Azt, hogy egy konkrét villanyszámlát helyesen állítottak-e ki, csak az adatok ellenőrzése után lehet megállapítani. A szokatlanul magas összeg hátterében állhat tényleges fogyasztásnövekedés, éves elszámolás, túl alacsonyra beállított havi részszámla, becsült mérőállás vagy számlázási tévedés is. Éppen ezért először azt érdemes tisztázni, pontosan mire kérnek fizetést.

Először nézze meg: milyen időszakról és milyen számláról van szó?

Két villanyszámla végösszegét csak akkor érdemes közvetlenül összehasonlítani, ha hasonló hosszúságú időszakot és azonos típusú elszámolást tartalmaznak.

A részszámla egy előzetesen meghatározott fogyasztási mennyiségen alapul. Ezt sokan átalánynak nevezik, de nem korlátlan áramhasználatra jogosító, rögzített havidíjról van szó. A tényleges fogyasztással később el kell számolni.

Az elszámolószámla az adott időszak fogyasztását veti össze a korábban részszámlákban már elszámolt mennyiségekkel és díjakkal. Emiatt az éves elszámoláskor akkor is jelentkezhet jelentős különbözet, ha Ön minden havi számláját határidőre befizette.

A mérőállás alapján készülő havi számla pedig az adott időszakra rögzített fogyasztást követi, ezért annak összege a használat változásával együtt ingadozhat. Az MVM Next tájékoztatója szerint érvényes diktálás után a rögzített mérőállás alapján készül a számla. (MVM Next: számlázás és fizetés)

Első lépésként tehát az elszámolási időszak kezdő- és zárónapját, valamint a számla megnevezését ellenőrizze. Egy hosszabb időszakról szóló vagy éves különbözetet tartalmazó számla természetesen lehet magasabb egy szokásos havi részszámlánál.

Miért kell ráfizetni, ha minden hónapban rendesen fizetett?

A rendszeres befizetés és a tényleges fogyasztás fedezése két külön kérdés.

Tegyük fel, hogy a részszámlákban egy év alatt összesen 1800 kWh áramot számoltak el, a leolvasások alapján azonban a háztartás 2400 kWh-t használt fel. Ebben az esetben további 600 kWh fogyasztás díját kell rendezni az elszámolás során. A pontos forintösszeg az időszaktól, az árszabástól és a kedvezményes mennyiség elszámolásától függ.

Ilyen eltérést okozhat például, ha:

- többen laknak az ingatlanban, mint korábban;

- valaki otthonról kezdett dolgozni;

- új elektromos berendezés került a háztartásba;

- gyakrabban működik a klíma, a villanybojler vagy az elektromos fűtés;

- a havi részszámla még egy korábbi, alacsonyabb fogyasztáshoz igazodik.

A részszámla csökkentése önmagában nem csökkenti az éves áramköltséget: változatlan fogyasztás mellett a különbözet később jelentkezik. Ha a használati szokások tartósan megváltoztak, célszerű a várható éves fogyasztást is hozzáigazítani. Az MVM Next online ügyfélszolgálatán és alkalmazásában erre külön beállítás szolgál. (MVM Next: részszámlaérték módosítása)

A magasabb összeg nem feltétlenül jelent áremelést

A villamos energia ára és a számla végösszege nem ugyanaz. A fizetendő összeg akkor is nőhet, ha az egységárak változatlanok, de több áram fogyott, vagy a fogyasztás nagyobb része került a magasabb árú sávba.

Az általános lakossági egyetemes szolgáltatásban a kedvezményes mennyiség évi 2523 kWh, amelyet a számlázásban naparányosan vesznek figyelembe. A kedvezményes év augusztus 1-jétől a következő év július 31-éig tart. Egy 365 napos kedvezményes évben ez naponta megközelítőleg 6,91 kWh.

Ezért a gyakran emlegetett „havi 210 kWh” csak közelítő átlag:

A táblázat a 2523 ÷ 365 × napok száma számítást mutatja. A számlán alkalmazott pontos mennyiségnél az időszak és a kerekítések is számítanak.

A kedvezményes határ túllépése nem jelenti azt, hogy a teljes fogyasztást magasabb áron kell megfizetni. A magasabb ár az érintett időszakra jutó kedvezményes mennyiségen felüli részre vonatkozik. A nappali és a külön mért vezérelt fogyasztás kedvezményes keretét külön kezelik; egyes speciális tarifákra eltérő szabályok érvényesek. (MVM Next: a kedvezményes árammennyiség elszámolása)

Milyen egységárat érdemes keresni a számlán?

A lakossági villanyáram ára függ az árszabástól és az elosztói területtől is 2027-ben. Az MVM közzétett lakossági díjtáblázata szerint az általános, egész napos A1 tarifa kedvezményes, áfával és fogyasztásarányos rendszerhasználati díjakkal együtt számított ára területtől függően 35,293–36,386 Ft/kWh. A kedvezményes mennyiség feletti lakossági piaci ár 70,104 Ft/kWh. Ezek mellett külön alapdíj is szerepelhet.

A számlán az energiadíjat és a rendszerhasználati díjakat külön sorokban is feltüntethetik. Ha egy kalkulációban már a rendszerhasználati díjakat és az áfát is tartalmazó kilowattóránkénti árral számolt, ezeket nem szabad még egyszer hozzáadnia. Fordítva is igaz: a nettó energiadíj önmagában nem mutatja meg a teljes fizetendő költséget. 

