjában bár a lakásépítési számok még csökkentek, de az építési kedv már 25 százalékkal erősödött. Budapesten csaknem háromszor annyi lakásépítési engedélyt adtak ki, mint tavaly ilyenkor, a többi településkategóriában azonban még nem igazán indult be ez a folyamat.

A Kormány tavaly ősszel bejelentett akciótervében is már prioritást kaptak a lakhatási kérdések. Ebben fontos előrelépés a lakáskínálat bővítésének ösztönzése, valamint az évi 25 ezer lakásépítés célként való megjelölése.

A sürgős beavatkozásokon túl fontos lenne egy, legalább középtávú lakásstratégia kialakítása és az azzal koherens intézkedések és támogatási programok rögzítése.

A 2025-ben elérhető támogatások és bevezetett intézkedések hatására várhatóan élénkülnek lakásépítések, de ezek jó része – a társasházi építések többéves átfutása miatt – csak a következő években fogja érdemben megemelni az átadott lakások számát. Rövidtávon a családi házas építkezések és a lakásfelújítások pörgethetik fel a kivitelezéseket.

A csok plusz vállalt gyerekek után igényelhető bármely településen új és használt lakás vásárlására, illetve meglévő lakás bővítésére, bővítéssel összekötött korszerűsítésre. A kibővített falusi csok és a mellé felvehető kölcsön a preferált kistelepülésen jelent segítséget az otthonteremtéshez a családok számára.

A januárban egyszerűsített feltételekkel újraindított energetikai otthonfelújítási programot már 2007 előtt épült családi házakra, illetve friss lakcímbejelentések után is lehet kérni, ami jelentősen kiszélesíti a lehetőségeket. A kistelepüléseken igényelhető a vidéki otthonfelújítási támogatás is, amely 3+3 millió forinttal segíti a családi házak felújítását.

Nagyot lendíthet a lakóingatlanok energetikai felújításán az EKR-szabályozás áprilisi módosítása, amellyel jelentősen megemelték az elszámolható megtakarításokat. Ezzel nem csak a padlásfödém-szigetelések, hanem remélhetőleg az összetettebb korszerűsítési beruházások – homlokzatszigetelés, a nyílászáró-csere, fűtési rendszer korszerűsítése – is nagyobb számban, akár százezres nagyságrendben is megvalósulhatnak családi házakban és társasházakban is. Az EKR keretében elérhető megtakarítások kombinálhatóak az energetikai fókuszú otthonfelújítási programokkal, valamint a vidéki otthonfelújítási támogatással.

Emellett a nyugdíjpénztári megtakarítások, valamint a SZÉP-kártyára érkező juttatások egy része is átmenetileg felhasználhatóvá vált lakáscélokra. A nyugdíjpénztári tagok eddig átlagosan 2-3 milliós összeget szabadítottak fel lakáscélokra, amelyet elsősorban hiteltörlesztésre, valamint lakásfelújításra, lakásvásárlásra használtak fel.

A vevői oldalon a kedvező kamatozású, illetve kisebb önrésszel felvehető zöld lakáshitelek is plusz forrást jelentenek, és kifejezetten az energiahatékony lakásállomány növelését segítik. Az 5%-os zöld lakáshitel a kiemelt célcsoportként kezelt 35 év alatti fiatalokat segíti, miként a TLE által régóta szorgalmazott lakáscafeteria is. Utóbbi hiteltörlesztésre és lakbérre is felhasználható. Megjelent már olyan banki akció is, amelyben saját termékként kínálják az 5%-os zöld lakáshitelt szélesebb korosztály számára.

A lakásépítések legjelentősebb ösztönzője továbbra is az 5%-os lakásáfa, amely a 2026. december 31-ig építési engedéllyel rendelkező újépítésű lakásokra akár 2030 végéig alkalmazható. A falusi csokos preferált kistelepüléseken, valamint tanyákon és birtokközpontokon adó-visszatérítés igényelhető új lakás vásárlásakor, saját erős építkezés esetén, illetve meglévő lakóingatlan bővítése, korszerűsítése esetén.