A kvalitatív és kvantitatív kutatási eszközökkel gyűjtött adatok megerősítik, hogy az UWC középiskolásoknak szóló programja társadalmi mobilitás szempontjából kiemelkedő lehetőséget nyújt a diákok számára.

Az UWC-mozgalom 18 nemzetközi iskolája a világ minden tájáról származó 16-18 éves diákoknak biztosít egyedülálló középiskolai oktatást, melynek célja, hogy a korunk társadalmi és környezeti kihívásai iránt elkötelezett fiatalok a pozitív változás ösztönzőivé váljanak.

A Harvard Graduate School of Education tanulmánya az első longitudinális vizsgálat a 2022-ben Nobel-békedíjra jelölt globális mozgalom 60 éves történetében, amely az UWC oktatási programjának készségekre és attitűdökre gyakorolt hatását vizsgálja korban illesztett kontrollcsoporttal, közel kétezer nem UWC-s diák eredményeinek összevetésével.

A hatásvizsgálat mind időben, mind eredményeiben több ponton átfedésben áll az UWC Magyarországi Egyesülete által 2021-2022-ben, magyar adatokon végzett öregdiák és közösségi felméréssel. Végső soron mind a hazai, mind a harvardi csapat ugyanazokra a kérdésekre kereste a választ: a kétéves, nemzetközi iskolákban zajló oktatási program mely része gyakorolta a legnagyobb hatást a diákokra? Hogyan változnak a mindenkori UWC-s diákok a program során tapasztaltak eredményeként? Milyen hatással vannak az UWC-s diákok és végzett diákok a világra, és ők hogyan definiálják ezt a hatást, hozzáadott értéket?

A jellemzően nagyvárosokból és vonzáskörzetük oktatási intézményeiből érkező magyar diákok közül az elmúlt négy évtizedben legtöbben az UWC korábban alapított olaszországi, egyesült királyságbeli, egyesült államokbeli és kanadai iskoláiban tanultak, járt azonban magyar diák a közelmúltban megnyílt intézményekben Japánban, Thaiföldön, Kínában, Örményországban és Tanzániában is.

A magyarországi felmérésből az derült ki, hogy az UWC-iskolákban szerzett tapasztalat a diákok 42%-nak javított, további 31%-nak pedig sokat javított társadalmi-gazdasági státuszán. Bár az UWC mindenféle társadalmi háttérrel rendelkező fiatal számára egyenlően biztosítja a képzési lehetőséget, kiemelkedő adat, hogy az elmúlt évtizedek alatt az UWC oktatási programján részt vett és felmérésre válaszoló (111) magyar diákok közel ötöde érkezett hátrányos helyzetből.

A program legnagyobb hozadékaként legtöbben a különböző háttérből, kultúrából, vallással érkező kortársaikkal való megismerkedést, barátságkötést emelték ki. Az UWC közösségébe változatos társadalmi, anyagi és kulturális háttérből érkeznek fiatalok, így akár egy háborús menekült és egy királyi leszármazott is szobatársakká válhatnak. A

diákok a program során nagyfokú jártasságot szereznek nemzetközi környezetben, amely fokozott mobilitást eredményez: világszerte jelen van az alumni közösség. A regionális trendekhez hasonlóan számos magyar UWC-s alumni tanulmányait követően az Európai Unión belül helyezkedett el, és épített magának karriert. Azonban a felmérésben részt vett végzett diákok közel 40%-a a kozmopolita életérzés és az önálló külföldi élet mindennapjainak megtapasztalása után is Magyarországon tervezi a jövőjét.

Tanulmányaik tekintetében a hazai felmérésből kiderül, hogy a magyar UWC diákok szinte kivétel nélkül egyetemi diplomát szereztek alapszakon (98%), kétharmaduk egy, a diákság negyede pedig két posztgraduális képzést is elvégzett. A Harvard kutatásának egyik fő megállapítása, hogy az UWC által szorgalmazott autonóm tanulás kulcsfontosságú a készségek fejlesztésében.

A Nemzetközi Érettségi (IB) kreativitás, testmozgás és önkéntesség (CAS) programja jelentős vezetőfejlesztő hatással bír. A program alatt olyan önálló terveket valósítanak meg az UWC-s diákok, amelyben megélhetik autonómiájukat, valódi tulajdonosoknak érezhetik magukat saját projektjeikben, melyekért teljeskörű felelősséget is vállalnak.

Az aktivitások során a fiataloknak – más iskolák diákjaival összevetve – jelentősen fejlődnek szervezési, csapatépítési, vezetői és felelősségvállalási készségeik, amely előnyhöz juttathatja őket egyetemi éveik és későbbi karrierjük során is.

Az UWC-iskolákban a tanulás mellett közszolgálati tevékenységeket is végeznek a diákok, a hatástanulmányok eredményei szerint pedig ez a szolgálatkészségre nevelő UWC-mentalitás az alumnik jelenlegi cselekedeteit is pozitívan befolyásolja. Magyar viszonylatban azt tapasztalták, hogy a volt diákok 77%-a vett részt az UWC-mozgalom támogatásában vagy tevékenységében a nemzetközi érettségi megszerzése után, 47%-uk pedig az UWC-n kívül is végzett karitatív tevékenységet.

Globális tekintetben a jelenlegi diákok fele jellemzően közösségi és oktatási egyesületeknél végzett karitatív tevékenységüket, míg az alumnik 40%-a munkájukat, 35%-a pedig önkéntes tevékenységüket tekintette személyes hozzáadott értéküknek a társadalom felé.

A 16-18 év közötti diákok számára az UWC-s képzés általában az első olyan élethelyzetet hozza el, amelyben önmaguk felelnek időbeosztásukért, tanulmányaikért, életvitelükért. Az egyébként is érzékeny, sérülékeny életkorban, a diákok számára az UWC-iskolák nyújtotta támogatás ellenére a honvágy, az új közeg és az idegen nyelven folytatott tanulmányok sok esetben a stresszforrást jelenthetnek.

Bár a lelki egészséggel ma már egyre több oktatási intézményben foglalkoznak aktívan, egy, az UWC-hez hasonlóan változatos szocioökonómiai és kulturális közegben különösen fontos ügyelni az egymás közötti párbeszéd és a megértés ösztönzésére. Az UWC ezt felismerve folyamatos erőfeszítéseket tesz mind regionális, mind globális szinten a mentális egészség megőrzése, és az ez iránt tett gyakorlatias lépések beintegrálása felé.

A globális mozgalom az eredmények alapján folytatja szándékát, hogy valós és releváns párbeszédekre építve, a résztvevőkkel közösen megfogalmazzák az UWC jövőbeli fejlesztési irányainak célkitűzéseit. Az oktatási program formálásában pedig a helyi szervezetek, így az UWC Magyarországi Egyesülete is aktív szerepet vállal.