Több mint két éve folyamatosan, a modern szélturbinák működése szempontjából releváns magasságokban méri a szélviszonyokat a Kisalföldön a Green Energy Investhor Zrt. (GEI). A Kisalföldön Vadosfa térségében végzett 24+ hónapos mérés alapján 130 méteres magasságban 6,9 m/s – azaz közel 25 km/órás – átlagos szélsebesség érték jellemző, ami a vizsgált térségben modern szélturbinákkal érdemi energiatermelést tehet lehetővé.

A többéves adatsor ugyanakkor arra is rámutat, hogy a szélpotenciál helyszínenként és időben is jelentősen változhat, ezért a jövőbeli hazai szélerőmű-fejlesztések sikeréhez a hálózati lehetőségek mellett megfelelő helyszínspecifikus mérési háttérre és tényleges projekt-előkészítettségre is elengedhetetlenül szükség van. 

A Green Energy Investhor 2024. tavaszán indította el hosszú távú szélmérési programját a Kisalföldön, Vadosfa térségében. A mérés LiDAR-technológiával történt, amely 40 és 240 méter között több különböző magasságban teszi lehetővé a szélviszonyok vizsgálatát.

A GEI így nem felszínközeli meteorológiai adatokból következtet a modern turbinák számára releváns szélviszonyokra, hanem közvetlenül azokban a légrétegekben méri a szél sebességét és irányát, ahol a szélturbinák rotorjai ténylegesen működnek. A több mint 24 hónapos adatsor 2026. május 31-ig tartó időszakot dolgozza fel, a mérés pedig tovább folytatódik. 

A teljes vizsgált időszakban a tervezett 130 méteres tengelymagasságban 6,9 m/s – azaz közel 25 km/órás – átlagos szélsebességet mértek. A mérési eredmények alapján a vizsgált térségben modern szélturbináknál évi 2600–3000 óra tényleges energiatermelési idő lehet reális, ami hozzávetőleg 30–34 százalékos éves kihasználásnak felel meg.

Egy 7 MW névleges teljesítményű modern szélturbina esetében ez legalább évi 18 GWh villamosenergia-termelést jelenthet, ami a jelenlegi hazai átlagos fogyasztással számolva nagyjából 7 500 háztartás (azaz egy körülbelül 17-18 ezer fős település, mint például Paks, Keszthely, vagy Pécel) egyéves villamosenergia-felhasználásának felel meg. A tényleges termelést ugyanakkor a választott turbinatípus, a szélerőműpark elrendezése, a terepviszonyok, a környezetvédelmi és üzemviteli korlátozások, valamint a hálózati és piaci feltételek egyaránt befolyásolják. 

Nem mindegy, mikor és milyen magasan fúj a szél

A több mint kétéves adatsor részletesen megmutatja a széljárás időbeli változását is. A vizsgált térségben ősszel, télen és tavasszal általában kedvezőbbek a szélviszonyok, míg nyáron ritkábbak a magasabb szélsebességű időszakok. Az egyes évek között ugyanakkor jelentős eltérések lehetnek: egy adott év szélhozama akár ±20 százalékkal is eltérhet a sokéves átlagtól. 

A mérések azt is visszaigazolták, hogy a szélsebesség a magassággal növekszik. Ez azért lényeges, mert a modern, nagy tengelymagasságú szélturbinák olyan szélenergiákat tudnak hasznosítani, amelyek a talajszinten nem érzékelhetők. Emiatt egy terület szélenergia-potenciálja nem ítélhető meg pusztán felszínközeli meteorológiai adatok vagy hétköznapi tapasztalat alapján. 

A hosszú mérési időszak önmagában is fontos része a projekt-előkészítésnek. Bár egyéves helyszíni mérés már megfelelő minimum lehet egy szélerőmű-projekt banki finanszírozhatóságának megalapozásához, a hosszabb adatsor pontosabb energiatermelési és pénzügyi modellezést tesz lehetővé, jobban megmutatja az évek közötti természetes ingadozást, ezáltal csökkentheti a beruházási és finanszírozási bizonytalanságot. 

A mérési eredmények a vizsgált kisalföldi térségre vonatkoznak, azokból nem vonható le következtetés Magyarország egészének szélenergia-potenciáljára, de a GEI szerint a mérési program egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy a szélerőmű-fejlesztések megalapozásához megfelelő minőségű, helyszínspecifikus adatok szükségesek. 

„A többéves szélmérés nem egyszerűen meteorológiai adatgyűjtés. Egy szélerőmű-beruházás esetében a megfelelő minőségű, helyszíni adatok a műszaki tervezés, az energiatermelés becslése és a finanszírozhatóság szempontjából egyaránt meghatározóak.

