A GVH elnöke előadásában rávilágított, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása alapvető versenyképességi kérdés, mert hatékonyságnövelő képességeivel kitörési pontként szolgálhat a közepes fejlettségű országok számára, ugyanakkor a fogyasztók, különösen a gyermekek és a családok védelmét kiemelten kell kezelni.

„Áldás vagy átok a mesterséges intelligencia?” – tette fel az alapkérdést előadása elején Rigó Csaba Balázs. A GVH elnöke kifejtette: „Az, hogy a mesterséges intelligencia (MI) áldás lesz, vagy átok, csak rajtunk, az emberiségen múlik.” Valós veszély, hogy fokozhatja a fogyasztói megtévesztéseket és az adatvisszaéléseket; megingathatja a médiába, a tömegtájékoztatásba vetett bizalmat; és megrengetheti a modern piacgazdaság alapjait.

A másik oldalon ugyanakkor elősegítheti a versenyképesség, a termelékenység, és a produktivitás növekedését; felesleges terheket vehet le az emberek válláról; támogathatja az innovatív megoldások és technológiák fejlődését – vont mérleget Rigó Csaba Balázs.

A nemzeti versenyhatóság elnöke előadásában rávilágított, hogy a mesterséges intelligencia számos versenyjogi, illetve fogyasztóvédelmi kérdést, illetve dilemmát is felvet. „Egyrészt az MI jelentősen növeli a versenyjogi esetek komplexitását.” Mint mondta: a modellek háttérfolyamataiba nehézkes betekinteni; nehezedik a bizonyítékok feltárása és a jogsértések észlelése; hosszabbodhatnak az eljárások. Továbbá a mesterséges intelligencia által kialakított új közeg a piaci koncentráció tekintetében is eredményezhet aggályos folyamatokat – mutatott rá a GVH elnöke.

Rigó Csaba Balázs rávilágított arra is, hogy a modellek „mögé” látni nem csak a hatóságok, de a fogyasztók számára is nehézkes, sok esetben gyakorlatilag lehetetlen. Ez nehezíti az utánajárás képességét, így növelve az információs aszimmetriát, az erőviszonyokat pedig még inkább a vállalatok irányába eltolva.

„Erősödik a fogyasztói megtévesztések kockázata” – húzta alá a GVH elnöke. Hozzátette azt is, hogy a felhasználók válaszainak, adatainak, viselkedésmintázatainak felhasználása számos adatvédelmi kérdést is felvethet. „Ez nemzeti szinten adatszuverenitási kérdéseket is felvet” – szögezte le Rigó Csaba Balázs.

A GVH elnöke előadásában részletesen bemutatta, hogy a nemzeti versenyhatóság évek óta aktívan foglalkozik a mesterséges intelligencia technológiák különböző aspektusaival. A GVH 2024-ben – az európai uniós versenyhatóságok közül elsők között – végzett el egy átfogó piacelemzést az MI piaci versenyre és fogyasztók ügyleti döntéseire gyakorolt hatásainak feltérképezése érdekében.

A GVH piacelemzése – többek között – rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása növelheti a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét, illetve a kis nyelvekre, így a magyar nyelvre alapozott öntanuló rendszerek célzott fejlesztése egy ország adatszuverenitása, adatbiztonsága és kulturális identitásának megőrzése miatt kiemelten fontos tényező – idézte fel Rigó Csaba Balázs. A GVH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogyha „a mesterséges intelligencia alapú megoldások nem terjednek el széles körben akkor a jelentős pozitív potenciál elveszhet és csak a nagyvállalatok profitmaximalizálását eredményezheti.”

Rigó Csaba Balázs felidézte, hogy Magyarország Kormánya 2025 szeptemberében elfogadta Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, mely több ponton is harmonizál a GVH piacelemzésének javaslataival. Mint mondta: „a Gazdasági Versenyhivatal üdvözölte az MI nemzeti stratégia felülvizsgálatát és a mesterséges intelligencia nemzetgazdasági hasznosulásának koordinált előmozdítását.”

Hozzátette azt is, hogy 2025 decemberében alakult meg a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács (MMIT), melynek – a törvény erejénél fogva – a GVH is állandó tagja.  

A nemzeti versenyhatóság az MMIT keretében a következő értékeket képviseli: a fogyasztók – különösen a családok és a gyermekek – védelmének biztosítása; a kis- és középvállalkozások MI alkalmazásának elősegítése; egyensúly fenntartása az innovatív technológiai környezet megteremtése és a fogyasztók védelme között – összegzett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciáján tartott előadásában Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.