Az ágazatnak ugyanakkor sürgősen meg kell oldania a növekedésből adódó fenntarthatósági kihívásokat, és segítenie kell az utazókat abban, hogy a jó szándékból jó döntések is születhessenek.

A hét európai ország 8000 utazója körében végzett kutatásból kiderül, hogy a válaszadók több mint fele (53%) 2025-ben többet tervez utazásra költeni, mint 2024-ben, míg csupán tizedük (10%) számol alacsonyabb utazási költségkerettel. Ismét a lengyel utazók a legbizakodóbbak 2025-ös utazási költekezésüket illetően: mintegy kétharmaduk (65%) nagyobb költségvetéssel tervez, míg mindössze 8 százalékuk számít csökkenésre.

Őket követik a német (62% vs. 8%) és a spanyol (55% vs. 12%) válaszadók. A holland és az egyesült királyságbeli utazók 52 százaléka szintén úgy gondolja, hogy többet költ majd jövőre, és 12%, illetve 10% számol a kiadások csökkenésével.

Összességében az európaiak 2025-re tervezett utazásainak száma is növekszik. Az utazók 88 százaléka azt állítja, hogy jövőre legalább egy tengerentúli szabadidős utazást tervez, emellett a nemzetközi és belföldi üzleti utazások száma is jelentősen megnő.

A fenntarthatósági szándékok döntésekké alakítása

Bár a felmérés az európai utazók folyamatos optimizmusát mutatja, arra is rávilágít, hogy az utazási ágazatnak fenntartható módon kell irányítania növekedését. A klímaváltozás és a fenntarthatóságot szem előtt tartó kínálat az utazók 73 százaléka számára fontos – az előző felmérés 71 százalékához képest –,a megkérdezettek negyede (25%) szerint pedig nagyon fontos (a korábbi 22 százalékhoz képest).

Az olasz és német utazók veszik a legkomolyabban a zöld utazást, 81 százalékuk tartja fontosnak e tényezőket. Őket követi Spanyolország (78%), Lengyelország (77%), Franciaország (75%), Hollandia (67%) és az Egyesült Királyság (63%).

Ami a klímaaggodalmak miatti változtatásokat illeti, minden ötödik utazó (20%) el fogja kerülni a szélsőséges időjárási viszonyoknak kitett területeket. Az utazók személyes viselkedésükön is változtatnak a negatív hatások csökkentése érdekében, többek között újrafelhasználható palackokat használnak (36%), rövidebb ideig zuhanyoznak, hogy takarékoskodjanak a vízzel (35%), helyben termelt és/vagy szezonális termékeket választanak az éttermekben (32%), valamint független vállalkozásokat választanak a helyi desztinációkon (27%).

Túlturizmus

Az utazók túlnyomó többsége (90%) szerint a túlturizmus okozta problémák valamilyen módon befolyásolni fogják, hogy 2025-ben hova vagy hogyan fognak utazni. Közel egyharmaduk (31%) azt állítja, hogy a túlzsúfoltság elkerülése érdekében a főszezonban inkább nem utazik majd. Minden negyedik válaszadó (27%) el fogja kerülni a túlturizmus által érintett úti célokat, és több mint minden ötödik (22%) tudatosan választ majd kevésbé ismert helyeket utazásaihoz.

Az akadályok leküzdése

Mivel a pozitívabb utazási döntések meghozatalában ismét a költségek jelentik a legnagyobb akadályt, a válaszadók 46 százaléka nagyobb valószínűséggel változtatna döntésein, ha csökkenne a fenntartható lehetőségek felára. További ilyen tényező lenne, ha több fenntartható lehetőség állna rendelkezésre (36%), ha átláthatóbb lenne az ajánlatok hatása (34%), illetve ha a fenntarthatóbb lehetőségek választásáért kedvezmény járna (31%).

A válaszadók támogatták a környezetbarátabb utazásokat ösztönző lehetséges kormányzati intézkedéseket is, például a németországi kísérletet a vasúti viteldíjak csökkentésére a közlekedés kibocsátáscsökkentése érdekében (22%) vagy a rövid távú repülőjáratok betiltását, amennyiben fenntarthatóbb alternatívák állnak rendelkezésre (16%) – ilyen intézkedés például Franciaországban a belföldi rövid távú repülőjáratok betiltása.

„A kutatásunk egyértelműen megerősíti, hogy az utazás továbbra is kiemelt fontosságú az európaiak számára. Ez a folyamatos lendület jelentős lehetőségeket, de egyben kihívásokat is jelent – mondta Patrick Mendes, az Accor premium, midscale és economy divíziójának Európáért és Észak-Afrikáért felelős vezérigazgatója.

Miközben az utazók egyre inkább pozitív szándékot mutatnak, az iparágnak keményebben és gyorsabban kell dolgoznia azon, hogy ezt a szándékot világos, megvalósítható alternatívák és átlátható tájékoztatás nyújtásával segítsen jó döntésekké alakítani, miközben gondosan a fenntartható növekedésre összpontosítva csökkenti működésének hatását.”

A jelentés további főbb megállapításai

A „munkáció” folyamatos növekedése

Az üzleti és a szabadidős utazásokat ötvöző nemzetközi „workation” tervek növekednek, a tavalyi utazónkénti 0,6 alkalom 2025-re 0,87-re emelkedik. Figyelemre méltó, hogy minden negyedik európai (25%) 2025-ben legalább egy kombinált külföldi munka- és szabadidős utazásra számít, szemben az előző felmérés 19 százalékával. A belföldi munkáció-szándékok is erősödtek, az egy főre jutó átlagos 0,6-ról 0,91-re.

A költségvetések alakítása

A megélhetési költségek nyomása még mindig hatással van az utazásra: a válaszadók 88 százaléka hozott legalább egy kiadáscsökkentő intézkedést a magasabb megélhetési költségek miatt.

A költségtakarékossági tervek között szerepel a főszezoni utazások elkerülése (30%), olcsóbb szállástípusok (23%) és úti célok (22%) választása, valamint az utazáshoz kapcsolódó takarékos döntések – például kevesebb poggyász felvétele a repülőjáratokra (13%), kevesebb ital fogyasztása (9%) és az előételek vagy desszertek kihagyása az étkezések során (7%).

A hosszú távú repülőutak visszatérése?

A jelentés szerint az Európán belüli utazást tervezők száma hat százalékponttal csökkent a tavalyihoz képest (80% vs. 86%), ugyanakkor a világ minden más pontjára nagyobb számban kívánnak utazni. Ide tartozik Ázsia (22% vs. 16%); Észak- és Közép-Amerika (20% vs. 16%); Afrika (13% vs. 10%-kal); Dél-Amerika (12% vs. 8%); valamint Ausztrália és Új-Zéland (8% vs. 5%).