Kik a fehérgalléros dolgozók, erről talán a legtöbben tudnak. Kékről – már kevésbé. És arról, hogy a digitális szakmák osztályozásában már több mint 10 szín található - egyáltalán nem. Beszélünk az egyes gallércsoportokról és arról, hogy honnan jött ez a felosztás. 

Manapság már az állásportálokon is gallér szerinti osztályozás történik - a Jooble portál oldalán állás Pécs keresésre több száz aktuális állásajánlat található például.

A fehér és kék gallér az alkalmazotti kategóriák egyezményes elnevezése az egyenruhájuk színe alapján.

A "fehérgalléros" a szellemi, nem termelő munkásokra vonatkozik (tisztviselők, alkalmazottak, menedzserek, mérnöki és műszaki dolgozók stb.). A "kék" - fizikai munkát végzők. Gyakran ebbe a kategóriába tartoznak a szakmunkások.

A "fehérgalléros" kifejezés szerzői Upton Sinclair amerikai írónak tulajdoníthatók, aki az 1930-as években képletesen hivatalnokoknak, adminisztrátoroknak és menedzsereknek nevezte őket. Ezek a munkások leggyakrabban fehér inget viseltek, gyakori volt a levehető gallér. A kékgalléros munkások a munkakörülmények miatt olcsó, tartós, foltmentes ruhát viseltek. Mint a kék ingek.

„A fehér- és a kékgalléros munkások feladatai megegyeznek, a munkakultúrával kapcsolatos elképzelések mások. A technológiai fejlődés sok ilyen bizarr szimbiózist eredményezett. A munkakultúráról eltérő elképzelésekkel rendelkező munkavállalók két csoportjának szorosan kölcsönhatásba kell lépnie, és ez sok problémát okoz. Valószínűleg soha nem lesz teljes egyetértés az iroda és a termelés között, de egészséges munkakapcsolat nélkül a cég szétesik.”

(A Divany.hu cikkében a szakértő arról beszél, hogyan lehet egyesíteni a "fehér" és a "kék gallért".)

„A 10 legelterjedtebb szakmából kilenc pozíciót töltenek be kékgallérosok: 100 megüresedett köszörűsre mindössze három önéletrajzot adnak be, a lakatosok és hegesztők egy kicsit jobbak. Ennek oka egyrészt az, hogy a szakterületek nem tekintélyesek, másrészt az, hogy keveset fizetnek.”

A gazdaság fejlődésével és a munkaerő-piaci változásokkal új „gallérok” jelentek meg és jelennek meg. De ezeknek a neveknek nincs széles körű elterjedése és egyértelmű meghatározása.

A rózsaszín galléros munkások képzetlenek, és alacsony fizetésű pozíciókban dolgoznak a szolgáltatási, kereskedelmi és oktatási szektorban. Kezdetben legtöbbször nők voltak;

Szürke gallérosok - a szociális infrastruktúra ágazatában dolgozók, szakképzetlen munkavállalók (takarítók, portások stb.);

Golden Collars - magasan képzett tudósok és szakemberek; egy másik verzió szerint - felsővezetők;

Platina gallérosok - felső vezetés;

Green Collars - környezetvédelmi szakemberek, környezetvédelmi szervezetek képviselői;

Khaki gallérosok - katonai;

Sápadt/égett/kopott gallérosok - munkanélküliek és nyugdíjasok;

"Gallér nélküliek" - kreatív szakmák emberei, "szabad művészek", valamint például önkéntesek;

Acél gallérosok - robotok, amelyek helyettesítik a termelésben dolgozókat;

Digitális gallérosok - számítógépek, mesterséges intelligencia és más technológiák, amelyek egy vagy másik területen helyettesítették az embert.

A munkaerőpiacon az elmúlt években újabb és újabb színek jelennek meg, ezek megkönnyítik a munkáltatók és a munkások számára az eligazodást a munkaerőpiacon, illetve az egyes kategóriákhoz tartozó követelmények köre körülhatárolhatóvá válik ezáltal.