Rokkantsági ellátás 2023 - jogosultak köre
Az ellátásra az a megváltozott munkaképességű személy válhat jogosulttá:
- akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
- akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
- akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a jogszabályban meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével, azaz a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránt benyújtott kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 548 nap, 10 éven belül legalább 1278 nap, 15 éven belül legalább 1825 nap biztosítási idővel,
- aki keresőtevékenységet nem végez és
- aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtására legkésőbb a biztosítási idő hiánya miatti elutasító döntés véglegessé válását követő 6 hónapon belül van lehetőség, amennyiben pedig a kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem a következő naptári évben bármikor, egy alkalommal ismételten benyújtható.
A kérelmet az ügyfél, törvényes képviselője (gondnoka), illetőleg meghatalmazottja terjesztheti elő.
Hogyan kell igényelni az ellátást 2023-ban?
A kérelmezett ellátás igényléséhez rendszeresített elektronikus űrlapot vagy papír alapú formanyomtatványt kell kitölteni, melyhez a „Benyújtandó dokumentumok” pontban felsorolt iratokat kell csatolni.
A adatlap elérhető a magyarorszag.hu oldalról, melyen a bal oldali főmenüben a "Juttatás, segély" menüponton belül a "Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai' almenüt kell kiválasztani.
Milyen határidőket kell betartani az ügyintézés során?
Az ügyintézési határidő 60 nap. Az ellátás megállapítása esetén annak összegét a döntés kiadását követő 13 napon belül a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
Milyen dokumentumok kellenek az igényléshez?
A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.
Amennyiben nem rendelkezik hatályos komplex minősítést tartalmazó döntéssel, a kérelemhez csatolni szükséges:
- az egészségi állapotára vonatkozó összes orvosi dokumentációt vagy ennek háziorvos vagy szakorvos által hitelesített másolatát,
- a kitöltött „Orvosi beutaló az orvosszakértői szervhez, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából” megnevezésű nyomtatványt.
Ebben az esetben a komplex minősítésre az eljárás keretében kerül sor.
Továbbá szükséges benyújtani:
- minden olyan iratot, dokumentumot vagy ennek másolatát, ami a különös méltánylást indokolja,
az Adatlap 12-14. pontjában feltüntetett jövedelmekről, kiadásokról szóló igazolásokat,
- a keresőtevékenység-megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát, ill. a keresőtevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó munkáltatói igazolásokat,
- az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése esetén az azt igazoló dokumentumot,
- rendszeres pénzbeli ellátás megállapításáról vagy megszüntetéséről szóló határozatot,
- mezőgazdasági őstermelő esetén őstermelői igazolványt és az érvényesített betétlapot,
- társas vállalkozás tagja esetén társasági szerződést, valamint amennyiben munkaviszonyban áll a társas vállalkozással, munkaszerződését, vagy azok hitelesített másolatát,
- a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetén a gondnokot kirendelő gyámhivatali határozatot,
- meghatalmazott által előterjesztett kérelemhez a szabályszerű meghatalmazást.
Fizetési kötelezettség nincs: az eljárás illeték- és költségmentes.
Eljáró szerv
Az eljárást az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs hatósága folytatja le.
Budapesti és Pest megyei lakos esetén, valamint külföldön élő vagy Magyarországon lakcímmel nem rendelkező kérelmezők esetén Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.
A kormányhivatalok elérhetőségét itt tekintheti meg.
Felettes szerv/jogorvoslat
A döntés ellen a közléstől számított 30 napon keresettel lehet fordulni a lakóhely szerint illetékes közigazgatási kollégiummal működő törvényszékhez.
A keresetlevelet illetékmentesen a döntést hozó rehabilitációs hatóságnál kell benyújtani személyesen, vagy postai úton. A kereset elektronikus úton is előterjeszthető. A keresetlevelet a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy elektronikus úton a https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client honlapon (IKR rendszer) keresztül nyújthatja be. A jogi képviselővel eljáró fél a keresetlevelet joghatályosan kizárólag szabályszerűen előterjesztett elektronikus formában nyújthatja be.
Egyéb információk
Elektronikus úton: ügyfélkapun keresztül az erre a célra rendszeresített űrlap segítségével terjeszthető elő a kérelem.
Postai úton: a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak, mint rehabilitációs hatóságnak címezve.
Személyesen: a lakó vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, mint rehabilitációs hatóság ügyfélszolgálatán, vagy bármelyik kormányablakban.
Azon megváltozott munkaképességű személyeket, akik esetében a véglegessé vált elutasító döntésben meghatározott biztosítási idő eléri a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a 985 napot, 10 éven belül a 2299 napot, vagy 15 éven belül a 3285 napot, a kivételes rokkantsági ellátásra való jogosultság vizsgálatánál előtérbe kell helyezni.
A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása szempontjából rendszeres pénzellátásnak minősül: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a tartós ápolást végzők időskori támogatása, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.
Keresőtevékenységnek minősül:
- Minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaságnak vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben a közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.
- Az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a társadalombiztosítási törvény (2020. június 30-ig a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, 2020. július 1-jétől pedig a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény) szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét,
- Az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban – a jogosult nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – fennálló keresőtevékenység is keresőtevékenységnek minősül.
- Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
- A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
- A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.
