A lakóhelyhez közeli, hibrid munkavégzési modellekre való átállás egyre fontosabb szerepet játszik a környezeti terhelések csökkentésében – összhangban az idei Föld napja kiemelt üzenetével.

Az International Workplace Group és az Arup közös kutatása szerint a hibrid munkavégzés jelentős mértékben csökkentheti munkavégzéshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást.

A lakóhelyhez közeli munkahelyek akár 49-90%-kal is mérsékelheti egy munkavállaló munkából eredő szénlábnyomát.
A legnagyobb terhelést a városközponti irodába történő napi ingázások okozzák.

A vállalatok akár 19%-kal is csökkenthetik energiafelhasználásukat az irodaterületek hatékonyabb kihasználásával, valamint rugalmas munkavégzési lehetőségek biztosításával.

Az IWG világszerte több mint 5000 helyszínt kínál különböző méretű városokban, támogatva ezzel a vállalatokat és munkavállalóikat abban, hogy csökkentsék a hosszú napi ingázást, mérsékeljék a munkavégzéshez kapcsolódó kibocsátást, és javítsák a dolgozók jóllétét.

A világ vezető, Spaces és Regus márkáiról ismert rugalmas munkavégzési platform, az IWG a közlekedésből és az épületüzemeltetésből származó kibocsátások alapján vizsgálta a munkavégzés környezeti hatásait.  A kutatás hat amerikai és egyesült királyságbeli városra terjedt ki, különös hangsúlyt fektetve két jelentős kibocsátási központra, Londonra és Los Angelesre. A vizsgálat további helyszínei között szerepelt New York City, Atlanta, Manchester és Glasgow is.

Az autós ingázás magas aránya miatt az amerikai városokban mutatkozott a legnagyobb potenciális kibocsátáscsökkenés: Atlanta (90%) enyhén megelőzi Los Angelest (87%) és New Yorkot (82%). Az Egyesült Királyság vizsgált városaiban szintén jelentős megtakarítási lehetőségek rajzolódnak ki: Glasgow (80%), Manchester (70%) és London (49%) esetében is egyértelműen látszik, hogy a kevesebb ingázás és a lakóhelyhez közelebbi munkavégzés – a hibrid modell részeként – számottevő környezeti előnyökkel jár.

Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a hagyományos, mindennapos központi irodákba történő rendszeres bejárás jár a legnagyobb szénlábnyommal, amelynek mértékét elsősorban az ingázási távolság határozza meg. Londonban például a kibocsátás 49%-kal csökkent a hagyományos ingázáshoz képest, amikor a munkavállalók munkaidejük egy részét egy lakóhelyükhöz közelebbi munkaállomáson töltötték.

Bár az ingázási szokások piaconként eltérnek, a mindennapi munkába járás környezeti hatása Magyarországon is egyre inkább érzékelhető. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint mintegy 1,8 millió foglalkoztatott ingázik naponta más településre, és Budapest a legfontosabb célpont, ahová az ingázók közel egynegyede (mintegy 400 ezer fő) jár be dolgozni. A fővárosba naponta bejáró munkavállalók az európai átlagnál hosszabb időt töltenek utazással. Ez jelentős terhelést ró a közlekedési infrastruktúrára, és növeli energiafelhasználást is. A lakóhelyhez közelebbi munkavégzés, a hibrid modellek és helyi, rugalmas irodai megoldások itthon is jelentősen csökkenthetnék ezt a terhelést, egy fenntarthatóbb működés mellett.

A hibrid és rugalmas munkavégzési formák világszerte alapjaiban alakítják át a munkavégzés módját. A vállalat globális hálózatának dinamikus bővülése is jól mutatja, hogy egyre nagyobb az igény a rugalmasabb modellek iránt. A helyi munkavégzés támogatásával ez a megközelítés egy szélesebb körű szemléletváltást is tükröz, amely az egyének, közösségek és szervezetek közös felelősségvállalására épül. A lakóhelyhez közeli, jól felszerelt munkavégzési helyszíneken megvalósuló hibrid modell lehetővé teszi, hogy a munkavállalók szükség esetén személyesen is találkozzanak és együttműködjenek, miközben digitális eszközök segítségével bárhonnan hatékonyan végezhetik munkájukat.

Az elmúlt évek egyértelműen megmutatták, hogy ez a működési modell igenis sikeres. Nemcsak a termelékenység javul mérhetően – a hibrid munkavégzés az Egyesült Államokban 11%-os, az Egyesült Királyságban pedig 12%-os növekedést eredményezett –, hanem a munkavállalók is kézzelfogható előnyöket tapasztalnak.

A nagyobb rugalmasság, a csökkenő stressz és a jobb munka-magánélet egyensúly a munkavállalói percepció szerint akár egy 7-8%-os fizetésemelés értékével is felér.

A környezeti hatásvizsgálat azt is kimutatta, hogy az ezt a modellt alkalmazó vállalatok már rövid távon is mérhető eredményeket érnek el. A hibrid működésre átálló szervezetek közel egyötödével (19%-kal) csökkentették energiafelhasználásukat az irodaterületek hatékonyabb kihasználásának, valamint a rugalmas munkavégzési lehetőségeknek köszönhetően.

Mark Dixon, az International Workplace Group (IWG) vezérigazgatója és alapítója elmondta: „Az Aruppal közösen végzett kutatásunk egyértelműen igazolja, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó kibocsátás akár 90%-kal is csökkenthető. A legnagyobb szénlábnyommal továbbra is a központi irodákba történő, heti öt napos ingázás jár, miközben már az utazási idő mérséklése is jelentős kibocsátáscsökkenést eredményezhet.

A régóta berögzült működési minták megváltoztatása időt igényel, ebben pedig kulcsszerepe van a támogató szabályozási és infrastrukturális környezetnek. Ezek teszik lehetővé a vállalatok számára a hibrid munkavégzés szélesebb körű bevezetését, és segítik a munkavállalókat abban, hogy lakóhelyükhöz közelebb dolgozhassanak. Jelenleg az egyik leghatékonyabb lépés, hogy biztosítjuk a kisebb környezeti terheléssel járó, helyi munkavégzés lehetőségét. Kutatásunk rámutat: megfelelő szándékkal a mindennapi munkavégzés apró változtatásai is jelentősen csökkenthetik a teljes szénlábnyomot – vagyis a változtatás lehetősége már most a kezünkben van.”