Megoldást jelenthetnek az asszisztenciaszolgáltatások, ám ezeket sokan nem ismerik. Pedig munkahelyi juttatásként is komoly igény lenne rájuk.

A magyarok kétharmada szerint nehéz gyorsan és elfogadható áron jó szakembert találni, és ha találtunk, a telefonszáma aranyat ér – derül ki a többi között a Global Assistance megbízásából készített reprezentatív kutatásból*, amely azt vizsgálta, milyen nehézségekkel szembesülünk, ha egészségügyi vizsgálatra van szükségünk, ha valami meghibásodik az otthonunkban vagy ha elromlik az autónk.

Egészség: halogatunk, várunk, fizetünk

A megkérdezettek 65%-ával előfordult az elmúlt két évben, hogy egy egészségügyi problémának nem járt utána vagy elhalasztotta a kivizsgálását. 22% azért, mert túl drágának találta a magánellátást, 15% a hosszú várólista miatt, 10% pedig azért, mert nem volt elérhető orvos az adott szakterületen. Minden hatodik felnőttel az is előfordult, hogy egyszerűen nem tudta elérni a rendelőt vagy az orvost.

Akik eljutottak szakorvoshoz, azoknak több mint negyede egy hónapnál tovább várt a vizsgálatra, minden tizedik pedig három hónapnál is többet. A felnőttek 45%-a költött magánellátásra az elmúlt 12 hónapban, 7% több mint 150 ezer forintot.

Az orvoshoz jutás a szabadidőből is elvesz: a válaszadók 47%-a legalább egy szabadnapját arra fordította az elmúlt évben, hogy ő vagy egy családtagja orvosi ellátáshoz jusson.

Otthon: hónapok óta meglévő hibák és eltűnő szakemberek

A háztartások majdnem felében (46%) van hónapok óta fennálló meghibásodás vagy javításra váró hiba, és ezek majdnem egyharmada már több mint egy éve megoldatlan.

A szakember megtalálása sem egyszerű: a keresőknek mindössze harmada járt sikerrel elsőre, 49%-uknak több szakembert is meg kellett keresnie, 17% pedig végül egyáltalán nem talált senkit. A lakosság nagyjából tizedének volt dolga olyan mesterrel, aki megígérte, de nem hívta vissza vagy nem jelent meg (11%), aki rosszul végezte el a munkát (9%), vagy akinek az árajánlatáról nem tudták eldönteni, hogy az reális-e (12%).

Akiknél az elmúlt két évben javításra volt szükség, és találtak is mestert, azoknak a 35%-ánál legalább egyszer hibásnak bizonyult az elvégzett munka, és mással kellett azt kijavíttatni. Az érintettek majdnem harmada (31%) több mint 150 ezer forintot költött a hibák helyrehozatalára. A kérdőívet kitöltők 56%-a fizetne is olyan szolgáltatásért, amely leveszi a terhet a vállukról.

Autó: elakadás, várakozás, bosszúság

Az autósok 53%-a akadt el vagy tapasztalt meghibásodást az elmúlt két évben. Legnagyobb bosszúságként 15%-uk a magas költséget, 14% a segítségre való hosszú várakozást, 13% pedig azt említette, hogy sokáig tartott elérni valakit, aki tudott segíteni.

A segítséget kérők 9%-a több mint négy órát várt arra, hogy az meg is érkezzen.A bajba jutott autósok jellemzően a saját szerelőjüket (39%) vagy egy ismerősüket, családtagjukat (28%) hívták, a biztosítójuk segélyvonalát mindössze 3%.

A megoldás sokszor már létezik – csak nem tudunk róla

Ahogy a fenti adatokból is látszik, a magyar felnőttek nagy hányadának vannak hasonló gondjai, és a jó szakembereket gyakran kézről kézre adják: otthoni javításhoz a magyarok 53%-a ismerős vagy családtag ajánlására keres mestert. A felnőttek mindössze 17%-a tudja pontosan, mit jelent az „assistance”, további 36% többé-kevésbé tisztában van vele.

Ez utóbbi két csoport többsége, 73%-a az autómentést és az útközbeni segítségnyújtást köti hozzá. A külföldi betegség vagy baleset esetén nyújtott segítséget (59%) és az otthoni szakemberküldést (58%) már kevesebben.

Az „extrább” lehetőségek pedig még kevésbé ismertek: a fogalmat ismerők közül csak 34% gondolja, hogy az asszisztenciaszolgáltatás keretében telefonos orvosi tanácsot is kérhet, 29%, hogy jogi tanácsot, és mindössze 25%, hogy orvosi időpontot is leszervezhet így.

A kötelező vagy casco biztosítással rendelkezők 38%-a azt sem tudja, tartalmaz-e a biztosítása asszisztenciaszolgáltatást.

Munkahelyi juttatásként lenne rá igény

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az alkalmazottak körében lenne igény az ilyen típusú juttatásokra: ha a munkáltatójuk felajánlaná, hogy asszisztenciaszolgáltatásokat válasszon, a saját juttatási csomagjába 72%-uk a magánegészségügyi ellátást és a szakorvosi időpont-szervezést, 71%-uk a családtagokra is kiterjedő egészségügyi juttatást, 53%-uk pedig az otthoni szakemberküldést kérné.

A kínálat egyelőre elmarad az igényektől: az alkalmazottak jelentős része szerint a munkahelyén nem érhető el egészségügyi (64%), autós (72%) vagy otthoni asszisztenciaszolgáltatás (74%). Pedig a munkavállalók 34%-a szerint pár tízezer forintnyi fizetésemelésnél többet ér, ha vészhelyzetben a cégük mögéjük áll.

„A kutatás világossá teszi, hogy a magyar háztartásoknak gyakran nem magának a problémának a megoldása jelenti a legnagyobb nehézséget, hanem az, hogy ehhez megbízható szakembert találjanak. 

Az asszisztenciaszolgáltatás lényege, hogy ezt a terhet leveszi az emberek válláról – legyen szó szakorvosi időpontról, csőtörésről vagy az út szélén lerobbant autóról.

A Global Assistance-nél nemzetközi háttér és tapasztalat mellett 120 fős magyar csapatunk dolgozik azon, hogy egyetlen telefonhívás után több mint 1000 partnervállalkozásunk és több mint 2000 szakorvosunk közül megtaláljuk azt, aki a leghamarabb tudja megoldani az ügyfelünk problémáját” – emelte ki Angyal Attila, a Global Assistance vezérigazható-helyettese.