A munkaviszony kezdetére vonatkozó szabályok
A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni, ez a szerződés megkötésétől eltérő távolabbi dátum is lehet.
A szerződés megkötése és a munkaviszony kezdő dátuma között időszakában a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná.
Abban az időszakban, amíg a munkaviszony még nem jött létre, de a szerződéskötés már megtörtént, a felek bármelyike elállhat a munkaszerződéstől, de csak abban az esetben, ha a felek valamelyikének körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna.
Amennyiben nem határoznak meg a felek konkrét dátumot a munkaviszony kezdetének vonatkozásában, úgy a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.
A felek a munkaszerződés megkötése során, szabadon megállapodhatnak annak a kérdésében, hogy a munkaviszony határozott vagy határozatlan időre szóljon, amennyiben e kérdésben nem rendelkeznek főszabály szerint a létrejött munkaviszonyt a határozatlan idejűnek kell tekinteni.
A határozott idejű munkaviszony szabályai, szerződése
A határozott idejű munkaviszony kezdő és végnapját, úgy kell meghatározni, hogy:
- naptári napban rögzítve például: 2023.03.02- napjáig
vagy
- más alkalmas módon például: a munkaszerződés megkötésétől (dátumától) számított 2 évre.
A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg.
A határozott idejű munkaviszony tartama az 5 évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is.
Amennyiben a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető.
Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama – a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – az 5 évet meghaladhatja.
A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.
Milyen határidőkre kell figyelni?
A munkáltatónak a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kell adnia.
A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni.
Eljáró szerv
A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy a munka törvénykönyvéből (a továbbiakban Mt.) származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.
Hová lehet fordulni jogorvoslatért?
A munkaügyi bírósági ügyekben 2020. április 1. napjától első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el.
Mikor mentesül a munkavállaló a munkavégzés alól és rendelkezésre állás alól?
- keresőképtelensége,
a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint
- a kötelező orvosi vizsgálata tartamára,
- a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra
- a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára,
- hozzátartozója halálakor 2 munkanapra,
- általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
- önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,
- bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
- a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanapra,
- a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá
- munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.
A munkavállaló az együttműködési kötelezettsége okán köteles a munkáltatója számára jelezni, hogy a munkáját valamely fenti okból kifolyólag nem tudja ellátni. (forrás: magyarország .hu)
