Ilyen körülmények között az autó tapadása romlik, a fékút megnő, a vezető mentális állapota pedig legalább olyan fontos tényezővé válik, mint a jármű műszaki állapota. A fizika ilyenkor sem alkuszik – a közlekedők felelőssége óriási. A HTA szakértőinek tanácsait foglaltuk össze. Betartásukkal markánsan csökkenthető a balesetveszély.

1. A sebesség megválasztása kulcskérdés

Nedves úton a gumiabroncs és az aszfalt közötti tapadás jelentősen csökken. Az esővel borított útfelületen – különösen nyomvályúkban – könnyen alakulhat ki vízréteg, amely már mérsékelt sebességnél is tapadásvesztést, aquaplaninget okozhat. Kettős fronthatás idején a reakciók késhetnek, ezért a megszokottnál nagyobb biztonsági tartalékra van szükség.

Ajánlás:

• A megengedett legnagyobb sebességnél lassabb haladás indokolt.

• Csapadékos úton a tempomat használata kerülendő.

• Nyomvályús szakaszokon különösen körültekintően válasszuk meg a sebességet.

2. Megnövelt követési távolság – több idő a reagálásra

Vizes útfelületen a fékút jelentősen megnőhet. Fronthatás idején a figyelem megosztottabb, a reakcióidő hosszabb lehet, így a megszokottnál nagyobb követési távolság életmentő tartalékot jelenthet.

Ajánlás:

• Legalább kétszeres, indokolt esetben háromszoros követési távolság tartása javasolt.

• Nagyobb járművek mögött különösen indokolt az extra távolság.

3. Józan, előrelátó vezetési stílus

Hideg időben a nedves aszfalt hőmérséklete gyorsan változhat, egyes szakaszokon akár fagyásközeli állapot is kialakulhat. A kettős front okozta fáradtság és ingerlékenység miatt a hirtelen manőverek még kockázatosabbak.

Ajánlás:

• Kanyarok előtt időben csökkentsük a sebességet.

• A fékezés legyen fokozatos, a gyorsítás visszafogott.

• Előzések előtt különösen alapos mérlegelés szükséges.

4. Látni és látszani – a látási viszonyok szerepe

Az eső és az útról felverődő szennyeződés rontja a kilátást és csökkenti a láthatóságot. Fronthatás idején a szem gyorsabban elfárad, ami tovább rontja az észlelést.

• A szélvédő, tükrök és lámpatestek rendszeres tisztítása elengedhetetlen.

• A tompított fényszóró használata nappal is indokolt lehet.

• Indulás előtt ellenőrizzük a páramentesítés működését.

5. A gumiabroncs szerepe hideg, vizes úton

A gumiabroncsok állapota alapvetően meghatározza a jármű tapadását és irányíthatóságát hideg, csapadékos időjárási körülmények között. A téli gumiabroncs nemcsak havas vagy jeges úton fontos, hanem hideg, nedves aszfalton is, mivel speciális gumikeveréke alacsony hőmérsékleten is rugalmas marad.

Ez javítja az úttartást és csökkenti a féktávolságot. Az elhasználódott mintázat azonban nem képes hatékonyan elvezetni a vizet, ami növeli a megcsúszás és az aquaplaning kockázatát. Hideg időben a gumiabroncsok nyomása csökkenhet, ami rontja a tapadást és egyenetlen kopáshoz vezethet. Az alulfújt abroncs különösen érzékenyebb az úthibákra, így a kátyúk okozta sérülések esélye is megnő.

A kátyúk veszélyei hideg, vizes úton

Csapadékos időjárásban a kátyúk gyakran vízzel telnek meg, így mélységük és kiterjedésük nehezen felmérhető. A nagyobb sebességgel történő kátyúba hajtás nemcsak defektet okozhat, hanem a felni, a futómű és a kormányzás elemeinek károsodásához is vezethet. A hirtelen ütés következtében az abroncs tapadása átmenetileg megszűnhet, ami irányíthatatlanságot és megcsúszást eredményezhet, különösen kopott vagy nem megfelelő guminyomású abroncsok esetén.

6. Úristen, egy kátyú, most mit csináljak?

• Ha van rá lehetőség, kerüljük ki! Ez mindig a legbiztonságosabb megoldás.

• Figyeljük az utat előre, különösen rossz minőségű útszakaszokon, hogy legyen időnk reagálni. Tartsunk megfelelő követési távolságot, így jobban észrevehetőek az úthibák.

• Ha nem kerülhető el az áthajtás, vegyük el a gázt még a kátyú előtt, és csökkentsük a sebességet.

