Ki jogosult a honosításra, visszahonosításra 2023-ban?

A nem magyar állampolgár terjesztheti elő a kérelmet. Az állampolgársági kérelmet meghatalmazott nem terjesztheti elő. A kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.

Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:

- a kérelem előterjesztését megelőző 8 éven át folyamatosan Magyarországon lakott;

- a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;

- megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított;

- honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;

- és igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

Kedvezményes honosítás 2023 esetei

Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőzően legalább 3 évig folyamatosan Magyarországon lakott, és aki esetében a fenti feltételek mellett (kivéve a 8 év) az alábbiaknak megfelel:

- magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,

- kiskorú gyermeke magyar állampolgár,

- magyar állampolgár fogadta örökbe és nagykorú,

- magyar hatóság menekültként elismerte vagy

- hontalan.

5 évi, folyamatos magyarországi ittlakás után kedvezményes honosítást kérhet az aki:

- Magyarország területén született, kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet,

- a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,

- megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított,

- honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,

- igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

Kedvezményes honosítást kérelmezhet az a nem magyar állampolgár is, aki:

- magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,

- honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,

- felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és
magyar nyelvtudását igazolja.

Ez az úgynevezett egyszerűsített honosítás.

Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki

- legalább 10 éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy

- 5 éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született,

- magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,

- honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,

- magyar nyelvtudását igazolja.

Kérelmére visszahonosítható az a személy, aki:

- a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,

- honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,

- akinek magyar állampolgársága megszűnt,

- és magyar nyelvtudását igazolja.

A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával – a nyilatkozattétel napjától – megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:

- akit a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény alapján a magyar állampolgárságától megfosztottak, továbbá az, aki a Magyar Köztársaság Kormányának 7970/1946. M.E. számú rendelete, a 10.515/1947. Korm. sz. rendelet, a 12.200/1947. Korm. sz. rendelet alapján veszítette el magyar állampolgárságát, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg,

- aki Magyarország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján szülei magyarországi lakóhellyel rendelkeztek és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább 5 éve Magyarország területén lakik,

- aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született, és születésével nem vált magyar állampolgárrá.

Amennyiben a köztársasági elnök a nyilatkozatot elfogadja, akkor állampolgársági bizonyítvány kerül kiállításra.

Mit kell csinálni a magyar állampolgárság megszerzéséért vagy a visszahonosításért 2023-ban?

Magyar állampolgárság megszerzésére vagy visszahonosításra irányuló kérelmet kell előterjeszteni a jogszabályban meghatározott adattartalommal (magyar nyelven, aláírva) és esküt vagy fogadalmat kell tenni.

Az állampolgársági kérelmet meghatalmazott nem terjesztheti elő. A kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.

A honosítási és visszahonosítási kérelem, valamint a lemondási nyilatkozat benyújtásakor a korlátozottan cselekvőképes személyt is meghallgatják.

Kiskorú személy magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatához és kérelméhez, magyar állampolgárságról való lemondásához — ha elháríthatatlan akadálya nincs — mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell.

Kötelezettségmulasztás:

Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított 1 éven belül, a kérelmező hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti, és a honosítási okiratot a felhívás kézbesítésétől számított 13 hónap elteltével a polgármester vagy - a soron következő diplomáciai posta útján - a magyar külképviselet vezetője megküldi az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek.

Milyen határidőket kell betartani?

Az állampolgársági kérelmet a járási hivatal vezetője, az integrált ügyfélszolgálati iroda vezetője 5 napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles megküldeni Budapest Főváros Kormányhivatalának (a továbbiakban: kormányhivatal).

Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, a kormányhivatal a hiány pótlására határidő tűzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a kérelmezőt felhívhatja. Okirat hiánya esetén a beszerzéséhez szükséges időtartam figyelembevételével megállapított határidőt tűznek ki. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított 15 nap.

A honosítási okiratot a kormányhivatal a kiállításától számított 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, vagy egyesesetekben a kérelmező választása szerinti polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek.

A polgármester vagy a konzuli tisztviselő az okirat megérkezését követő 30 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.

A kormányhivatal 60 napon belül adja ki az állampolgársági bizonyítványt.

