Ki ő és mivel foglalkozik pontosan egy rendszergazda?

A rendszergazda, angolul sysadmin egy magasan képzett IT szakember, akinek a fő feladata a rendszerek üzemeltetése, karbantartása.

Nézzük meg részleteiben, hogy mit is jelent ez.

A rendszergazda szolgáltatás főbb részei a következők:

- céges célok megismerése,

- irányelvek meghatározása,

- erőforrások optimalizálása,

- javaslat a céges számítógéppark kialakítására,

- szoftveres-hardveres beállítások elvégzése,

- adatmentési terv készítése,

- rendszeres adatmentések elvégzése,

- frissítések elvégzése,

- felhasználók, belépési adatok, jelszavak kezelése,

- spamek szűrése,

- IT segítség,

- IT edukáció

Miért van kiemelkedő szerepe a rendszergazdáknak a vállalati infrastruktúrában?

A céges infrastruktúra magában foglal mindent, amire szükség van a háttérben, hogy a munkafolyamatok zökkenőmentesen, hatékonyan végbemenjenek.

A céges infrastruktúrát pedig ezek az IT szakemberek üzemeltetik, mondhatjuk hogy ők a szíve-lelke ennek a gépezetnek.

Hogyan jelenik meg a rendszergazdák munkája egy átlagos napon egy munkahelyen?

Fontos, hogy megnézzünk pár általános példát.

Ha egy munkatárs kizárja magát egy fiókból, ha elromlik az egyik számítógép, ha be kell léptetni egy új munkavállalót a cég rendszereibe, ha hozzáféréseket kell neki adni, ha frissíteni szükséges egy eszközt és így tovább, akkor mindig a rendszergazda számát pötyögik be telefonjukba a munkatársak, hiszen ő az, aki meg tudja oldani ezeket a felmerült problémákat. Láthatjuk tehát, hogy az ilyen kisebbnek mondható, ám annál gyakrabban előforduló dolgokban is mennyire nagy jelentősége van ezeknek a szakembereknek. Ezzel azonban csak a felszínt kapargatjuk annak a megértésében, hogy mennyit nyer egy vállalkozás, ha van rendszergazdája.

Most nézzük meg a hangsúlyosabb dolgokat is!

Mennyit, mit nyer céged, ha van rendszergazdája?

1.Versenyképesség

Ha van rendszergazda, akkor megfelelő a céges infrastruktúra, megfelelő eszközökkel, megfelelő számítástechnikai megoldásokkal dolgozik az adott cég, ezért hatékony és zökkenőmentes a munkavégzés. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy egy vállalkozást versenyképesnek mondhassunk. A versenyképesség pedig a gazdasági siker kulcsa.

A vállalati versenyképességhez hozzátartozik például az is, hogy egy cég képes legyen reagálni a piaci változásokra és megfelelő tőkével rendelkezzen. Ha ingatag, sufnituning IT megoldásokra épül egy vállalkozás az ennek a közelébe sem érhet, akkor sem ha minden munkavállaló jól végzi a dolgát, és egyébként jó ötletek, jó termékek szolgáltatások vannak a cég mögött.

2.Adatvédelem

Ha vannak biztos alapok, flottul működik a cég, sikeres és versenyképes, akkor azt gondoljuk, hogy hátradőlhetünk. Ismerjük azonban a mondást: “fentről lehet a legnagyobbat esni”.  Valóban így van, de ez persze nem azt jelenti, hogy ha sikeresek vagyunk, akkor rettegni kell! :) Mire gondolunk akkor?

Több olyan sikeres céget láttunk már, akik zsarolóvírusok áldozatául estek, és ez volt számukra a vég, minden adatuk elveszett, gyakorlatilag megszűntek létezni.

Fontos tudni, hogy ennek nem kell így lennie, már ami az adatvédelem részét képezi a dolgoknak. Ezek ellen a támadások ellen lehet védekezni. A védekezés pedig ebben az esetben nem más, mint a megelőzés.

A rendszergazda egyik legfontosabb dolga az, hogy kidolgozon egy adamentési tervet, és ennek nyomán rendszeresen készítsen is adatmentéseket. Az adatmentés tulajdonképpen az elkészítése pillanatában meglévő adatállomány egy másolata.

Mi ennek a lényege?

A zsarolóvírusok úgy működnek, hogy átveszik egy cég adatai fölött a kontrollt, így az nem tud hozzáférni az adataihoz. Ezért cserébe, innen jön az elnevezés is váltságdíjat kérnek, tehát megzsarolják a cégeket, hogy tetemes pénzösszegekért cserébe visszadják az adatokat. Igen, csakhogy arra, hogy ez valóban így történik, és a pénz kifizetése után valóban visszakapjuk az adatokat sosincs garancia! Egy ilyen támadásra tehát nem megoldás a követelt összeg kifizetése.

És itt jön képbe az adatmentés. Ugyanis, ha rendszeresen készül adatmentés, akkor ilyenkor a legutolsó adatmentés idején meglévő összes adat visszaállítható. így is előfordulhat adatvesztés: a jelen állapot és a mentésben lévő állapot közötti rész, viszont ennek a mértéke sokkal kisebb lesz.

És itt előre utalunk az utolsó pontra. Mennyit veszíthet egy cég, ha nincs rendszergazdája? Nos, egy olyan esetben, amikor nem készült adatmentés és zsarolóvírus támadás áldozatául esett egy cég akár mindent!

3.Védőháló

A rendszergazdára lehet úgyis gondolni, mint egy védőhálóra, amit felhúzunk egy cég köré. Minél, jobb, sűrűbb, szerteágazóbb, jobban kidolgozott ez a védőháló annál jobb a helyzet.

Ha viszont egyáltalán nincs védőháló, akkor nagy a baj!

Miért, mi ellen kell védőháló? Bármi ellen, lehet a probléma egyszerű, mondjuk egy zárolt fiók vagy hatalmas, mint egy zsarolóvírus támadás, ha nincs védőháló mindkettőn lehet bukni, ha viszont van védőháló, akkor az mindkettőt felfogja, mert a felmerült problémákat megoldja a rendszergazda.

Mennyit veszít az a cég, akinek nincs rendszergazdája?

Először is elesik attól a védőhálótól, amit az előbb részleteztünk. Elmondható az is, hogy szinte biztos, hogy kisebb-nagyobb anyagi hátránya lesz a rossz számítástechnikai megoldások miatt. És ott vannak azok a támadások is, azok az esetek, amiknek az eredményeképpen gyakorlatilag mindent elveszíthet egy cég.

Összefoglalva a válasz az, hogy mindenképpen veszít az a cég, akinek nincs rendszergazdája, adott esetben sokat vagy akár mindent!