• Ne fékezzünk magán a kátyún, mert fékezéskor az autó orra leül, és nagyobb terhelés éri az első futóművet és az abroncsokat. Egyenesen tartott kormánnyal haladjunk át rajta, ne rántsuk el a kormányt az utolsó pillanatban. Lassan, de határozottan haladjunk, kerülve a hirtelen mozdulatokat.

Mit ne tegyünk? 

• Kerüljük a hirtelen, erős fékezést közvetlenül a kátyúban.

• Ne kíséreljük meg a kátyú kikerülését hirtelen sávváltással, amennyiben a forgalmi helyzet ezt nem teszi egyértelműen biztonságossá.

• Kerüljük a nagy sebességgel történő áthajtást, különösen mély, illetve vízzel teli kátyúk esetén, mivel ezek súlyos károsodást okozhatnak a járműben.

7. Hogyan ellenőrizhetjük gyorsan és egyszerűen az abroncs kopását?

• A 100 forintos teszt egy egyszerű, otthon is elvégezhető módszer az abroncsok kopásának ellenőrzésére.

• Vegyünk elő egy 100 forintos érmét, helyezzük éllel lefelé az abroncs futófelületének egyik hosszanti barázdájába. (A 100 forintos érme külső peremének magassága nagyjából 4 mm, ezért megfelelő viszonyítási alapot ad az abroncs állapotának gyors megítéléséhez.)

• Amennyiben az érme vastag külső pereme eltűnik a futófelületben, az abroncs profilmélysége körülbelül 4 mm vagy annál nagyobb, ami még megfelelőnek tekinthető.

• Ha a perem már jól látható, az abroncs jelentősen kopott, és célszerű felkészülni a cserére.

• Ha az érme nagy része kilátszik, a profilmélység megközelíti a jogszabályban előírt minimumot (1,6 mm), ebben az esetben az abroncs cseréje erősen ajánlott.

• Téli abroncsok esetén már 4 mm alatti profilmélységnél jelentősen romlik a tapadás, ezért ott különösen fontos a megfelelő állapot. Az ellenőrzést érdemes több ponton is elvégezni, mivel az abroncsok kopása gyakran egyenetlen. Ám a módszer nem helyettesíti a pontos mérőeszközt, csupán tájékoztató jellegű.

8. Mit tegyünk megcsúszás esetén?

Megcsúszáskor a pánikreakciók – például a hirtelen fékezés, kapkodó kormánymozdulatok vagy a reflexszerű ellenkormányzás – súlyosbíthatják a helyzetet. Fronthatás idején különösen fontos a tudatos, higgadt reakció, mivel az útburkolat tapadása jelentősen csökkenhet.

Ilyen helyzetben a vezetőnek törekednie kell arra, hogy megőrizze nyugalmát, finom, határozott mozdulatokkal kezelje a kormányt, és kerülje az erőteljes pedálhasználatot. A jármű haladási irányának stabilizálása érdekében célszerű a tekintetet a kívánt irányba vezetni, nem pedig az akadályra fókuszálni.

Amennyiben a jármű rendelkezik menetstabilizáló rendszerrel (ESP), annak működését nem szabad akadályozni, hanem hagyni kell, hogy segítsen visszanyerni az irányíthatóságot. A megcsúszás megszűnése után fokozatosan kell visszatérni a normál haladáshoz, továbbra is alkalmazkodva a megváltozott út- és időjárási viszonyokhoz.

A lényeg: Őrizzük meg a nyugalmunkat, a kormányt abba az irányba tartsuk, amerre haladni szeretnénk. Az elektronikus menetstabilizáló rendszerek akkor tudnak segíteni, ha a vezető mozdulatai összhangban vannak velük.

9. A legbiztonságosabb döntés néha az, ha nem indulunk el

Csapadékos, hideg időben – különösen kettős fronthatás idején – a vezetési képességek romolhatnak. Ha az utazás halasztható, érdemes mérlegelni a kockázatokat.

A HTA szakértőinek tanácsai:

• A gumiabroncsok profilmélységének rendszeres ellenőrzése kiemelten fontos a téli időszakban. 

• A külső hőmérséklet csökkenése miatt az abroncsnyomást rendszeresen ellenőrizni és beállítani szükséges.

• Nedves, rossz minőségű útszakaszokon indokolt a mérsékelt sebesség megválasztása.

• A megfelelő követési távolság betartása segít az úthibák időben történő felismerésében.

• Négyévszakos abroncs használata esetén is fokozott óvatosság és körültekintő vezetési stílus ajánlott