A határidőkbe nem számít be:

- a hiánypótlásra való felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,

- az eljárás felfüggesztésének időtartama (ekkor az állampolgársági ügy eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik),

- a miniszter és a kormányhivatal által a jegyzőtől, a járási hivataltól, a konzultól, a gyámhatóságtól, az idegenrendészeti hatóságtól és a menekültügyi hatóságtól továbbá a rendőrségtől és a feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálattól kért véleményezés időtartama,

- az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

Milyen dokumentumok, papírok kellenek a magyar állampolgársághoz, a honosításhoz 2023-ban?

Honosítás típusától függően - az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:

- személyazonosság igazolására bemutatott hatósági igazolvány másolata,

- a kérelmező(k) 6 hónapnál nem régebbi 2db arcfényképe (14. életév betöltését követően),

- a kérelmező saját kézzel írt önéletrajza, a 18. életév betöltését követően (a kérelemnyomtatvány erre rendszeresített helyén) – amennyiben a kérelmező íráskészségét elveszítette, erről orvosi igazolást szükséges csatolni, hiteles magyar nyelvű fordítással egybefűzve,

- a kérelmező(k) születési anyakönyvi kivonata, illetve családi állapotát igazoló okmányok (pl. házassági anyakönyvi kivonat, hiteles bontóítélet, halotti anyakönyvi kivonat) eredetben vagy hiteles másolatban, hiteles magyar nyelvű fordítással egybefűzve, nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva,

- a „honosítással/visszahonosítással magyar állampolgárságot szerzett kérelmező külföldön történt születésének hazai anyakönyvezéséhez” szükséges adatlap, illetve házas/elvált/özvegy családi állapotú kérelmezőnek a „honosítással/visszahonosítással magyar állampolgárságot szerzett kérelmező külföldön történt házasságkötésének hazai anyakönyvezéséhez” szükséges adatlap,

- felmenőre való hivatkozás esetén a felmenők magyar állampolgárságát igazoló okiratok, amelyek lehetnek:

- szülők, nagyszülők, dédszülők, stb. hiteles (állami) születési/házassági/halotti anyakönyvi kivonatai, hiteles magyar nyelvű fordítással egybefűzve,

- a felmenő magyar állampolgárságát igazoló egyházi és levéltári igazolás(ok), a forrás pontos megjelölésével (kötetszám, lapszám, bejegyzés száma), idegen nyelven kiállított okirat esetén, hiteles magyar nyelvű fordítással egybefűzve,

- a felmenő katonakönyve, munkakönyve, iskolai bizonyítványa, egyéb olyan hivatalos okirat, amely igazolja a felmenő nevét, születési helyét és idejét- idegen nyelven kiállított okirat esetén, hiteles magyar nyelvű fordítással egybefűzve.

A felmenői láncnak levezethetőnek kell lennie, vagyis nem elegendő például a hivatkozott dédapa születési anyakönyvi kivonatát csatolni, hanem szükséges a köztes felmenők (pl. apa és nagyapa) igazolása is. Anyai ágon való hivatkozás esetén szükséges a leánykori és a házassági nevet igazolni, ezért szükséges a házassági anyakönyvi kivonat(ok) csatolása is. Amennyiben valamely hozzátartozó már állampolgárságot szerzett egyszerűsített honosítással, nem szükséges a felmenői igazolások ismételt csatolása, elegendő a honosított személy adatainak megadása (név, születési hely és idő – a kérelemnyomtatvány 2. oldalán), esetleg honosítási okirata másolatának csatolása – ebben az esetben a szükséges okiratok hivatalból átemelésre kerülnek a hivatkozott személy anyagából.

- Házasság fennállására és/vagy közös gyermek születésére való hivatkozás esetén szükséges házassági és születési anyakönyvi kivonat(ok) másolatban való csatolása és/vagy a házasságkötés és a közös gyermekek adatainak megadása, illetve szükséges a kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár házastárs hozzájárulása a honosítási kérelem benyújtásához. (A hozzájárulás történhet a benyújtás során a kérelemnyomtatvány hatóság előtt történő aláírásával vagy külön, hatóság előtt tett nyilatkozattal, amelyben a házastárs kijelenti, hogy házasságuk érvényes és fennáll, hozzájárul ahhoz, hogy a kérelmező házasságukra [és közös gyermekeikre] hivatkozva magyar állampolgárságot kérelmezzen).

