Lesznek-e még olcsó repülőjegyek?
Volt idő, amikor pár száz forintból elrepülhettünk Budapestről Svédországba, Belgiumba… és vissza. Manapság ez már elképzelhetetlen. Egy ok az olaj árának megugrása, egy másik ok a nemrég kivetett légitársasági extraprofit-adó, amit így-úgy áthárítanak az utasokra. S van még sok-sok tényező, ami miatt a feledés homályába merülnek a „filléres” jegyek.
Bár, ha belegondolunk, hogy egy (üresen) 40-50 tonnás járművet mennyi energia mozgásba lendíteni és eljuttatni A-ból B-be, talán rájövünk, nem lehetünk annyira felelőtlenek, hogy minden héten kedvtelésből repdessünk.
Egy szakértő sem jósolja azt, hogy olcsó lesz a közlekedés a közeljövőben. Ezért is gondolkozik egyre több ország kormánya, hogy bevezetnek ársapkákat a lakossági üzemanyagárakra, illetve, hogy a közösségi közlekedés irányába terelik az embereket.
EUR vs. HUF
Ha megnézzük az EUR/HUF árfolyamot ábrázoló képet, láthatjuk ahogy évről évre gyengült az itthon megkeresett pénzünk külföldi vásárlóereje. (Az infláció mértéke pedig világszinten növekszik, az élelmiszerek bolti árát akár össze is hasonlíthatjuk mi magunk interneten, lapozzuk csak át a Spar akciós újság lapjait. És nézzük meg egy hasonló üzlet kínálatát a célország egyik élelmiszerüzletében.) Még ha 990 Ft is egy lángos a Balatonon, illetve más, turisztikailag frekventált helyen, érdemesebb Magyarország határain belül maradni. Ha számít a pénz és a hazajutás biztonsága.
A hazajutás biztonsága?
Erre is kell külön gondolni a 2020-as években. Először jöttek a járványügyi lezárások, velük a karanténhotelek. A járványveszélynek (ami az emberiség kisebb hányadára jelent veszélyt) még nincs vége, csak háttérbe szorult a sok új, riasztónak beállított veszélyforrás mellett. Még ma is közölnek halálozási és megbetegedési adatokat. És akkor más járványlehetőségek is szóba jöhetnek, bármikor.
Már saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy korlátozzák az üzemanyagtöltés mennyiségét. Állítólag nyáron (amikor a legnagyobb az üzemanyagfogyasztás) még ennél is szorosabb korlátok közé szorítják a hétköznapi embert. Tehát, ha személygépkocsival indulnánk messzi útra, nem biztos, hogy ugyanolyan könnyen hazajutunk Magyarországra, mint például 2020. előtt. (Talán nevezhetjük a 2010-2020. közti időszakot aranyéveknek?)
Amennyiben repülünk külföldre, újabb akadályok nehezíthetik meg a hazajutást. A légiiparban nem töltötték fel a személyzeti keretet. A járványügyi lezárások idején több tízezer alkalmazottat bocsátottak el, akik java nem tért vissza. Új személyzet kiképzése pedig sok időt vesz igénybe, amire valahogy nem készültek fel az utaztatók. Így, ha netán fel is jutnánk a hazafelé tartó repülőgépre (mert a járat túlfoglaltsága ellenére a szerencsések közé kerülünk), még nem biztos, hogy haza is jutunk.
Úti célok Magyarországon
Hazánk bővelkedik szebbnél szebb tájakban, városokban. Ha csak Budapest utcáit járjuk és felnézünk a belvárosi épületek homlokzataira, még fővárosiként is meglepődhetünk, mik mellett megyünk el nap mint nap. De a vidék is tartogat meglepetéseket: Pécs (Fishin on Orfű), Szeged (Szegedi Ifjúsági Napok), Sopron (VOLT fesztivál), Debrecen (Virágkarnevál), Balaton (Sound, Ozora, stb.)… minden korosztály találhat magának izgalmas programot. Az úti cél is közelebb van, biztosan haza tudunk jutni a nyaralás végén. És a nyelvet is jól ismerjük. Kalandra fel!