Mi most mást csinálunk. Fogtunk egy valós heti akciós újságot — nem egy hipotetikus példát, hanem tényleges termékeket, tényleges árakkal, egy konkrét héten —, és végigszámoltuk, mennyi a tényleges különbség. Aztán megmutatjuk azt is, hogyan csinálhatod meg ugyanezt a saját bevásárlólistádra, hétről hétre, ahelyett hogy egy idegen cikkből átvett százalékban bíznál.

Egy hét, öt termék, egy konkrét szám

2026 szeptember 3. és 9. között a nagy magyar üzletláncok — köztük a Spar és a Tesco — heti akciós újságjaiban az alábbi öt termék szerepelt feltüntetett eredeti és akciós árral egyaránt. Nem válogattunk a legjobb ajánlatok között — ezek olyan hétköznapi termékek, amik valószínűleg amúgy is szerepelnének a bevásárlólistádon.

Termék	Eredeti ár	Akciós ár	Különbség
Csirkemellfilé (1 kg)	2030 Ft	1699 Ft	331 Ft
Rögös túró (400 g)	749 Ft	579 Ft	170 Ft
Instant kávéspecialitás (24×15,5 g)	2190 Ft	1599 Ft	591 Ft
Trappista sajt (100 g)	275 Ft	199 Ft	76 Ft
Fagyasztott pizza (320 g)	1599 Ft	1199 Ft	400 Ft

Adjuk össze: a kosár teljes áron 6843 forintba került volna. Az akciós árakkal 5275 forintot fizetsz ugyanazért. A különbség 1568 forint egyetlen bevásárlás alkalmával — a kosár árának majdnem egynegyede.

Ez nem egy trükkösen kiválasztott, extrém példa. Ez az, ami akkor történik, ha valaki egy átlagos héten öt hétköznapi terméket akciósan vesz meg ahelyett, hogy random módon dobná be a kosárba őket.

Miért nem mondjuk azt, hogy „tehát havonta 6000 forintot spórolsz"

Itt jönne a kísértés, hogy megszorozzuk néggyel, és kijelentsük: havi 6272 forint a spórolásod, ha minden héten így vásárolsz. Csakhogy ez pontosan az a fajta félrevezető matek, amitől a cikk elején óvtunk.

A valóság az, hogy a jövő héten nem csirkemellfilé és kávé lesz akcióban, hanem talán tejtermék és tisztítószer. Más termékek, más kedvezmény, más végösszeg. Ha egy az egyben kivetítenéd ezt a heti számot egy egész hónapra, gyakorlatilag kitalálnál egy adatot — pont azt csinálnád, amit a bevezetőben kritizáltunk másoknál.

Ami viszont igaz és megbízható: a módszer, amivel ezt a számítást bármelyik héten elvégezheted a saját listádra. És ha ezt hétről hétre megismétled, néhány hónap után lesz egy valódi, saját adatokon alapuló képed arról, mennyit spórolsz átlagosan — nem egy cikkből kölcsönzött becslésed.

Hogyan csináld meg ugyanezt otthon

Kezdd azzal, amit amúgy is megvennél. Ne az akció döntsön arról, mi kerüljön a kosaradba — fordítva működik jól: te tudod, mire van szükséged a háztartásban, és utána nézed meg, hol éri meg éppen beszerezni.

Amikor kézbe veszed (vagy megnyitod online) a heti akciós újságokat, csak azokat a tételeket vedd figyelembe, ahol mindkét ár szerepel — az eredeti és az akciós is. Ha csak annyi van kiírva, hogy „akciós", de nincs mellette áthúzott régi ár, nem tudod megmondani, valóban kedvezőbb-e, vagy csak egy marketingfelirat.

Ezután egyszerű a matek: írd fel egymás mellé, mennyibe kerülne a kosarad teljes áron, és mennyibe az akciós árakkal. A kettő különbsége a heti spórolásod. Pontosan az, amit fentebb egy valós példán végigszámoltunk.