A több mint 24 hónapos mérésünk már azt is megmutatja, mennyire eltérőek lehetnek az egyes időszakok, és miért érdemes hosszú távú adatokra alapozni egy több évtizedre szóló beruházási döntést” – mondta Ritter Antal, a Green Energy Investhor vezérigazgatója.

A jó szél önmagában még nem jelent megvalósítható projektet

A megfelelő szélpotenciál ugyanakkor csak az egyik feltétele egy szélerőmű-beruházásnak. Egy potenciális fejlesztési terület kiválasztásakor a szélviszonyok mellett összetett jogi, területrendezési, környezeti, műszaki és társadalmi szempontrendszert is vizsgálni kell.

Egy projekt megvalósíthatóságát egyebek mellett a lakott területektől előírt védőtávolságok, a katonai és polgári repülési korlátozások, a természet- és tájképvédelmi előírások, a földhasználati és tulajdonviszonyok, az infrastruktúra és közművek elhelyezkedése, a hálózati csatlakozás elérhetősége, valamint a helyi közösségekkel és földtulajdonosokkal való együttműködés is befolyásolja. 

A GEI szerint ezért a hazai szélenergia újraindításának egyik legfontosabb kérdése nem pusztán az, hogy mekkora hálózati kapacitás válik elérhetővé, hanem az is, hogy az azt elnyerő projektek milyen szinten állnak a tényleges előkészítésben. Egy szélerőmű-projekt mérése, környezeti vizsgálata, engedélyezése, finanszírozása, turbinabeszerzése és hálózati csatlakozása többéves folyamat, ezért a 2030-as célok teljesíthetősége szempontjából a projektek megvalósulási esélyének is kiemelt jelentősége van. 

A GEI szerint a tényleges projekt-előkészítettségnek megfelelő súlyt kell kapnia

A Green Energy Investhor üdvözli, hogy hosszú idő után ismét lehetőség nyílik új szélerőművi kapacitások hálózati csatlakozására Magyarországon. A társaság saját mérési és projektfejlesztési tapasztalatai alapján ugyanakkor azt tartja kiemelten fontosnak, hogy a kiválasztási rendszerben megfelelő súlyt kapjanak azok a szempontok, amelyek egy projekt tényleges megvalósíthatóságát mutatják: így különösen a hiteles szélmérési háttér, a projekt-előkészítettség, a környezeti vizsgálatok, a területbiztosítás, az engedélyezhetőség és a finanszírozhatóság. 

A GEI szakmai álláspontja szerint ezért indokolt, hogy a pályázati pontozásban a tényleges projekt-előkészítettség és a hiteles mérési háttér megfelelő súlyt kapjon más szakpolitikai vagy tulajdonosi szempontok mellett. A társaság az állami vagy önkormányzati részvétel lehetőségét támogatható gondolatnak tartja, amely megfelelő keretek között hozzájárulhat a fejlesztések szélesebb körű társadalmi és gazdasági beágyazottságához.

Emellett fontosnak tartja, hogy a kiválasztás során a projektek tényleges előkészítettsége és a Kormány által kitűzött határidőn belül történő megvalósíthatósága is megfelelő súlyt kapjon. A projekt gazdasági vagy társaságirányítási feltételeit érdemben befolyásoló vállalások esetében pedig a kiszámítható projektfejlesztés érdekében lényeges, hogy azok tartalma kellő időben és megfelelő részletességgel ismert legyen a fejlesztők számára.

„A hálózati kapacitások megnyitása fontos lehetőség a hazai szélenergia számára. Ahhoz azonban, hogy a kiosztott kapacitásokból néhány éven belül valóban működő szélerőművek legyenek, olyan projektekre van szükség, amelyek mögött megfelelő mérési adatok, biztosított területek, elvégzett környezeti vizsgálatok, előrehaladott engedélyezés és finanszírozható üzleti modell áll. A cél közös: minél több olyan fejlesztés induljon el, amelynek reális esélye van arra, hogy ténylegesen meg is valósuljon” – tette hozzá Ritter Antal.

Azokban a potenciális fejlesztési térségekben pedig, amelyekről még nem áll rendelkezésre megfelelő széladat, a GEI szerint érdemes mielőbb megteremteni a megalapozott beruházási döntésekhez szükséges információkat. Ebben a hálózati csatlakozási lehetőségeket, a szélpotenciált, a várható energiatermelést, valamint a környezeti és társadalmi kockázatokat együttesen vizsgáló KATREN-megközelítés és célzott mérési programok is szerepet kaphatnak. A mérési adatok előállításának ugyanis van egy nem megkerülhető feltétele: az idő.