A szülő tartási kötelezettsége a Ptk. szerint
A kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gyermek indokolt szükségleteit munkával szerzett keresménye vagy vagyonának jövedelme fedezi, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.
Ha a gyermek tartása az előző bekezdés alapján nem biztosítható, a gyámhatóság engedélyezheti, hogy a szülők a tartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát - meghatározott részletekben - igénybe vegyék.
A gyermektartás módja a Ptk. alapján 2024-ben is:
(1) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti (a továbbiakban: gyermektartásdíj).
(2) A szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik.
A szülők megegyezése a gyermektartásról
(1) A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.
(2) A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja.
(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás ellenére a bíróság akkor ítélhet meg tartásdíjat, ha az a körülmények előre nem látható, lényeges változása miatt a gyermek érdekében vagy valamelyik fél súlyos érdeksérelmének elhárítása miatt indokolt.
Gyerektartás összege 2024 - A gyermektartásdíj bírósági meghatározása
(1) A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.
(2) A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:
a) a gyermek indokolt szükségleteit;
b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
d) a gyermek saját jövedelmét; és
e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
(3) A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.
(4) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.
A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásra való jogosultsága
(1) A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel.
(3) A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha
a) a gyermek a tartásra érdemtelen;
b) a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy
c) ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.
(4) A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.
(5) A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.
A tartásdíj összege 2024-ben - gyerektartás kalkulátor
A tartásdíj mértékének meghatározásánál a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe venni.
Tájékoztatási kötelezettség a tanulmányok folytatásáról
A továbbtanuló gyermek képzését, tanulmányait biztosító intézmény a gyerektartás fizetésére kötelezett szülőt - kérelmére - köteles tájékoztatni a tanulmányok végzésének fennállásáról vagy megszűnéséről.
Mik a gyerektartás főbb tudnivalói Magyarországon?
A gyerektartás Magyarországon szabályozott jogi eljárás, amely a válás vagy szülői konfliktusok során merül fel, és a gyerekek gondozására és fenntartására vonatkozik. A gyerektartásnak számos fontos aspektusa van. Itt van néhány főbb tudnivaló a gyerektartásról Magyarországon:
- Elrendelés: A gyerektartás elrendelésére a bíróság jogosult, és általában azokban az esetekben kerül megállapításra, amikor a szülők válásban vagy különélésben vannak, és a gyerekek ellátásához pénzügyi támogatásra van szükség. A gyerektartást általában az apától az anyának vagy fordítva ítélik meg, attól függően, hogy ki gondozza a gyerekeket.
- Kalkuláció: A gyerektartás összegét a bíróság határozza meg, figyelembe véve a szülők jövedelmét, a gyerekek szükségleteit, az életkörülményeket és más releváns tényezőket. A gyerektartás összegét általában havi rendszerességgel kell fizetni.
- Módosítás: A gyerektartás összegét lehet módosítani, ha az életkörülmények vagy a szülők anyagi helyzete változik. Minden fél kérelmezheti a gyerektartás módosítását, és erről a bíróság dönt.
- Helyesbítés: Ha a fizetési kötelezettséget a tartozó fél nem teljesíti, az ellátást igénylő szülő a bírósághoz fordulhat a gyerektartás helyesbítése érdekében.
- Időkorlát: A gyerektartás általában addig fennáll, amíg a gyerek eléri a felnőttkort vagy továbbtanulással rendelkezik. Ettől eltérő időkorlátot a bíróság állapíthat meg.
- Adózás: A gyerektartás, amit a gyermek részére fizetnek, adómentes a fizető fél számára, és az ellátást kapó fél nem köteles az összeget leadózni. Az ellátás összegét azonban mindig hivatalosan dokumentálni kell.
- Kötelességvállalás: A gyerektartás fizetése kötelező a szülők számára, és a bíróság határozatban rögzíti az összeget és a fizetési gyakoriságot.
- Családjogi tanácsadás: Válási vagy szülői konfliktusok esetén érdemes jogi tanácsadást kérni, hogy segítsen a gyerektartás kérdéseiben, valamint a jogi eljárások során.
Fontos megjegyezni, hogy a gyerektartásra vonatkozó szabályozás idővel változhat, ezért mindig érdemes naprakész információkat szerezni a jelenlegi törvényekről és előírásokról.