- Megélhetés igazolása: jövedelemigazolás, munkáltatói igazolás, nyugellátást megállapító határozat, eltartási nyilatkozat.

- Lakhatás igazolása: saját tulajdonú ingatlan esetében 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap, lakásbérleti szerződés, befogadó nyilatkozat.

- Alkotmányos alapismeretekből tett sikeres vizsgáról szóló igazolás vagy a vizsga alóli mentesülés igazolása.

- Nyilatkozatot a büntetlen előéletről.

- Nyilatkozat hozzátartozó honosítási eljárása során csatolt dokumentumok beszerzéséhez.

A kérelemnyomtatvány erre rendszeresített helyén meg kell jelölni, hogy a kérelmező hol kívánja letenni az állampolgársági esküt/fogadalmat – erre sor kerülhet bármely magyar településen vagy külképviseleten is. Budapesti eskü-/fogadalomhely esetén a kerületet is meg kell jelölni.

Külföldi hatóság által kiállított okiratot eredetiben vagy hiteles másolatban, illetve nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában – ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs – diplomáciai felülhitelesítéssel, valamint hiteles magyar nyelvű fordítással együtt kell mellékelni. A mellékletek közül eredetiben vagy hiteles másolatban kell a kérelemhez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi, eredeti vagy hiteles másolatban bemutatott iratról az átvevő – kézjegyével és pecséttel ellátott – másolatot készít.

Fizetési kötelezettség: Az eljárás illetékmentes.

Eljáró szerv: A honosítási kérelmet az alábbi szerveknél lehetséges személyesen benyújtani:

- a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál,

- a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájánál,

- a magyar konzuli tisztviselőknél, illetve

- a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztályánál.

Felettes szerv/jogorvoslat

A magyar állampolgárság honosítással, illetve visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről — a miniszter előterjesztése alapján — a köztársasági elnök dönt (a kérelmezőnek honosítási okiratot ad ki). A kormányhivatal döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek. Jogorvoslatra a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerinti közigazgatási perre van lehetőség, a Fővárosi Törvényszéknél.

Hogyan keletkezhet a magyar állampolgárság?

- Születéssel: születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár

- Honosítással, visszahonosítással

- Nyilatkozattétel

A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.

Ki nem köteles alkotmányos alapismertek vizsgát tenni?

Nem köteles alkotmányos alapismertek vizsgát tenni:

- a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és az a személy, akinek a cselekvőképességét a bíróság az állampolgársági eljárással kapcsolatos ügyek tekintetében korlátozta, valamint a cselekvőképtelen személy;

- aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben végzettséget szerzett;

- aki a kérelem benyújtásakor 60. életévét betöltötte;

- aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére.

Ki előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni?

Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a magyar külképviselet vezetője előtt teszik le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.

Mikor szerzi meg a magyar állampolgárságot a honosított személy?

A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg. Az eskütétel, illetve fogadalomtétel tényét és napját a honosítási okiraton feltüntetik.

Mivel igazolható a magyar állampolgárság?

- Érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal,

- érvényes magyar útlevéllel,

- érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal,

– az ellenkező bizonyításig – honosítási okirattal.

Ha a magyar állampolgár magyar állampolgárságát a fent meghatározott módon nem tudja igazolni, a magyar állampolgárság – az ellenkező bizonyításáig és az érvényességi idő lejártát követő 1 évig – az érvényesség időtartamának lejárta miatt érvénytelen magyar útlevéllel igazolható.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás igazolja az abban szereplő magyar állampolgárok magyar állampolgárságát.

Adatszolgáltatás

A magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, külképviseleten történt állampolgársági eskü vagy fogadalomtétel esetén pedig kormányhivatal teljesíti:

- más anyakönyvvezetőnek, anyakönyvi szervnek,

- a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek,

- az idegenrendészeti hatóságnak,

- menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású személy esetében a menekültügyi hatóságnak, valamint

- a Központi Statisztikai Hivatalnak.