Miért számít az érvényességi dátum legalább annyira, mint az ár

Van egy részlet, amit könnyű elsiklani mellette: minden akciós újságnak van kezdő és záró dátuma, és ez nem apróbetűs formalitás. A fenti öt tétel is pontosan 2026. szeptember 3-tól 9-ig volt érvényes — egy hét, se többet, se kevesebbet.

Ha csütörtökön nézed meg az újságot, de csak a hétvégén jutsz el vásárolni, jó eséllyel még belefér az akció. Ha viszont a következő szerdán mész, és az újság már a múlt heti volt, simán teljes árat fizetsz azért, amit akciósnak hittél. Ez a leggyakoribb hiba, ami miatt valaki csalódik az „akciós vásárlás" ötletében — nem azért, mert a módszer nem működik, hanem mert lejárt ajánlatra alapozott.

Ugyanez fordítva is igaz: némelyik akció rövidebb, csak 3-4 napos, mások egy teljes hétig vagy tovább tartanak. Érdemes megszokni, hogy vásárlás előtt egy pillantást vetsz a dátumra is, nem csak az árra — ez ugyanolyan alapvető lépés, mint az, hogy egyáltalán van-e feltüntetve eredeti ár.

A szezonalitás is befolyásolja, mit érdemes figyelni

A fenti táblázatban szereplő termékek — csirkemell, túró, kávé, sajt, fagyasztott pizza — jórészt egész évben hasonló gyakorisággal jelennek meg az akciós újságokban. De nem minden termékkategória viselkedik így.

Nyáron gyakrabban akciósak a grillhúsok, jégkrémek és üdítők, ősszel a befőzéshez való zöldségek és gyümölcsök, tél elején pedig az ünnepi alapanyagok — étolaj, liszt, csokoládé, sütnivaló. Ez nem azt jelenti, hogy más hónapokban nincs ezekből akció, hanem hogy a gyakoriságuk és a kínálat szélessége évszakonként változik.

Ha tudod, hogy egy adott hónapban milyen termékkategóriákra érdemes jobban figyelni, könnyebben időzíted a nagyobb bevásárlásokat — például ha úgyis tervezel egy grillestét, érdemesebb megvárni azt a hetet, amikor a hús ténylegesen akciós, mint találomra vásárolni.

Hol nézd meg gyorsan a heti újságokat

A módszer harmadik lépése — az akciós újságok átnézése, dátummal együtt — ott szokott elakadni, hogy senkinek nincs kedve nyolc különböző üzletlánc oldalát külön-külön megnyitni minden héten. Pont ezért érdemes egy olyan felületet használni, ahol minden egy helyen van.

A GeoBuyer.hu ezt oldja meg: a nagy magyar üzletláncok — köztük a Spar, a Tesco és a Coop — aktuális heti kiadványait gyűjti össze egyetlen, ingyenes és regisztráció nélkül elérhető felületen, az érvényességi dátumokkal együtt. Amikor összeállítod a saját listádat, itt egyszerre átnézheted, melyik terméknél van ténylegesen feltüntetve eredeti és akciós ár is, és meddig tart az ajánlat — vagyis pontosan az az információ, amire a fenti számításhoz szükséged van.

Amit érdemes megjegyezni

Nincs egyetlen varázsszám, ami mindenkire igaz — bárki állítja is, hogy „X%-ot spórolhatsz", jó eséllyel nem néz mögé semmilyen valós adat. Amit viszont most megmutattunk, az egy konkrét, ellenőrizhető példa: öt hétköznapi terméken, egyetlen héten, 1568 forint volt a különbség az eredeti és az akciós ár között.

A következő héten ez lehet több, lehet kevesebb — attól is függően, milyen évszak van, és mennyire figyelsz az érvényességi dátumokra. De ha megtanulod ugyanezt a rövid számítást minden héten elvégezni a saját bevásárlólistádra, hónapok múlva már nem egy idegen cikk százalékában fogsz hinni, hanem a saját, valós adataidban.