Mindig az Ön számlázási időszakára és tarifájára vonatkozó díjakkal kell ellenőrizni a számlát. A nappali áram, a vezérelt áram és a H tarifa nem kezelhető azonos egységárral.

Valóban annyi áram fogyott, amennyit kiszámláztak?

A számlarészletezőn keresse meg a mérő gyártási számát, az induló és a záró mérőállást, valamint a fogyasztást kWh-ban.

Egyszerű, egyregiszteres mérésnél, 1-es szorzóval a számítás:

Záró mérőállás − induló mérőállás = az időszak fogyasztása.

Ha az induló állás 12 450 kWh, a záró pedig 12 780 kWh, akkor a különbség 330 kWh. Több mérő vagy több tarifaregiszter esetén az adatokat külön-külön kell ellenőrizni.

A leolvasás módja is lényeges. Az MVM számlamagyarázója többek között a következő jelöléseket használja:

- Leol: az elosztó által leolvasott adat;

- Dikt: a fogyasztó által diktált adat;

- Becs: becsült mérőállás;

- Ell: elosztói ellenőrzésből származó adat.

A becsült adat nem feltétlenül hibás, de eltérhet a tényleges fogyasztástól, ezért szokatlan számla esetén külön figyelmet érdemel.

Készítsen dátummal azonosítható fényképet a mérőállásról és a mérő gyártási számáról. A jelenlegi állást azonban ne várja azonosnak egy hetekkel korábbi számlazárás adatával: közben is fogyasztott áramot. Mérőcsere esetén a leszerelt és az új mérő adatait a csere dokumentumával együtt érdemes összevetni.

Egyetlen készülék is érezhetően megemelheti a fogyasztást

Előfordulhat, hogy a számla helyes, csak a többletfogyasztás forrása nem feltűnő. A világítás használata például alig változott, miközben egy elektromos fűtőberendezés naponta több órán keresztül működött.

A fogyasztás becslésének alapképlete:

Teljesítmény kilowattban × működési idő órában = energiafogyasztás kilowattórában.

Egy 2000 wattos, azaz 2 kW-os hősugárzó, amely napi 3 órán keresztül ténylegesen teljes teljesítménnyel üzemel, 30 nap alatt:

2 × 3 × 30 = 180 kWh áramot használ fel.

Ez önmagában jelentős többlet lehet. Termosztátos készüléknél ugyanakkor a bekapcsolva töltött idő és a tényleges fűtési idő eltérhet, ezért ez szemléltető számítás.

Ha nem talál egyértelmű magyarázatot, néhány napon keresztül azonos időpontban jegyezze fel a mérőállást és a nagyobb készülékek használatát. Így láthatóvá válhat, mikor ugrik meg a napi fogyasztás. Tartósan megmagyarázhatatlan eltérésnél kérjen segítséget az ügyfélszolgálattól, és szükség esetén villanyszerelőtől.

Hogyan segíthet egy áramköltség-kalkulátor?

Egy elektromos áram ára kalkulátor hasznos lehet annak megbecsülésére, hogy az adott fogyasztás mellett mekkora költség várható. A jó összehasonlításhoz azonban nem elég pusztán a kWh-adatot megadni.

Számít a tarifa, az elszámolási időszak hossza, a kedvezményes mennyiség és az is, hogy az eredmény tartalmazza-e az alapdíjat. Éves elszámolószámlánál pedig a korábban kiszámlázott tételeket is figyelembe kell venni.

Egy kalkulátor eredménye tájékoztató becslés: az eltérés önmagában még nem bizonyít számlázási hibát. A személyre szabott ellenőrzés alapja mindig a részletes számla és a hozzá tartozó mérési adatsor.

Mit tegyen, ha továbbra is hibásnak tartja a számlát?

Kérjen tételes számlavizsgálatot a számlát kiállító szolgáltatótól. Az ügyintézést jelentősen gyorsítja, ha megadja:

- a felhasználóazonosítót és a felhasználási hely címét;

- a kifogásolt számla számát és az elszámolási időszakot;

- a vitatott mérőállást, fogyasztási mennyiséget vagy díjtételt;

- a jelenlegi mérőállást és annak fényképét;

- szükség esetén a diktálási visszaigazolást, a mérőcsere dokumentumát vagy a befizetés bizonylatát.

Érdemes konkrétan kérni a mérőállások, a kedvezményes és magasabb árú mennyiségek, valamint a korábbi részszámlák beszámításának ellenőrzését. Ha a probléma magát a fogyasztásmérőt vagy a mérési adatokat érinti, az illetékes hálózati elosztó bevonása is szükséges lehet. (MVM Next: egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzat)

A reklamáció nem minden esetben függeszti fel a fizetési kötelezettséget. A szabályok meghatározott esetekben biztosítanak halasztó hatályt, ezért a kifogás bejelentésekor kérjen egyértelmű tájékoztatást arról is, hogy az Ön számlájára milyen fizetési határidő vonatkozik. 

Ha a vizsgálat szerint a számla helyes, de az összeg egyszerre túl nagy terhet jelent, részletfizetési kérelmet is benyújthat. Ennek lehetőségéről és feltételeiről a szolgáltató ad tájékoztatást. (MVM Next: számlaügyintézés)

A magas villanyszámlára akkor születik megnyugtató válasz, ha pontosan látható, melyik időszakban, mennyi áramot, milyen mérőállás alapján és milyen áron számoltak el. Önnek nem pusztán egy végösszeget kell megismernie: érthető magyarázatot kell kapnia arra is, hogyan állt elő az összeg.

Kapcsolódó híreink:

Miért ilyen magas a gázszámla?