A plasztikokat pótló bioanyagok akár maguknál a műanyagoknál is károsabbak lehetnek. A teafilterből származó mikroműanyagok a sejtjeinkig is eljutnak. A Körkörös.hu év eleji szemléjében összeszedte a legfontosabb évindító híreket a műanyagok környezetvédelmi kockázatával kapcsolatban.

Új rendelet, kevesebb pellet: akár 74 %-kal csökkenhetnek a környezetbe jutó műanyagok?

Az európai uniós tagországok kormányait képviselő tanács elfogadta a műanyag termékek előállításához használt ipari nyersanyag, azaz a plasztikpellet környezetbe jutásának megelőzéséről szóló rendeletet.

Amint azt Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára tájékoztatójában elmondta: a környezetbe jutó műanyagpellet az összes nem szándékos mikroműanyag-kibocsátás harmadik legnagyobb forrása.

Az új szabályok az ellátási lánc valamennyi szakaszában segítik a műanyagpellet kezelésének javítását, és ez akár 74 százalékkal is csökkentheti a környezetbe jutó műanyagok mennyiségét: a nemzeti hatóságoknak környezetvédelmi ellenőrzéseket kell végrehajtaniuk, az évente 1000 tonnánál kevesebb pelletet kezelő vállalatoknak pedig önbevalláson alapuló megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítaniuk.

Élelmiszer-, ital- és dohánytermékek gyártói (56 óriáscég) felelős a műanyaghulladékok feléért

A bolygó beazonosítható műanyaghulladékának több mint fele 56 vállalathoz tartozik, írja az EurekAlert portál. Az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, a Fülöp-szigetek, Új-Zéland, Észtország, Chile, Svédország, Kanada és az Egyesült Királyság több tucat egyetemének tudósai által végzett, a Science Advances folyóiratban megjelent kutatás megállapította, hogy 56 globális vállalat felelős a beazonosítható műanyagszennyezés több mint feléért. Vezető helyen a Coca-Cola Company (11 százalék), a PepsiCo (5 százalék), a Nestlé (3 százalék), a Danone (3 százalék) és az Altria/Philip Morris International (2 százalék).

Hogyan járul hozzá a palackhoz rögzített műanyagkupak a szennyezés csökkentéséhez?

Az Európai Unió még 2018-as döntése értelmében tavaly nyár óta már csak olyan műanyag palackot árusíthatnak a boltok, amelyek nyakához odarögzítették a kupakot. A döntés célja a műanyaghulladék visszaszorítása, a műanyagkupakok ugyanis a folyókban és az óceánokban található 10 leggyakoribb szemét egyikek, amelyeket a tengeri élőlények is elfogyasztanak. Azzal, hogy a kupakot a műanyag palackhoz rögzítik, kisebb az esély arra, hogy szemetet képezzen, arról nem is beszélve, hogy az állatok sem fogják tudni lenyelni – olvasható a 24.hu cikkében.

A bioanyag károsabb, mint a műanyag?

Amint arról a Körkörös.hu Tiszta vizet a pohárba: segítenek-e a biopolimerek? című tudományos összefoglalójában is beszámolt, a biopolimerek alatt a megújuló erőforrásból előállított és/vagy biológiai úton lebontható polimerek összességét értjük. Az Index.hu cikkében ismertetett kutatás arról számol be, hogy a műanyagok alternatívái is súlyos környezeti veszélyeket jelenthetnek, különös tekintettel azok szálaira.

A Plymouthi Egyetem és a Bathi Egyetem munkatársai azt vizsgálták, hogy a földigiliszták hogyan reagálnak a környezetükben módosítottcellulóz-alapú viszkóz- és lyocellszálakra. A brit tudósok kísérletei során a nagyobb mennyiségben poliészterrel találkozó giliszták 30 százaléka elpusztult 72 órán belül.

A lyocell esetében a halandóság sokkal markánsabb, 60 százalék, a viszkóz esetében pedig 80 százalék volt. Mindezen túl a giliszták a viszkózszálakat tartalmazó talajban kevésbé szaporodtak, mint ha poliészterrel találkoztak volna, a lyocellszálak jelenléte visszavetette a növekedésüket, és csökkentette a talajt dúsító tevékenységüket.

2022-ben globálisan több mint 320 ezer tonna biológiai eredetű, biológiailag lebomló szálat állítottak elő, aminek jelentős része a természetben végzi. Elmaradt azonban ezek környezeti hatásának vizsgálata. A kutatók szerint az eredmény arra mutat rá, hogy a mikroműanyagok elleni küzdelmet nem szabad leegyszerűsíteni, és az alternatív anyagokat is alapos tesztelésnek kell alávetni.

Teafilterből származó mikroműanyagok

A Barcelonai Autonóm Egyetem (UAB) genetikai-mikrobiológiai intézetének kutatása világított rá a nano- és mikroműanyag-szennyezés egyik aggasztó forrására: az élelmiszerek műanyag-csomagolására, különös tekintettel a teafilterekre. A kutatók különböző, kereskedelmi forgalomban kapható teafilterekből kiszivárgó műanyagrészecskéket vizsgáltak. Úgy találták, a tasakok forró vízbe történő merítése közben elképesztő mennyiségű nanorészecske szabadul fel, ami komoly veszélyt jelent a fogyasztókra nézve.

A Chemosphere tudományos folyóiratban publikált vizsgálat fókuszában a polipropilénből, a celluózból és a Nylon-6-ból készült teafilterek voltak. Az elsőből körülbelül 1,2 milliárd részecske szabadult fel milliliterenként – írja a hvg.hu. Mint kiderült: a mikro- és nanoműanyagok felvétele a nyáktermelő bélsejtekben volt a legnagyobb, a részecskék még a genetikai anyagot tartalmazó sejtmagba is bejutottak.